Hónap: 2017 október

Mennyibe került az élet a múlt századfordulón?

admin
A Fővám téri piac, Skuteczky Döme festménye, 1892.

 

Mennyibe került az élet a múlt századfordulón?

Amikor régi történeteket olvasgatunk, amelyekben pénzről van szó, sokszor felmerül bennünk, ez valójában mennyit is ér, mert nincs mihez hasonlítanunk. Hogy lássuk, mennyibe is került a megélhetés a századfordulós Magyarországon, összegyűjtöttem, mennyit kereshetett egy ember és mennyit kellett fizetnie, amikor vásárolni ment vagy a lakbérért jött a háziúr. Adataim az 1896-1903 közötti időkből származnak. A listában kétféle pénznem fordul elő, átváltási arányuk:

2 korona (kor) = 1 forint (frt), ill. két fillér (f) = 1 krajcár (kr).

 

Havi kereseti lehetőségek:

kertimunkás fiú teljes ellátással, 12-14 kor,

vincellér, lakással, teljes ellátással, 10 frt,

iskolai kertész, lakással, tüzelővel, 30 frt,

kórházi kapus 25frt,

kántorsegéd vidéki városban, teljes ellátással, 15 frt

eladónő, lakással, teljes ellátással, 25 frt,

házmester, 30frt,

csapláros lakással, 40 frt,

újságkihordó, 45 frt,

háziasszony, teljes ellátással, 25 kor,

nevelőnő, teljes ellátással, 12 kor,

raktáros vidéken, 40 frt,

ellenőr vidéki uradalomban, teljes ellátással, 30 frt,

próbaidős rendőr, 30 frt,

magántanító pusztára, teljes ellátással, 10 frt,

reform lelkész vidéken, 35 frt,

helyettes tanító, 40-70 frt,

postai kiadónő kisvárosban, képzettség szerint, teljes ellátással, 20-86 kor,

megyei írnok, lakbérilletménnyel, 50 frt,

műszaki rajzoló, 70 frt,

inas orvosnál, 40-80 kor,

pénzbeszedő lapkiadónál, 60 kor,

pénztárnok biztosítónál, 60 frt,

anyakönyvvezető lakbérilletménnyel, 110 frt,

szakképzett kertész, lakással, 160 kor,

főpénztáros részvénytársaságnál, 400 kor,

tanító 30 év szolgálattal, 75 kor,

gimnáziumi tanár VIII. fizetési osztályban, 130 frt,

háziorvos, lakással, 150 frt,

mérnöki állás, IX. osztályú, 90 frt illetmény + 90 frt fizetés,

mérnöki állás nyugdíjjal, 250 frt,

Budapest székesfőváros polgármestere (Halmos János) havi 644 frt,

 

Élelmiszerárak:

