Magyarkanizsa, népkerti Vigadó

Magyarkanizsa, népkerti Vigadó

Magyarkanizsa határában 1908-ban artézi kutat fúrtak. A feltörő víz gyógyhatásúnak bizonyult. A vizet a Népkertbe vezették, fürdőépületet emeltek a hasznosítására. A vállalkozás részvénytársaság keretében valósult meg, 1913-ban jegyezték be. A 31 éves koncessziós jogot Grünfeld Hermann kapta. A fürdővállalat a jog lejárta után a város tulajdonába ment volna át. Grünfeld Hermann ekkoriban nemcsak ennek a társaságnak volt az igazgatója, hanem a helyi téglagyár ügyvezetője és a Magyarkanizsai Első Takarékpénztár Rt. igazgatósági tagja is.

A Csodakút olyan bővizű volt, hogy felajánlották Szabadka vízellátására is.

Gundel Károly, Frenreisz István és a Gellért Szálló

Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálloda 1930 körül.

 

A szálló éttermének és kávéházának bérlete 1927-ben járt le. Az új bérletre négyen pályáztak, Hámor József, Gundel Károly, Frenreisz István és Czifrák Antal.

Addig Frenreisz István bérelte, de a Főváros nem akarta meghosszabbítani azzal az indoklással, hogy Frenreisznek más vállalkozásai is vannak és ez egész embert kíván. Gundelt se támogatták ugyanilyen okokból, ezért Czifrákot javasolták bérlőnek.

Nagy harc kezdődött a jövedelmező üzletért: Gundel felajánlotta, hogy visszaadja állatkerti vendéglőjének bérletét, ha elnyeri a Gellértet, Frenreisz is hasonlóan nyilatkozott. Vádolták Frenreiszt, hogy eddigi munkája nem volt megfelelő. Ekkor robbant a bomba: kiderült, hogy Czifrák és Frenreisz közeli üzletfelek voltak, így a Gundel-pártiak azt sejtették, hogy Czifrák mögött Frenreisz áll. A kitört botrány hetekig tartott, a különböző bizottságokban és a tanácsban tárgyalták az ügyet, több szavazás is volt, hol Czifrák, hol Gundelt kapott több szavazatot. A jobboldali pártok Frenreiszt, a baloldaliak Gundelt támogatták.

Végül Ripka főpolgármesternek elege lett a folytonos vitákból, segítségével az érintettek leültek tárgyalni és egyetértés jött létre. Gundel kapta a bérletet, cserébe valószínűleg nagy összegű lelépési díjat ígért Frenreisznek, ráadásul az átvett berendezési tárgyakért is pénzt ígért.

Az ügynek nem lett vége: a Ripka által felkért közvetítőt, dr. Kozma Jenőt Frenreisz pártolásával gyanúsították meg, Gundel pedig a leltárba kötött bele, emiatt hét hónapig tartott az átadás, Gundel csak ezután fizetett. Frenreisz ezt kevesellte, pert indított, amit első fokon meg is nyert, a tábla viszont Gundelnek adott igazat. A Kúria új eljárásra kötelezte a táblát, amely végül 1930. szeptemberében elutasította Frenreisz keresetét.

 

Csíz Gyógyfürdő Gömör megyében

Csízfürdő. Gyógyterem az ivócsarnokkal.

 

Csíz Gyógyfürdő (Gömör m.)

 

Csíz jód-brómfürdő Gömör-Kishont vármegyében, a MÁV miskolc-füleki vonalán, szelektől védett völgyben fekszik. Tengerszint feletti magassága 174 méter.

Gyógytényezők: Csíznek három forrása van, melyek közül a Themis- és Neptun-források kizárólag fürdőkhöz, míg a később felfedezett Hygiea-forrás ivókúrákhoz használtatik. Ludwig egyetemi tanár legutolsó vegyi vizsgálata a csízi víz 1000 részében 0,428 egység jódot, 1,230 egység brómot és 118,711 egység klórt mutat ki, mely szerint a csízi Hygiea forrás vize jód- és brómtartalomban az összes külföldi, ismert, hasonló források vizét meghaladja.

