A Margitszigeti Kis szálloda felemelése, 1900.

A szálloda a célmagasságba felemelve

 

Házemelés a Margit-szigeten

 

A Budapesti Házemelő És Házeltoló Vállalat, amelynek Hauszmann Sándor tagtársunk és két, Amerikából hazatért magyar technikus a vezetői, néhány hét óta a Margit-szigeten házemeléseket végez. Több kisebb épületnél a munkálatokat már be is fejezték. A legnagyobbiknál, a sziget felső végén levő egyemeletes Kis szállodánál még folyamatban vannak s több más épületre – közöttük a Nagy szállodára is csak a jövő évben kerül a sor.

Valamennyi épületet József kir. herceg megbízásából és az ő költségére emelik. Szükségessé az tette, hogy a Duna árvízszíne gyakran magasabbra hág a sziget védőtöltéseinél s ilyenkor az áradás a házak földszintjét is elöntötte. Nevezetesen a Kis szállodánál, amelynél a munkálatok végrehajtását ezúttal ismertetjük, az egyik ábrán látható jelzés szerint az árvízszíne 0,25 m-rel volt magasabb a földszinti padló régi nívójánál, a fölemelt ház új padlószíne ellenben 1,28 m-rel kerül a hullámok fölé, vagyis az épület l,53 m-rel kerül magasabbra a talaj színéhez képest.

A munka avval kezdődik, hogy mind hosszanti, mind keresztirányban a falak mindkét oldalán árkokat ásnak, átlag 1,5-2 m szélességben, hogy az emelőszerkezet gerendáinak és a munkásoknak megfelelő teret nyerjenek. Az árok mélységét a gerendák és emelőcsavarok méretein, vagyis a szerkezeti magasságon kívül az is befolyásolja, hogy az ároktalp talajának legalábbis közepesen teherbírónak, továbbá a munkahely minden pontján lehetőleg egyenletesen ülepedőnek kell lenni. Csak így van az épület nyugodt, veszélytelen emelkedése biztosítva.

Az árok talpára kisebb méretű, a tárgyalt esetben 15/15-ös gerendákat olyan csoportosításban állítanak össze, hogy a rájuk helyezendő közönséges amerikai csavarok orsói közöttük, a szokott módon szabadon lefelé nyúlhassanak. A csavarok felső emelőlapja egy szintben és egy tengelyvonalban van, reájuk egy-egy 30-30 cm-es hosszanti gerendát helyeznek. E gerendák tehát a megfelelő fal két oldalán s azzal párhuzamosan feküsznek.

Következik a tulajdonképpeni emelőgerendák átütése a falon. Ezek is 30/30-as méretűek s ehhez képest kell mindegyiknek számára rést törni, hogy azon áttolva rátámaszkodhassék a két, párhuzamosan futó hosszanti gerendára. Természetes, hogy minden ilyen támaszpont alatt egy amerikai csavarnak kell lenni s csak kivételesen, ahol a gerendák összetorlódása ezt nem engedi, elégednek meg a csavar külpontos elhelyezésével.

Az elölnézet ábrája feltünteti egyik külső főfalnál a szerkezet összeállítását; a kiszökelléseknél, sarkoknál feltüntettük a szükséges váltógerendákat is. A rácsozatszerű összeállítás hozza magával, hogy a keresztirányú falak emelőgerendái egy gerendavastagsággal föléje kerülnek a hosszanti falak emelő gerendáinak, a mi különösen a metszetrajzokból látható.

 

Az emelőcsavar

 

Alaprajzban kettős körök csoportja jelzi az amerikai csavarok kiosztását. A kis szálloda emelésénél 340 ilyen csavarra volt szükség, amelyeket 170 napszámos munkás kezelt. Két-két munkás négy csavart forgatott. Gyakorlott és válogatott izomerejű munkások azonban egyenként is képesek a forgatásra, mégpedig öt emelőcsavarnak a kezelésére is. Minden jeladásra negyedfordulattal kell a csavart előrehajtani s utána a következő vezénylőjelig átlag másfél percnyi pihenő következett a kis szálloda emelésénél. Minden negyedfordulatra átlag 1/3 cm volt az emelkedés. Kezdetben a csavarok forgatása igen nehéz, mert hiszen a falazatot az áttört rések között az emeléssel el kell szakítani. Mikor ez egy téglaréteg síkjában megtörtént, amit helyenként vasékek beverésével segítenek elő, azontúl csak félnaponként kellett a munkát megszakítani 25-30 percre, hogy az amerikai csavarok orsóját hosszabbakkal váltsák ki.