marhahús, kg, 36-60kr,

borjúhús, kg, 48-58 kr,

sertéshús, kg, 46-48kr

füstölt sonka, kg, 1frt,

szalámi, 5 kg, 7 frt,

sertészsír, 5 kg, 3,20 frt,

szalonna, 5 kg, 3,60 frt,

csirke, élő, párja, 1-1,30 frt,

csirkahús, kg, 0,30-0,65 kr

tyúk, élő, db, 1-1,15 frt,

kacsa, élő, párja, 2-2,40 frt,

pulyka, élő, párja, 4-6,50 frt,

lúd, élő, hízott, párja, 5-7,50frt,

pulyka, kg, 60kr,

harcsa, élő, 1frt,

ponty, élő, 0,3-1,20 frt,

friss tojás, 45db, 1frt,

vaj, tea, kg, 120 kr,

túró, liptói, 46 kr,

túró, erdélyi, kr, 65kr,

sajt, trappista, kg, 110kr,

sajt, rochefort, kg, 150kr,

sajt, paraszt, kg, 80kr,

tej, l, 8-10kr,

fölözött tej, l, 5-8kr,

tejföl, l, 26-35kr,

tejszín, l, 24-28kr,

sajt, juh, kg, 30-40kr,

sajt, ementáli, kg, 0,80-1,10 kr,

monori fehér kenyér, kg, 16,5 kr,

monori barna kenyér, kg, 14,5 kr,

monori rozskenyér, kg, 14,5 kr,

soroksári fehér kenyér, kg, 17-19 kr,

soroksári barna kenyér, kg, 15-17 kr,

fehér pékkenyér, Központi Vásárcsarnok, kg, 18-20 kr,

barna kenyér, Központi Vásárcsarnok, kg,15 kr,

cukor, kg, 43 kr,

liszt, kg, 14-16kr,

alma, kg, 20-35kr, (február),

alma, kg, 7-11kr, (augusztus),

körte, kg, 40-50kr, (február)

körte, kg, 15-25kr, (augusztus)

narancs, 250-300 db, 3,50-4 frt,

citrom, 250-300db, 3,50-4,50 frt,

vérnarancs, 250-300db, 6-8 frt,

mandarin, kg, 25kr,

sárgarépa, 20 csomag, 1frt (február),

petrezselyem, 18 csomag, 1frt, (február),

zeller, 30db, 1frt, (február),

karfiol, 10db, 1frt, (február),

káposzta, 12db, 1frt, (február),

kelkáposzta, 40db, 1frt, (február),

vöröshagyma, 100kg, 3,50 frt (február),

fokhagyma, 100kg, 10 frt, (február),

torma, 100kg, 10frt, (február),

krumpli 100kg, 2-2,50 frt, (február),

fűszerpaprika, közönséges, kg, 80kr, (február),

fűszerpaprika, kg, 18-52kr, (augusztus),

fűszerpaprika, szegedi, kg, 100kr, (február),

lencse, magyar, kg, 7-10kr ,

lencse, stockerau-i, kg, 26 kr,

borsó, héjas, magyar, kg, 7,50-14kr,

borsó, külföldi, kg, 13-22kr,

bab, fehér, apró, kg, 7-13kr,

bab, fehér, nagy, kg, 6-13kr,

bab, színes, kg, 8-10kr,

aszalt szilva, 100kg, 24-28 frt,

szilvalekvár, 100kg, 44 kor,

cseresznye, olasz, kg, 20-25

áfonyabefőtt, 5 kg, 6,50 kor,

őszibarack, 5 kg, 2-3 frt,

datolya, 100 kg, 38-42 frt,

szőlő, fehér csemege, 100kg, 50-90 kor, (január)

mazsola, 100 kg, 38-68 frt,

málnaszörp, 5kg, 7,20 kor,

borókapálinka, 5kg, 10 kor,

szárított gomba, 1kg, 6,80 kor,

tokaji szamorodni, 1l, 1 frt,

tokaji aszú, 1l, 4 frt,

asztali bor, 1l, 40-50kr,

konyak, nagy palack, 1,20-1,80 frt,

tearum, 1l, 0,70-1,80 frt,

tea, 1 kg, 2,40-6,40 frt,

ásványvíz, Mohai Ágnes, 0,6 l, 36 fillér, a palack visszaváltási díja 8 fillér,

sör, 1 üveg, 19krajcár,

4,5kg kávé 6,50-6,80 frt,

méz, csurgatott, 100kg, 30-40frt,

eper, termelőtől, 5 kg, 2,25-3,50 frt,

cseresznye termelőtől, 5 kg, 1,50-2 frt,

meggy, termelőtől, 5 kg, 2-2,50 frt,

görögdinnye augusztusban, 5 kg, 2,80kor, 100 kg, 16 kor

csecsemőtápszer, Nestle, 1 doboz, 1,80 kor,

 