A víz radioaktivitása is – miként az e téren megejtett vizsgálatok bizonyítják – lényeges, a karlsbadi forrásokéhoz legközelebb álló.

Csízfürdő éghajlata kiválóan száraz és meleg, és így különösen a jódkezelést igénylő betegségeknél rendkívül kedvező.

A fürdő fel van a modern terápia minden kellékével szerelve. Alkalmazásba jönnek: a melegfürdők, hidegvízkúrák, ledörzsölések, izzasztókúrák, szénsavas fürdők, villanyos- és Röntgen-kezelés, soványító- és hízlalókúrák.

Javaslatok: A negyedszázad alatt elért gyógyeredmények fényesen igazolják, hogy a jódkezelést igénylő megbetegedéseknél a csízi víz fürdő- és ivókúra alakjában adagolva specifikum.

Főleg javallt a görvélykórnál (scrophulosis) és annak összes kóralakjainál, mint a megnagyobbodott nyirokmirigyek, nyákhártyák krónikus megbetegedései, görvélyes szembajok, bőrmegbetegedések, ízületi- és csontbajoknál. A szifilisznél, annak kései alakjainál, amilyenek a csonthártya- és csontbántalmak, szifilitikus zsigeri megbetegedések, here-, máj-, agyvelő-, gerincvelő- és idegbántalmaknál. Angolkór, arteriosclerosisnál, nemkülönben csúzos, köszvényes exsudatumok, a női ivarszervek exsudatumai, makacs utókankók szövődményeinél és az idegrendszer megbetegedéseinél, kiváltképp a tabesnél, myelitisnél és apoplexiák után visszamaradt hűdéseknél.

Fürdőorvosok: Kallós Jenő dr. hiv. fürdőorvos, Pazár Andor dr. és Pazár László dr. Az orvosok működésüket május 1-jén kezdik meg.

A telepen működik a M. kir. honvédtisztek gyógyháza, a munkásbiztosító pénztárak és a MÁV különbetegsegélyző pénztárának szanatóriuma, a tanítóárvák szanatóriuma.

A telepen Pazár László dr. vezetése mellett kitűnően berendezett szanatórium működik, hol magánosok és gyermekek kísérők nélkül előnyösen elhelyezhetők. A fürdőidény kezdődik május hó 1-jén és tart szeptember hó végéig.

 

A csízi víz.

 

Lakás és ellátás tekintetében a fürdő minden igényt kielégít. A Horváth-, Margit-, Mária-, Hermin-, Ilona-, Milán- stb. nyaralókban és a fürdőt körülövező község magánházaiban egyszerre 1000 vendég kényelmesen elhelyezhető. Vendéglője elsőrendű és orvosi felügyelet alatt áll. A vendégek szórakoztatására szolgálnak a térzenék, tenisz-, tekepályák, tombolák, tűzijátékok, kirándulások, tánc és egyéb szórakozások. A fürdőn gyógytár, posta, távírda, telefon működik. Kereskedők, iparosok, mosónők stb.

Kedvezmények: orvosok és azok közvetlen családtagjai fürdőket díjmentesen élveznek. Államhivatalnokok és katonatisztek, valamint szegénysorsú betegek az elő- és utóidényekben 50% kedvezményben részesülnek.

Vízszállítás: A csízi víz otthon történő ivókúrákhoz mindenkor friss töltésben kapható a forrásnál, esetleg Édeskuty L. lerakatában Budapesten. 25 palackot tartalmazó rekesz ára helyben a forrásnál 13 korona. Prospektust küld és felvilágosítással szolgál a fürdőigazgatóság.

 

1914.

Ingyenes Duna-fürdő 1887-ben

Ingyenes fürdő a fővárosban, 1887.

