A bencések, e tudományos papi rend számára Géza királyunk gazdag zárdát és apátságot alapított 1085-ben Szent-Benedeken, s az ő emlékezetöket tartotta fenn a késő utókor számára az a vár alakú gót szentegyház és épület, melyet mai képünk fölmutat.
Szentbenedek Bars megyében fekszik, a Garam kies völgyén, melyet fekvése, tenyészete s változatosságánál fogva méltán a szépek közé sorozhatni a világon, s a legszebbek közé Magyarországon. Szentbenedek középszerű mezőváros, egészséges, szorgalmas tót lakosokkal. Vidéke hegyes-völgyes, sok erdővel; földe minőségre nézve középszerű mint általában az íly szikla tenyészetű vidék földei, szőlőhegye terem bort eleget, mely azonban a kitűnők közé nem tartozik.
A régi vár dombon fekszik, s megbarnult falai közül méltóságosan emelkedik ki a szintén igen régi templom, két tornyával. E templomnak különösen szép a fő bejárása, belsejében pedig érdekes kőfaragványok vannak. A templomban tartják a híres levéltárt, alatta pedig nagyszerű sírbolt terjed, hol többi közt a hős Koháry-nemzetség több tagja nyugszik.
A mezővárost és hozzá tartozó uradalmat 1565-től fogva az esztergomi káptalan bírja, ennek tisztei lakják az egykori zárda nagy részét, míg egy része parochialis lakul használtatik.
1866.