Iparcikkek:

zsebórák, 2,50-8 frt,

ezüstlánc zsebórához, 2-4 frt,

vekker, 2 frt,

fonográf, 50-60 kor,

kerékpár, 120-200 frt,

külső és belső gumi kerékpárhoz, 4-5 és 2-3 frt,

mahagóni hálószobabútor, 300 frt,

ebédlőbútor (asztal, kredenc, 6 szék, dívány, tükör), 145 frt,

kétajtós szekrény, 18 frt,

Singer varrógépek, 27-120 frt,

fényképezőgép, 1895-ben, 6frt,

 

Vendéglői árak:

havi bérletben budapesti szálloda vendéglőjében ebéd 18 frt, ebéd és vacsora 25 frt,

Balatoni vendéglőben húsleves, 20 fillér, főzelék feltéttel 60 fillér, borjúsült 120 fillér, bor literje 100-280 fillér,

ebédeltetés lakáson, havi 15frt,

 

Egyéb:

padlóra való zománcfesték, nagy szobára való adag 2,20 frt,

kocsikenőcs, 100 kg, 6-10 frt,

petróleum, 100 kg, 19 frt,

tűzifa, száraz, kemény, nagy fuvar, 4 (köb?) méter, 19 frt,

rózsafa oltvány, db, 20-50kr,

fenyőfa csemete földlabdával, db, 40kr,

mozijegy, 20 kr,

fényképkidolgozás, 6db kicsi 50 kr, 3 db közepes, 90 kr, 1 db nagy 80 kr,

cselédek biztosítása betegség esetére, évi 1,50 frt,

Fiume-Abbázia-Velence út, 6 nap 58 frt,

Szövetség utcai szállodai szoba 50 krajcártól,

Beszterce ostroma, díszkötésben 6,50 frt,

Ősbudavárban kabaréműsor, napközben 30kr, este 50kr.

Balatonon szállodai szoba, egyágyas 4 kor, kétágyas 4-7 kor egy napra,

jobb minőségű hátasló, 400-460 kor,

igásló, 230-340 kor,

parasztló, 60-110 kor,

ökör, jármos, 290-385 frt,

tehén, fehérszőrű magyar, 75-100 frt,

tehén, bonyhádi, 150-180 frt,

nyakláncként viselhető „volta-csillag”, mely mágneses ereje folytán meghosszabbítja az életet, 1,80 frt,

 

Ruha, cipő:

kerékpárdressz, 10frt,

lódenöltöny, 15frt,

tavaszi kabát, 5-9 frt,

gyermekkabát, 3,50 frt,

teljes menyasszonyi kelengye, mindenből 12 db + ruhák, kabát, gallér, 90-175 frt,

selyemblúz, 4-6 frt,

egy öltönyre elegendő posztó, 3-14 frt,

selyemkesztyű párja, 35 kr,

öltöny, 6-36 frt,

frakk, 18 frt,

konyharuha, 6db, 0,90frt,

flanelltakaró, 1,20 frt,

női harisnya, szőtt, 3 pár, 0,40 frt,

női harisnya, kötött, 0,80frt,

cipő, 3-4 frt,

csizma, borjúbőr, elegáns, 8 frt,

csizma, halina, vízálló, 4,50 frt,

gyerekcipő, 1,20 frt,

 

Havi lakbér:

VIII., Hunyadi (Vajdahunyad) utca, utcai szoba, 20 frt,

Koronaherceg u., garzon, 10 frt,

Podmaniczky u., szoba, 20 kor,

Dohány u., szoba, 15 frt,

Rákos (Hőgyes E) u., kétszobás lakás, 35 kor,

Aréna úti lakás, 30 frt,

József krt., udvari lakás, 23 frt,

vidéki leányiskola internátusában teljes ellátás havi 22 frt,

szoba a Nyugati közelében, 15frt,

lakás elegáns, Nefelejcs utca, 40 frt,

 

Ingatlanárak:

úri birtok, jó talajjal, nyaralásra alkalmas, 800 hold, kastéllyal, angolpark, gyümölcsös, konyhakert, gazdasági épületek, 120000frt,