 

Hiába volt Budapesten elég fürdő, a szegényebbek nem akarták vagy nem tudták kifizetni a jegyárakat. A szabad Dunában tilos volt fürdeni, de a népnek akkoriban se lehetett beszélni. A sorozatos vízbefúlások megelőzése érdekében a főváros ingyenes fürdőket állíttatott fel. A Margit híd alatt 1887-ben nyílt meg az ingyenes fürdő. Reggel 5-11 óra között a nők használhatták, utána sötétedésig a férfiak. Mindenki csak egy órán keresztül használhatta, fertőző betegek, fekélyesek nem léphettek be. A medence mérete 24×10,5m volt, az egész építmény mobil volt, szétszedhető.

A bártfai fürdő, 1860.

Bártfafürdő, Úri utca, 1860.

 

Sáros megye a hon legészakibb pontján, Galicia határán, a Kárpátok tövében, hazánk legkiesebb vidékei közé tartozik. Északi részét magas hegyek borítják, melyeken szép tölgyesek és sűrű fenyvesek, itt-ott kövér legelők vannak. Regényes völgyeit, melyeknek földje termékeny, a Tapoly és Tarcza vizei öntözik. Hegyeiben az ércek mennyisége csekély, de annál több a só, sőt drágakő, különösen opál is terem. Azonban legnagyobb bősége van Sáros megyének ásványvizekben és gyógyforrásokban, e tekintetben talán egy megye sem múlja felül. Ide tartozó helyirati munkák mintegy 40 helységet említnek, melyek határában különböző tartalmú ásványvizek találtatnak. Elég legyen a sok közül megnevezni a következő ismertebb helyeket: Alsósebes, Ceméte, Cigelka, Eperjes (Vilecz Hurka), Hosszúrét, Kissáros, Savnik, Sóvár, Szeben, Szinyelipócz, Szulin. De mindezek felett legrégibb s legterjedtebb hírűek a bártfai ásványvizek s fürdők.

Bártfa sz. kir. város a Tapoly vize jobb partján, Eperjeshez 5, a galiciai határszélhez 2 mfd távolságra fekszik, egy emeltebb helyen, s Magyarország históriájában is mint afféle határszéli városnak, nemegyszer jutott kitűnőbb szerep. Azonban legfőbb nevezetességét ásványforrásainak köszönheti, melyek a városból észak felé egy kellemes kis völgyben fakadnak a Kárpátok aljában, különösen pedig a völgyet bezáró s a többi hegyek közöl büszkén kiemelkedő Kamená hura (Kőhegy) tövében. Míg Lengyelország fennállott, ez volt a legdivatosabb, leglátogatottabb s leghíresebb fürdő nemcsak hazánkban, de Európa leghíresebb fürdőivel is vetekedett. A lengyel nemesség és birtokosság szintén itt tartá nyaranként népes és fényes találkozását. itt gyűltek össze Magyarország közel s távol részeiből a mulatni s üdülni vágyók.

A bártfai források régiségre nézve is első helyen állnak. Azt tartják, hogy már 300 évvel ezelőtt is ismeretesek voltak. Régi okiratok bizonyítják, hogy 1505-ben haszonbérbe adattak, azonban mint fürdőről, biztos adatokkal csak 1777. óta bírunk. Ekkor történt, hogy egy fogadót s nehány fürdőszobát építettek e tájékra. Tíz évvel később már egy nagy vendégfogadót s több lakházat lehete látni.

Az itt felgyógyult betegek csakhamar elvitték hírét e fürdőnek távolabb hazákba is, s különösen a lengyel nemesek mindenkor legnagyobb pártolói közé tartoztak. Jelenleg egy nyájas kisvároshoz hasonlít nyáron át e fürdő, melynek utcái éjjel még meg is világíttatnak. Épületeinek száma 50-60-ra megy, melyek közt fő helyet foglalnak a Bártfa város birtokához tartozó nagyszerű épületek, több mint 60 vendég- és fürdőszobával, táncteremmel, kávéházzal, színházzal, kápolnával stb.

