Férfiuszoda a Császár-fürdőben

A Császár-fürdő férfiuszodája

 

Olvadozunk.

Afrikai hőség idényét éljük, melyben csak az uszodatulajdonosok nem panaszkodnak. Van olyan nap, midőn a Császár-fürdő férfiuszodájában ezerkétszáz ember keres enyhülést. A dunai fürdők tükrében az emberfejektől alig látni a vizet. Csak a szegény munkások nem úszhatnak egyébben mint a saját verítékükben, mert a szabad Dunában – természetesen – nem szabad fürdeni, az uszodák ára pedig nekik drága. Budapest főorvosa most újra abban fárad, hogy ingyen Duna-fürdőket hozzanak létre, egyet a tábori kórház előtt, másikat a szemközti partnál. Meg is vizsgálta – mérnökökkel együtt – e kiszemelt helyeket s alkalmasaknak találta. A közgyűlés kétségkívül sietni fog ez emberbaráti célra megszavazni a szükséges költséget. Kár, hogy eddig is jobban nem siettek íly fürdők felállításával a munkás nép érdekében. Az úri osztályok számára van üdülés elég. A szagot bocsátó aszfaltról menekülhet vasúton és gőzösön sziget-liget fái alá, vagy futhat a kioszkba, ahol ugyan most a fagylalt is két perc alatt málnalévé olvad, hanem a gyárban, műhelyben dolgozó munkás nem élhet ilyen fényűzésnek, azok számára nagyon elkelne néhány ingyenfürdő.

Fővárosi Lapok, 1875. június 26.

A Császár-malmok és a Császár-fürdő Budán

A Császár-malmok és a Császár-fürdő Budán, Rohbock L. rajza, J. Richter metszése.

 

A Császár-fürdő

A Országút külvárosban a Józsefhegy (Szemlőhegy) alján van. E tájon a hegyek csaknem egészen a Duna partjáig nyúlnak, odább megint hátra vonulnak tág völgyet képezve, melyet Óbuda foglal el. A Császár-fürdő forrásait hihetőleg már a rómaiak ismerték és használták, a régi magyarok felhévíznek nevezték. A keresztes barátok bírták. Mátyás király alatt az itteni fürdők kicsinosíttattak. A törökök, kik csaknem minden mást elpusztítottak, a meleg fürdőket nemcsak nem rontották el, hanem még pompásabban építék fel s különös szeretettel ápolák. Mohammed pasa (budai helytartó 1543-48) a mostani Császár-fürdő közelében zárdákat is rakatott a török szerzetesek számára. A Császár-fürdő helyén Kaplia fürdője volt, nyolcszegű épület, melynek közepén jeles fürdő vala, azután Veli bég fürdője, mely a legszebb és legjelesebb vala. Tágas előszobábul ment az ember a fürdő belsejébe, melyet öt kupola ékesített, ezek közül a nagy kerek fürdő felett emelkedő középső kupola különös szépséggel vala építve. A többi négy kupola külön fürdők fölött emelkedett a négy sarkon. A középső nagy kupolát 12 oszlop hordá. Musztafa pasa több malmot is építtete s az összes építményeket kőfallal kerítteté. Mindezen török építményekből már csak kevés maradványt látunk. Csak a Császár-malom, melynek kerekeit a fürdőből kifolyó meleg víz hajtja, mielőtt a Dunába ömlenék, emlékeztet még kerek tornyaival a hajdani török erődre. A mostani fürdőhely északi szárnyában levő közfürdő hihetőleg a hajdani Kaplia-fürdő maradványa. Ezen kívül még két más török fürdő van. Buda felszabadulása után a kincstári igazgatóság e fürdőt valami Ecker Jánosnak adá bérbe, 1702-ben pedig eladá neki. Azután más-más bírta, végre 1802-ben Marczibányi István vette meg s az irgalmas barátoknak ajándékozá kórházuk fenntartására. Ezóta e szerzetesek bírják. Több ízben megtoldották a régi kis épületet, végre húsz és néhány év előtt egészen újból építék föl. Ez új épület ugyan nem nagyon kitűnő, de egymás fölé rakott oszlopfolyosói, melyek a mélyebben fekvő tágas udvart tojásdad alakban környezik, kellemes benyomást tesznek.