II. ker., ház két lakással, telekkel 11000 frt,

Rákoskeresztúr, telek kis nyaralóval, 2500 frt,

Leányfalu, ház telekkel, 2400 kor,

Krisztinaváros, négyszobás ház kerttel, 9000 frt,

Népszínház utcai lakás, 400 frt,

emeletes ház 9 lakással, kerttel, 15000 frt

Piac a Fővámház előtt a múlt század elején

admin
Gyümölcsvásár a Ferenc József-hídnál, Hans Götzinger (1867-1941) festménye

A Központi Vásárcsarnokot 1897-ben adták át és hamar kicsinek bizonyult többek közt azért is, mert a csarnokban iparcikkárusok is kaptak árusítási engedélyt. Főleg a gyümölcs- és a zöldségkereskedők szorultak ki a fedett helyről. Ők a csarnok mögötti utcákban, de inkább a parton, a csarnokhoz tartozó Duna-szakaszon kaptak árusítóhelyet.

A vásárcsarnokok megnyitása előtt sok helyen, utcákon, tereken, Duna-parton árusítottak. A főváros 1897-ben rendeletben tiltotta meg az árusítást a Lipót körúttól a Ferencvárosi védgátig köz- és magánterületen egyaránt. A zsúfoltság eredménye az lett, hogy sokan nem jutottak standhoz és megromlott az árujuk, mielőtt eladhatták volna. Ezért nyártól őszig idényjelleggel megnyitották a Ferenc József rakpartot is egész az Eskü térig a szezonárusoknak és a többi vásárcsarnok körüli területeket. Az idénypiacokon csak vidéki árusok működhettek és csak kocsiról árulhattak, földről nem.  A szabadtéri árusítás eredménye az lett, hogy sokkal olcsóbban adhatták termékeiket mint a drágabérű csarnokban lévők. Másfelől viszont akkorára nőtt a forgalom a csarnok körüli utcákban, hogy a lakók szerint már elviselhetelenné vált az élet a sok embertől, kocsitól és lótól. Azt írták, hogy ott paradicsomot könnyen, de levegőt sehogy se lehet venni…

A Nemzeti Színház díszlettárának égése, 1871.

admin
Ég a díszlettár, előttünk a tömeg az Országúton (Múzeum körút) nézi a tűzoltók munkáját. Balra a Westermayer-féle sarokház.

 

1871. szeptember 13-án este leégett a Nemzeti Színház díszlettára. Abban volt az asztalosműhely és a festőműhely is. A Grassalkovich-ok régi magtárát alakították át díszlettárnak, mivel csupa tűzveszélyes anyagot tároltak benne, megmenteni nem tudták. A tűzoltók a tetőre is felmásztak, hogy megpróbálják a lehetetlent, de amikor látták, mekkora a tűz, attól kezdve a a színház megmentésére koncentráltak. A környéken hatalmas tömeg gyűlt össze, a lóvasutat későn állították le, ezért a tömegen alig tudtak átvergődni. A tűzoltók parancsnoka Széchenyi Ödön volt, aki maga is kockára tette az életét. Az oltócsöveket az utcai vízvezetékhez csatolták és megpróbálták minél feljebb vinni, hogy nagyobb hatásfokkal olthassanak. A színház megmenekült és a magtárban lévő díszlet egy része is használható maradt, pedig az épület belülről csak faszerkezetű volt. Az épület Országútra (Múzeum körút) néző részén a földszinten Korompay Alajos kocsiraktára volt, a színház a két emeletet használta raktárnak, a műhelyek a padláson voltak. Utólag írták a lapok, hogy egy tűzhely kéménycsöve éghetett ki és onnan terjedhetett a tűz a faszerkezeten keresztül.

A Nemzeti két oldalán lévő mindkét épület Westermayer József gazdag polgár tulajdonában volt, a balfelőli volt a Griff vendégfogadó, jobb felől, a sarokházban lakások és üzletek voltak. Ezután állt a magtár, mely hátulról össze volt kötve a színházzal, hogy könnyebb legyen az átjárás a raktárakba.