Hogy az emelkedés egyenletességét megfigyelhessék, a falak mellett az épület minden részén centiméteres beosztású függőleges lécek voltak a talajba szilárdan beverve s index gyanánt a falhoz erősített s vele együtt mozgó vízszintes faszilánk szolgált. Egy, sőt két centiméteres elkésés az egyes részek emelkedésében még nem okoz bajt s nem is kell utánacsavarással pótolni, miután rendesen az emelőgerendák rugalmassága előbb-utóbb magától is elvégzi a kiegyenlítést.

A kis szálloda földszinti padlózatát előzőleg szétbontották. Lehet azonban a munkálatot úgy is berendezni, hogy padló s alatta esetleg a pince boltozata is együtt emelkedjék az épület falaival, de ez körülményesebb és költségesebb. Ezúttal le is mondottak róla. A többi szerkezeti rész igen kevés gondot okoz. Mindössze a legnagyobb nyílású földszinti ajtót támasztották ki egy járomállvánnyal s az emeletre vezető kétkarú függőlépcső alsó karját ducolták alá a merevítés kedvéért. Ellenben az összes ablaknyílások szabadon maradtak, sőt, a szárnyak is fel voltak rakva anélkül, hogy az üvegtáblák eltörtek volna. A falakon is csupán néhány vakolatrepedés s egy-két egészen jelentéktelen vakolathullás volt észlelhető.

A felemelést e hónap 24-én, egy heti munka után befejezték. Jelenleg az utánalapozáson s az új padló beszerelésén dolgoznak. Pince nem lesz az épület alatt, hogy az árvíz felszívódó nedvessége ellen könnyű legyen a védekezés.

Megemlítem, hogy az emelőszerkezet gerendáinak megadott 30 cm-es méreteihez kellett alkalmazni a gerendák kiosztását, a megterhelésre való tekintettel. A kis szálloda teljes súlyát az eredeti építőtervek alapján körülbelül 3000 tonnára számították. Háromszáznegyven amerikai csavar lévén alkalmazva, egyre-egyre átlag körülbelül 9 t jutott volna s így minden emelőgerendát átlag 2×9=18 t centrális súly vett volna igénybe hajlításra. Természetes, hogy a súly egyenletes beosztását távolról sem lehetett betartani, miután alkalmazkodni kellett az épület alaprajzi alakjához is. Azonban mind a csavarok, mind a gerendák sokkal nagyobb megterhelést is elbírnak, s észrevehető behajlások az utóbbiaknál igen ritkán mutatkoztak. Ily esetben még vasgerendatartókat is toltak beemelő gerendák gyanánt a fal alá. Egyébként a kis szálloda emelésének munkálatait teljesen akadálytalanul, a munkatervnek megfelelően hajtották végre.

 

Az emeléshez készült terv

Gondos Viktor, A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1900.

Arcanum Digitális Tudománytár

 

József királyi herceg beszéde a margitszigeti híd avatásán

A Margit-híd szárnyhídja az avatás után, 1900.

József királyi herceg beszéde a Margit-híd szárnyhídjának avatásán, 1900. augusztus 19-én:

 

„Nagyméltóságú miniszter uram (Hegedűs Sándor)! Néhány esztendeje éppen százados évfordulója volt annak, hogy felejthetetlen édes Atyám, József nádor e szigetet mint kietlen vadont, mint ligetet a Duna közepén, vette át. Ő akkor, szó s tettel a székesfőváros és Budapest lakossága irányában kertté alakította át.

Ámde azóta sok idő telt el. Budapest székesfővárosa gyönyörűen fejlődött és hatalmasan terjedt és e keretbe az akkori szigetkert már nem illett bele. A leghálátlanabb ember lettem volna, ha nem iparkodtam volna a székesfővároshoz illeszteni e szigetet. Hiszen itt, e városban nevelkedtem, itt töltöttem boldog gyermekéveimet, itt ifjúkoromat (riadó lelkes éljenzés) és itt keletkezett bennem az az őszinte, benső ragaszkodás, amely e város minden polgárához fűz. Iparkodtam tehát e szigetet a mai korszak színvonalára emelni és Isten segítségével sok fáradozás árán némileg sikerült is.