Jelenleg a Császár-fürdőben 27 kőfürdő, 13 kettős fürdő, 3 török fürdő, 64 szoba a fürdő vendégek számára s egy étterem van. 1857 jan. 1-je óta dr. Herz bírja haszonbérben.

Herz ígéri, hogy oly gyógyhellyé teszi majd, mint a kor igényei s még mindig kevéssé méltányolt gyógyereje megkívánják. Név szerint idegen betegek számára külön gyógyintézetet állított, hogy azok folyvást orvosi ápolás és felügyelés alatt lehessenek.

A Császár-fürdő tőszomszédjában 12 forrás van, melyek bősége és hőmérséke különböző, 3 forrásnak hideg, iható, kettőnek langy (20° R.) s hétnek hő vize van. Ez utóbbiakból hatot csak fürdésre, egyet pedig ivásra is használnak. A szomszéd fehérítő telken még 2 langy, 1 meleg a 7 hőforrás van, melyek nem használtatnak. A legmelegebb források vize 46-50° R.

Nyáron a Császár-fürdő, kivált ünnepen és vasárnapon gyűlhelyül szolgál az egészségeseknek is, kik a testvérvárosokbul az egész vagy félóránkint induló gőzösön vagy társaskocsin kirándulnak. Az udvar kipallózott része a táncterem, az udvarhoz csatlakozó kert a sétahely.

Mindjárt a József-hegy alatt, a Császár-fürdővel átellenben csinos épület van, melynek 94 szobája szintén a fürdői vendégek számára rendeltetett. A Császár-malom udvarában az újabb időben szintén kicsinosított Lukács-fürdő van, melyet azonban rendesen csak az alsóbbrendűek látogatnak.

Hunfalvy: Magyarország és Erdély képekben, 1856.

____

Hirdetmény 1831-ből:

 A Nagy Mélt. Kir. Magyar Udvari Kamara rendeléséhez képest f. év September 3-ikán Budán, a Praefectus Kantzelláriájában nyilvánságosan tartandó Licitatio útján, 3 egymás után következendő esztendőre a legtöbbet ígérőknek fognak árendába adattatni a következendő kir. használatok, úm. 1-ször Budán, az országút mellett levő, úgynevezett Császár-malom, melyben négy felyül, egy pedig alól tsapó kerék forog, annak utána vagyon benne két kalló posztó és pokrótzkallolásra, továbbá vagyon benne nagy két berakóhely lisztnek, és egy gabonaleöltögetésre alkalmas padlás, melyre mintegy 2000 pozonyi mérőt lehetet töltögetni. Lakásra vagyon benne 4 szoba, nagy konyha hozzá, 2 kamara földszint, mint bolthajtásra, fakamara, kotsiszín, istálló 6 lóra. Ezen malomhasználathoz tartozandó az udvaron levő és mind helyheztetésére, mind a víz tulajdonságára nézve igen alkalmatos vászonfehérítő is, mind a vászonfehérítőnek, mind a kallósnak külön-külön alkalmatos szállásaikkal, valamint ezen használathoz tartozandó az úgynevezett Lukáts-fördő is, mely ezelőtt nem sok esztendőkkel építtetett.

 

A fürdők a Margit-hídról

A fürdők a Margit-hídról.

 

A képeslapot 1899-ben postázták. Balról látható a “MAB-bérház”-nak nevezett épület, melyről többen azt állítják, hogy 1905 körül épült és a Magyar-angol Bank bérháza volt. Egyelőre semmilyen információt nem sikerült találnom róla azon kívül, hogy: Balázs és tsai 1898-ban háromemeletes házakat szándékoznak építeni ezen a területen és emiatt engedélyt kértek, hogy a vízvezetékbe kapcsolják a majdani épületet.

 

Kunz Péter gyűjteményéből.