A Griff fogadóban nemcsak megszállni és enni lehetett, hanem vásárokat és rendezvényeket is tartottak ott. Gyorskocsijárat is indult onnan. Híres vezetője Baráth Károly volt, 1873-ban halt meg. A Griff is leégett, 1865-ben. A berendezés nagy részét ki tudták menteni, a vendégek csomagjait is az utcára hordták és a katonák vigyáztak rá. A szomszéd épületek tetejét locsolták, így a színházét is, nehogy átterjedjen rájuk a tűz. A Griff helyén 1868-ban nyílt meg a Pannónia Szálló.

A sarki ház nem sokkal később a színházé lett.

A szintén Westermayer tulajdonában lévő magtár rozoga lehetett, mert szintén 1865-ben leszakadt a födéme és Korompay nyolc drága kocsiját összetörte.

Az épületek helyszínrajza (BFL XV.16.b.226/47)

Kriegner György, a Kálvin-téri patikus és találmánya, a vasbor

admin
A Kálvin tér a Múzeummal. A Baross utca 2. alatt Kriegner György gyógyszertára.

 

A Széna (később Kálvin) téren már a XIX. század közepén patikája volt Sztupa Györgynek, Kriegner apósának. Sztupa halála (1884.) előtt már közösen vezették az üzletet. Ők készítették el a Tokaji kina vasbort, mely valódi tokaji ötputtonyos borból készült és vérszegénység, étvágytalanság gyógyítására, gyenge gyerekek, súlyos betegségen átesettek erősítésére használtak. A készítmény valóban hasznos lehetett, mert az Országos Egészségügyi Tanács is ajánlotta és később többen is utánozták. Kinint, vas-citrátot, vas-pirofoszfátot, nátrium-kálium-tartarátot tartalmazott. Természetesen külföldön is gyártottak hasonlót, de a magyar az orvosi lapokban megjelent cikkek alapján kiváló minőségű volt.

Adagolása: naponta kétszer, 15 perccel étkezés előtt egy teáskanállal (gyermeknek mokkáskanállal). Ára 1884-ben 3 Ft és 1,60 Ft (nagy- és kisüveg), 1901-ben 6 K és 3,60 K.

 

 

Görgey István emlékezése – „A fekete város” cselekményének forrása

admin
Lőcse, a városháza és a Szent Jakab-templom a múlt század elején.

 

Id. Görgey István „A Görgey-nemzetség története” c. írásában olvasható az a (tudtommal még nem igazolt) legenda, amelyre felfigyelt Mikszáth és amelyből megírta „A fekete város” című regényét.

 

(…) Még gyermekkoromban, midőn egyszer Görgőről – nem a mostani, hanem az ettől északi irányban meglehetős távolságban vonult régi országúton – Lőcsére hajtattunk, atyám egy több holdnyi négyszög szántóföld területre figyelmeztetett, mely a Görgő és Lőcse közti egyenes határmezsgyétől a falu felé kiszögellve szemlátomást a görgői határból mintegy erőszakkal kiszakítva, a lőcseihez tartozik. A lőcsei határnak ezen annexió útján való gyarapodása történetét pedig atyám így beszélte el nekem:

Az alispán és a polgármester egy napon, ki-ki a maga területén vadászván, Görgeynek egyik kedvenc kopója hajtás közben átszaladt a mezsgyén, be a lőcsei határba. Erre a polgármester agyonlőtte a kopót, az alispán pedig a polgármestert. Ebért embert! – Ekkor a még hevenyében is mindig „okos és körültekintő” lőcsei vadásztársak hirtelen felkapván meglőtt polgármesterük holttestét, vele betörtek a görgői határba s abból annyi földet, a mennyit ma is az említett négyszög befoglal, szaladvást megkerülvén, ezzel azt az akkori idők szokásjoga szerint megszerezték városuknak „véren”.