De volt még egy nagy akadály, amely annyira megnehezítette Budapest polgárságának e sziget megközelítését: csak vízi út állott rendelkezésre és ennélfogva éppen azok, akik egész napon át a városban végzik fáradságos munkájukat és azután keresnek egy helyet, ahol jó levegőben üdülhetnek, csak nehezen, nagy időveszteséggel és kevés kényelemmel férhettek hozzá. Ezen most segítve van. A magyar királyi kormány, amely tiszta hazafiságtól áthatva minden alkalmat fölhasznál arra, hogy az ország javát előmozdítsa, hogy e székesfővárost emelje és minden jó és hazafias törekvésében támogassa, létrehozta e hidat, egy oly remekművet, amely Budapest székesfővárosának ebbe a kertembe könnyű utat nyitott.

Fogadja ezért a magyar kormány legőszintébb, legbensőbb hálámat. Fogadja főképpen Nagyméltóságod legőszintébb köszönetemet azért a buzgóságért és erélyért, amellyel most az utolsó időkben e mű létesítését előmozdította. Fogadják hálámat mindazok az urak, akik e mű létesítésében szakértőén és szorgalommal buzgólkodtak. Az Úristen áldása legyen e művön, de legyen mindazokon is, akik annak létrehozásában közreműködtek és mindenekfölött a magyar kormányon, amely mindenkor hazánk javát mozdítja elő. Isten éltesse a magyar kormányt és azokat, akik e híd építésében közreműködtek (élénk éljenzés). Uraim! Engedjék meg, hogy mint e sziget birtokosa ezen a hídon önöket átvezessem az én földemre és ott kedves vendégeimül láthassam (viharos, lelkes éljenzés).”

Nehéz leírni e szavak hatását. A királyi herceg katonás keménységgel beszélt, de minden szavából kiérzett, hogy e szavak magyar szívből fakadnak. Magyaros előadása s az a meleg szeretet, amellyel Budapestről beszélt, föllelkesített mindenkit. Mikor boldog gyermekéveiről, ifjúságáról, a fővárosi polgársághoz való ragaszkodásáról szólott, Budapest polgármesterei csillogó szemmel néztek össze s önkéntelenül kitört ajkukon az éljenzés, amely sokáig megakasztotta azután a szép beszédet.

 

 

József Ferenc kir. hercegék új otthonában, 1924.

Aranka utca 10., József főherceg későbbi villája. FSZEK, Budapest Gyűjtemény

 

József Ferenc kir. hercegék új otthonában.

 

Szombaton megtartott esküvőjük után Passauból hajóval jönnek haza. Megérkezésük után ünnepi mise lesz a Mátyás-templomban.  Estélyen mutatkozik be az új főhercegnő a magyar társaságnak. – Nagy egyszerűséggel rendezték be az új pár rózsadombi villáját.

Szombaton délben Porosz-Sziléziában, a Boroszló melletti Sybillenortban József Ferenc kir. herceg huszárkapitány örök hűséget esküdött Anna szász királyi hercegnőnek. A polgári házasságot a Bezirksvorsteher hitelesítette, az egyházi szertartást pedig nagyon egyszerű formák között Ágost volt szász királyi papsága végezte el.

Ezzel a házassággal két hatalmas dinasztia között levő szoros kapcsokat fűzték bensőségesebbé. A magyar kir. herceg fia a szász királyleánnyal kötött házassága révén szorosabb rokoni viszonyba került hatalmas fejedelmi famíliákkal, a Bourbonokkal, a portugál királyi családdal, a Kóburg-góthai, szász-meningeni, weimari, a bolgár királyi családdal, a Hohenzollernekkel és még egy sereg arisztokrata famíliával. A házasság abban a kastélyban történt, amelyet a körülötte levő negyvenezer holdas birtokkal a szász király a braunschweigi hercegtől örökölt.

Nyomban az esküvő után a fiatal pár vonatra ült és Boroszlón, Drezdán, Regensburgon keresztül Passauba utazott. Ott várt reájuk a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaságnak Zsófia kir. hercegnő nevét viselő pompás gőzöse. A hajó már úszik lefelé a Dunán, hogy itt a pesti közönség szeretetteljes figyelme közben partra juttassa József Ferenc kir. herceget a legújabb magyar királyi hercegnével. Hosszú út vezeti a fiatalokat hazájukba, nagy gonddal berendezett otthonukba. A hosszú utat a politikai helyzet, Közép-Európának zavaros újrarendezése okozza. Fél Németországot kell a nászutasoknak beutazniok, hogy hazajöhessenek, mert a demokratikus cseh állam megtagadta a Habsburg-sarjtól még az átutazási vízumot is.