Van itt több forrás, melyek egymástól csekély távolságra fakadnak. A főforrás éppen a fürdőhely közepén buzog fel, oszlopos födéllel van fedve s ital gyanánt használtatik. Lefolyó vize egy nagy mederbe gyűl s fürdők számára melegíttetik fel. A többi forrás részint a szabadban, részint különböző házaknál fakad s vizük csak fürdőre használtatik. A főforrás vize hevenyen merítve erősen pezseg, kristálytiszta, színtelen, szénsavszagú s csípős, savanyú izű, ital után böfögést okoz. Hévmérséklete +8-10 °R. Aránysúlya 1,0163. Nyitott edényekben tartva, vagy ha főzetik, megzavarodik, tejedző lesz, elveszti mind szagát, mind ízét s előbb felhős, később vörösbarna csapadékot képez. Jól bedugaszolt edényekben sokáig megtartja tulajdonait, jóllehet akkor is tejedző lesz; de jól be nem dugott, vagy faedényekben megromlik, kénmájszagot kap s barna, összehúzó, luganyos csapadékot kap. A vegytan osztályozása szerint az égvényes vasas savanyúvizekhez tartozik s legjobban hasonlít hozzá a külföldi vizek közöl a spaa-i ásványvíz. Jelentékeny vastartalmánál fogva gyógyhatása erősítő, a vérkészítést előmozdító, de sós tartalmánál fogva egyszersmind feloldó is.

A tulajdonképi fürdőház igen szép ligetben fekszik, mely egyszersmind a sétatért is magában foglalja. A vendégek befogadására a városi nagy épület szolgál, azonkívül magánházaknál is talál a vendég elég olcsó s kényelmes lakásra. Nagyobb családok külön háztartást is vihetnek, különben a vendéglőben nem drága az élelem. Szórakozásra szolgáló séta- s kirándulási helyekben nincs hiány. A nagy sétatéren kívül ott vannak a közel fenyves hegyek és dombok, melyekről igen szép kilátás esik, továbbá a Rákóczi-féle várromok, Makovica, Hosszúrét s Zboró faluk, végre Bártfa, Eperjes városok s a galiciai határszél. A fürdőszak június elejétől augusztus végéig tart. Azelőtt a vendégek száma meghaladta az 1600-at, e szám újabb időkben nagyon megapadt. Azonban az idei szakról ismét azt híresztelik az ottani tudósítások, hogy az igen látogatott volt s különösen élénkíté azt a lengyel vendégek rég nem tapasztalt nagy száma.

Vasárnapi Újság, 1860.

Manapság:

Király-fürdő, 1988.

Király-fürdő, 1988. Vincze Gyula felvétele.

A háború után 1958-59-ben újították fel, az elkészült fürdő 1959. november 5-én nyílt meg. A vizet a Lukács-fürdőből kapja, legnagyobbrészt a Király-forrás táplálja.

 

Manapság:

A kovásznai pokolsár, 2.

Kovászna, a Pokolsár-fürdő belülről a múlt század elején.

 

[Kovásznának] két fürdője van: az egyik nehéz ólomszürke színü vízzel, a másik rozsdavörössel. Elébbit jellemzőleg Pokolsárnak nevezte el a székely nép. Ha megfürdöttél benne, meg is kell mosdanod utána tiszta vízzel, úgy elmocskol. Gyanta s lávarétegek adják e víz színét, tulajdonságát. Hűlésszülte bajokban igen hatásos s még egyebekben is. Ezenkívül van Kovásznán jó hajtó víz is, hasonló hatású az előpatakihoz. És van mindenekfelett száraz gőzfürdő minden háznál. Nincs is ott külön fürdőtelep, hanem a 4000-nyi lakosságú község minden háza úgy van berendezve, hogy egy csoport vendéget elfogadhat. Helyben használják aztán az erős szénsavas kigőzölgést, s legföllebb a Pokolsár mocskában találkoznak egymással a vendégek. Ez a szénsavgőz oly erős, hogy a néhány napig zárva tartott pince légköre nyomban megfullasztja a belépőt. Kutat takarítani is csak előkészülettel lehet életveszély nélkül. Kovászna igazán egyetlen a maga nemében s nem mulatóknak, hanem gyógyulást keresőknek nagy kincs rejlik vizében, gőzében.