Hogy Lőcse városa az eképp szerzett földet meg is bírta tartani, ez szerintem kétségtelen bizonysága annak, hogy a hevenyében bekerítő embernyomok, helyszíni szemlék és tanúvallomások alapján nagyérdekű és terjedelmes per keletkezett és – talán hosszú évek múlván – a város javára végződött. Vajon van-e, nincs-e ennek, valamint a még elbeszélendő második esetnek írott nyoma egyfelől Lőcse város, másfelől Szepes vármegye levéltárában, nem tudom.

Visszatérve atyám elbeszélésére, sok évig a vadászesemény után, Szepes vármegye rendei nem is Lőcsén tartották közgyűléseiket, hanem Görgőn, az alispán házánál. Talán az erődített szabad királyi város éppen a folyamatban lévő per és villongás ideje alatt zárva is tartotta kapuit előttük. Végtére is újabb esztendők múltával ugyanezen alispán egyszer megint Lőcse városába, a vármegye extraterritoriális székházába hívta össze a közgyűlést és ennek napja reggelén maga jelent meg elsőnek lóháton, kísérete élén a város felső kapujánál, bebocsátást követelve. Csörömpölve ereszkedik le előtte a felvonóhíd és csikorogva tárul fel a kapu. De amint beléptet a dobogón át a kapun, ennek bolthajtásából hirtelen-váratlan lezuhan a vasrostély mögötte, a vármegyei urak és hajdúk kint szorulnak és ott tehetetlen dühvel nézhetik végig, mint rántják le villámgyorsan városi polgárok az alispánt lováról, mint nyomják el a védtelen egy embert, s a készen ott termett hóhérral mint véteti fejét az agyonlőtt polgármester hivatalbéli utóda és megbosszulója: Fabricius.

Mikor atyám nekem ezt elmondta, akkor jutott eszembe, és csak akkor értettem meg, miért csúfolt engem egyszer még gyermekkoromban egyik lőcsei iskolás és játszótársam, Fabriczy Gyula ezen szóval: „Az én ősöm a tiedet lefejezte”. A történeti tényről tehát nyilván az én iskolástársam atyjának, a Lőcsén szomszédságunkban lakó Fabriczy Sámuel híres ügyvédnek is volt tudomása. És mivel lehetetlen és elképzelhetetlen dolog, hogy a város utcáján praemeditálva véghezvitt bosszúálló lynch-bíráskodás az utolsó szó lett volna ebben a perben, azért az említett levéltárakban kell – vagy kellett egykor – ezen láncolatos bűnesetről és további következményeiről s végleges elintézéséről hiteles okirati adatoknak létezniük.

* * *

Mikor ezeket a lapokat még egyszer végignézem, megint az az aggodalom támad lelkemben, nem ártok-e nemzetségünk serdülő és még ezután születendő nemzedékeinek a leírottak közzétételével. Nem rontja-e meg egyik-másik fiatal atyámfiának elméjét valami hivalkodó képzelődés, abban a tudatban, hogy régi úri családból származik?

Aggodalmamat azonban eloszlatja, amit egy jóbarátom levelében olvasok: „nem az a veszélyes – írja -, amit a német Ahnenstoltz-nak nevez, hanem a modern nagyzás, élvhajhászat, munkaiszony és renyheségből megalkotott gentryerkölcs. Ez az, mi tönkreteszi régi családjainkat. Őseink is büszkék voltak famíliájukra. De ennek volt etikai értéke és alapja. Mert aki öröklött nevére s ennek becsületére tart, az nem könnyen vetemedik aljasságra. Ezt tartották a régiek. De amellett egyszerűek, vagyonukhoz viszonyítva takarékosak és állapotjuk szerint munkásak voltak, s ezen erkölcsük s egyéni súlyuk által megtartották tőkevagyonukat és meg-megújították helyüket a társadalomban – míg utódjaik köznemesekből többrészt gentryk lettek (de azért még nem gentlemanek is) és egyéb eléggé ismeretes hibáik segítségével kellett hogy tönkremenjenek”.