Ez a ridegség okozza, hogy az esküvő olyan nagy egyszerűségben folyt le. A vőlegénynek egyetlen hozzátartozója se lehetett jelen. Csehországon nem utazhattak keresztül, a hosszú német út pedig százmillió koronánál többe került volna A fölösleges nagy kiadásokat megtakarítandó, József Ferenc kir. herceg egyetlen kísérővel utazott el Szászországba. Kettőjük útja így is tizennégymillió koronába került.

Itthon az Eötvös téri állomáson fogadják a fiatalokat az örömszülők és mindazok, akiket tisztelet és szeretet fűz József nádor ünnepet ülő leszármazottjaihoz. És itt Pesten csatlakozik a fiatalok mellé rendelt udvartartás: Bolza Rezső gróf kamarai elöljáró és Czóbel Mária bárónő, az Anna kir. hercegnő mellé szolgálattételre rendelt udvarhölgy.

Amilyen egyszerű volt a sziléziai esküvő, olyan pompázatos lesz az ifjú pár bevonulása Budapestre. A hajó már hétfőn éjszaka megérkezik a főváros elé, de nem fut be a városba, hanem ott marad valamelyik sziget partján és csak a reggel beköszöntésekor indul meg újra, hogy pontosan kedden délelőtt tíz órakor megérkezzen az Eötvös téri kikötőhídhoz. Rövid fogadtatás után a fiatal pár a fogadásukra megjelenőkkel autókon a Petőfi téren, Piarista-házon, Dorottya utcán, Hunyadi János úton át a budavári Mátyás-templomba hajtat. Isten házába vezet első útjuk, ahol frigyüket Csernoch János bíboros-hercegprímás áldja meg. A misén a közönség is részt vehet, azután a fiatal pár a Rózsadombon levő otthonába vonul vissza. Délután Schioppa Lőrinc pápai nuncius látogatását fogadják.

Este József kir. herceg, tábornagy és Auguszta kir. hercegasszony budavári palotájukban estélyt adnak, amelyen menyüket a magyar társadalmi élet kiválóságainak bemutatják.

(A fiatalok otthona.)

A fiatal kir. hercegi pár számára József kir. herceg a Rózsadomb legmagasabb pontján megvásárolta az Aranka-utca 10. számú házat. Valósággal uralja és megkoronázza ez a palotaszerű ház a rózsadombi villatelepet. A kir. hercegi villa a polgári céllövölde és Marczibányi tér felett van Buda legszebb részén. Magas vasrácsos kőkerítés határolja el az utcától, ahonnan szerpentines lépcsőút vezet fel a kör alakú, emeletmagasságban levő teraszra. A márványkőből épített meredek teraszfalat sűrű repkény fedi be, amely tovább húzódva a palota falán tör a magasságba. A repkényt már megzúzta az ősz csípős levegője, százféle színben kelleti magát. Buja zöldtől vérpiros bíborig váltakozik a folyondár ágas-bogas sűrűsége és vet nemes reflexet a sárgásfehér falaknak.

A háromemeletes palotának széles, nagy ablakai engedik be a házba a napsugarakat. Tetszetős kis erkélyek, fedett verandák sorakoznak az emeletek során, fenn a tetőzetről pedig kis tornyocskák nyúlnak a magasba.

Egy műépítész építette a maga számára a házat, de a luxoriózus palota túlhaladta igényeit. Tőle Erdődy Lajos gróf vásárolta meg, majd eladta egy Amerikából hazatért hölgynek, aki viszont a fiatal kir. herceg javára lemondott róla és továbbadta a fenséges urnak. A szükséges átalakítások után fogtak két hónap előtt a palota berendezéséhez. A nagy háznak csak igen kis parkja volt és ezért a mögötte levő és az Ürge utcára nyitó telket is megvásárolták és ezt most parkíroztatják. Az utca felől erről fehér olajjal befestett fakerítés határolja az újonnan szerzett telekcsíkot.

Az Újság munkatársának József kir. herceg megengedte, hogy fia leendő otthonát megtekinthesse és arról beszámoljon a közönségnek. A palota belsejében egész sor szoba és terem várja lakóit. A berendezés felette egyszerű. Semmi fellengős túlzsúfoltság, semmi azokból a múzeális érdekességekből, amelyek a többi pesti villákban fel vannak halmozva. Nagyon kevés szőnyeg, négy-öt kép mindössze és semmi antik bútordarab.