Vasárnapi Újság, 1873.

A kovásznai pokolsár, 1.

Kovászna, a Pokolsár bejárata, múlt század eleje.

Kovászna nem nagy fürdő, a világért sem az, sőt kérdés, megérdemli-e a fürdő nevet? Hanem különlegességnek eléggé az! A Székelyföld monográfiájának érdemes írója, Orbán Balázs azt mondja, hogy Kovászna arra van hivatva, hogy Orbaiszék városává fejlődjék. Nem tudom, mert ma még a jövő e „városában” minden kezdetleges. Hanem e kezdetlegességben van egy különlegesség, melyért mi nem sajnáltunk ismét egy kerülőt tenni. Neve ennek a specialitásnak „pokolsár” s értendő e találó név alatt egy csodás forrás, mely Kovászna piacának közepén buzog föl. Legalább a múlt évben, mikor mi arra jártunk, a piac közepén lobogott föl ez a vulkanikus forrás, de azt mondják, hogy gyakran helyét változtatja, s az egész falut elbontással fenyegető kitolulással hánykódik, néha oly bőségben rohan föl, hogy az egész piacot elborítja, ilyenkor gőzoszlopok emelkednek ki belőle, s mázsás köveket lök magasra. Hanem ez a zavaros, olajos színénél és iszapos voltánál fogva találóan pokolsárnak nevezett forrás csodás hatású, különösen hűléses bajokban, ezért pokoli szeszélyei mellett is vannak mindig, akiknek kedvök van megfürödni benne. Magam is megfürödtem a pokol sarában, mely után hideg vízzel kellett tisztára zuhanyoznunk magunkat. Ez a vulkanikus forrás, valamint a kovásznai száraz gőzfürdők nyilván arra mutatnak, hogy egész Háromszéken, a torjai kénbarlangtól kezdve gazdag kéntelep vonul végig a föld gyomrában. Az imént említett kovásznai száraz gőzfürdőket mi, az átutazók, nem láttuk ugyan, de meg nem állhatom, hogy az Orbán Balázs művéből ne idézzem azokra vonatkozólag a következőket: „e gőzfürdők nem egyebek, mint a földbe ásott három-négy láb mélységű üregek, melyeknek oly kigőzölgése van, hogy beléhajolva egy-két lélegzés a legerősebb embert is megfullasztja, azért ez üregek fölülről csapóajtókkal vannak ellátva, ezek nyílásánál egy nyak átmérőjével bíró üreg van hagyva, s a beteg akként ül be ebbe a légfürdőbe, hogy e csapóajtókat leeresztve, feje künn marad s ekkint a veszélyes légkörtől elzáratik.” Valóban különös látvány lehet egy ilyen fejkaloda. Ma még mind a száraz gőzfürdőket, mind a pokolsarat csak a környékbeli lakosság használja, ami valóban nem csoda, mert Kovásznának ez idő szerint vendéglője sincs. Hogy egyhamar jobbra forduljon a dolog, megvallom, nem remélem, mert Erdély oly gazdag gyógyforrásokban, hogy úgyszólván minden helységnek megvan a maga fürdője. Kovászna ilyen lokális fürdőhely. A gyógyforrások e bősége következtében az erdélyi fürdők kilenc-tizedrésze parlagon hever s a virágzás bizonyos fokára csak ama fürdők képesek lendülni, melyek idegen, külföldi elemeket vonnak magukhoz.

 

Fővárosi Lapok, 1877.

Arcanum Digitális Tudománytár