Lenn az alagsoron van a kir. herceg kamarai elöljárójának dolgozószobája, a másik oldalon az udvarhölgy rózsaszínű szalonja, fehér, leányos hálóterme és fürdőszobája. Az első emeleten vannak a kir. hercegi pár lakószobái. Jobbról József Ferenc kir. herceg hálószobája. Egy közönséges rézágy és az éjjeliszekrény, egy ruhafogas a bútorzat. Kardok, bajonett és botok lógnak rajta. Egy kis asztal, két szék és egy spanyolfal egészíti ki a berendezést. Kis tapétaajtó vezet az egyszerű fürdőszobába. Fehér kád és egy kis asztalka tükörrel van benne. Az asztallapra egy borotvakészülék, néhány szappandarab és két üveg kölnivíz van kikészítve.

Az épület másik szárnyán van a kir. hercegasszony hálószobája. Ez már pompázatosabb. A széles, kettős franciaágy oldalain állanak az éjjeliszekrények. Szembe az ággyal hatalmas ablak nyílik a parkra. A bal sarokban széles toalettasztal és rajta keskeny tükör. Az asztalon gyönyörű félméteres szélű filécsipkés takaró. A másik sarokban háromszárnyas szekrény, mellette egy consol. A bútorzatot egy Wertheim-szekrény egészíti ki, amely éppúgy mint a bútorok, sötétbarnára van fényezve.

A két hálószoba között van a könyvtárszoba. A középen egy kerek sötétbarna asztal fotelekkel, az ablak előtt íróasztal, a falak mentén könyvállványok. Vagy ezer kötet könyv van rajtuk. A legtöbb díszkiadásos gyűjteményes kötet, de nagyon sok a fűzött, papírfedelű könyv. Gyors körülpillantással ott láttam a polcokon Gál Mózesnek magyar és Fournier német Napoleon-életrajzát, Fraknói Vilmos Hunyadi Mátyás király című munkáját, Czernin és Tirpitz admirális memoárjait, Novák háborús írásait, Ferenczy Zoltán Deák élete, Eötvös, Carlyle munkáit, Szomory Dezső Harry Russel Dorsan címü munkáját, Az Élet könyveit, Shakespeare, Calderoni színdarabjait, Bismarck emlékiratait,- a német klasszikusokat, magyar remekírókat és az Akadémia összes kiadványait.

Egy emelettel feljebb tágas hallba érkezik a látogató. Vörös mahagóni utánzatú faburkolat veszi körül a falakat. Fakorlátú lépcső vezet föl manzárdba, a személyzet lakosztályaiba. A lépcső mellett zongora, azzal szemben sötétkék plüss szalongarnitúra. A másik oldalon gyékénygarnitúra, ezzel szemben hatalmas vörösmárvány kandalló. Innen nyílik a télikert. Meglehetősen kicsi, örökzöldek vannak benne és egy fehérmárvány szökőkút. Medencéjében vöröses aranyhalak úszkálnak. A hallból egy sötétvörös szalonba lépni. Két asztal kényelmes karosszékekkel van benne. Jobbra van a legszebb bútorzatú szoba, Anna hercegnő dolgozószobája. Világoszöld selyemtapéta borítja a falakat, s világos almazöld, barokkstílű, aranyozott fakeretű szalongarnitúra a nagy fal mellett, amelyen Sensennek egy nagy tengeri látképe lóg. A sarokban hatalmas, széles, lágy zöld fotel. Szinte dominálja a szobát. Szembe vele az ablak felé, vörös plüsstakaróval borított heverő, a fejénél magas aranyozott fa állólámpa és az ablakmélyedésben kis vörös empire íróasztal. A dolgozószobából egy alig észrevehető tapétaajtó egy kis szobába vezet, ahonnan falépcsőn le lehet jutni a kir. herceg lakosztályába.

A középső szalon mellett világos, kis másik szalon van, kecses, szép halvány drappselyem bútorzattal Innen a kir. herceg dolgozószobája nyílik. Tölgyfaburkolat borítja a falakat, beépített bőrpamlag van benne, a közepén bőrgarnitúra, a falak mentén két könyvtárszekrény és az ablak mellett félkör alaku íróasztal. A falon egyetlen kép. József kir. hercegnek jól sikerült portréja. Az íróasztal lapja teli apróságokkal. A tintatartó közepe egy miniatűr acélágyú, erre van fektetve a tollszár, mellette két oldalt két kis gránát. Ezek a téntatartók. Egy márványlapon egy gránátszilánk megrögzytve, a márványba ez van vésve: Mte san Michele – 1915-16. Mappa, néhány fénykép, Auguszta kir. hercegasszonyé és gyermekeié, keskeny, kis ovális bronzkeretben a fiatalasszony.

A dolgozószobából nyílik a hosszú, nagy szoba: az ebédlő, ebből egy kisebb a reggeliző. Az ebédlőben ovális alakú hosszabbítható asztal, székekkel és a falak mentén is székek sorakoznak. Egy tálalóasztalon kívül más nincs a szobában. A bútor itt is, mint a legtöbb szobában, sötétbarna. Az ebédlőből kis folyosó vezet a konyhába, tálalóba és éléskamrába.

Ez a fiatal kir. hercegi pár otthona. Kedves, egyszerű, polgári, de főleg fiatalos. A két új lakó nyilván jól érzi majd magát benne. A sok kényelmes szobának mindenekfelett van egy nagyszerű sajátossága, mindegyik ablakból kitekintve látni az egész várost: a kis cukorskatulyának tetsző rózsadombi villákat, távolabb a Vár magasra nyúló palotáit, azon is túl egy keskeny ezüstös szalagot, a hatalmas Dunát. Egész messziről pedig Pest panorámája vonul el a szem előtt.

Nádor Jenő

(Az esküvő.)

József Ferenc kir. hercegnek Anna szász hercegnővel a Porosz-Sziléziában megtartott esküvőjéről a következő tudósítás számol be: Ma délelőtt tíz órakor ment végbe a Boroszló melletti Sybillenorti kastélyban Anna szász kir. hercegnő esküvője József Ferenc kir. herceg, huszárkapitánnyal. Három napja tartanak már a nászünnepségek, amelyekre az egykori szász uralkodóház számos hercege, hercegnője és rokona érkezett Sybillenortba.

A polgári esketés tegnap délután történt Este a király ebédet adott, amelyen valamennyi itt levő vendég részt vett. Később Sybillenort lakossága fáklyásmenetet rendezett és nagy lelkesedéssel köszöntötte az ifjú és valóban szép párt. A gyermekek magyar zászlókat lengettek. A hercegnőt virágokkal árasztották el. Valamennyien könnyes szemmel vettek búcsút a forrón szeretett királykisasszonytól.

Az ünnepélyes megáldás ma délelőtt ment végbe a várkastély hatalmas udvarán, amelyet kápolnának rendeztek be. A szász király, a fenséges mátkapár, valamint János György herceg, felesége, született Mária Immaculata, Thurn-Taxis herceg és felesége, úgyszintén Margit magyar kir. hercegnő délelőtt tíz órakor gyülekeztek a király termében. Ugyanakkor gyűlt egybe a kastély nagytermében a kíséret, amelynek tagjai voltak: Rex grófné főudvarmesterné, a volt bécsi szász követ özvegye, von Metzsch Reichenbach főudvarmester és Karácsonyi Jenő gróf.

A menyasszony fehér selyemruhát viselt. Hajában mirtuszkoszorú volt. Hosszú uszályát Hohenzollern kir. herceg hároméves ikergyermekei hordozták. József Ferenc kir. herceg magyar huszáregyenruhában, az aranygyapjúval ékesítve állott oldalán. Minden szem az ifjú pár vonzó, sudár alakja felé fordult A szász király szintén huszáregyenruhát viselt. Az ünnepélyes megáldást György szász trónörökös üdvözlőbeszéddel vezette be, majd összeeskette a mátkapárt. Utána a boroszlói bíbornok megadta az ünnepélyes áldást.

Az Újság, 1924. október 5.

Arcanum Digitális Tudománytár

 

Aranka utca, József főherceg villája

Az Aranka és a Tulipán utca találkozása, jobbra az Aranka utca 10. számú ház. FSZEK, Budapest Gyűjtemény

 

A telket többszöri tulajdonosváltás után Ostián Ferenc adta el Gerstenberger Ágost Emil építőmesternek 16192 koronáért 1908-ban, ő építette a képen látható villát valószínűleg 1910-11-ben. Utána az Erdődy család tulajdonába került.

József Ferenc főherceg 1923-24 fordulóján vette meg már Oleschak Albertnétől 1550000000 korona vételáron. Megvásárolta a felette lévő Ürge utca 4. sz. telket is Pöche Annától 114750000 koronáért, hogy megnövelhesse a ház kertjét.

A főherceg végül 1939-ben felajánlotta Budapest városának megvételre, amit el is fogadtak, így 1940. elején már a fővárosé lett 140000 pengőért.

 

Manapság: