Parisien Grill Revue Dancing Budapest, Margitsziget, 1.

Parisien Grill Revue Dancing Budapest,
Margitsziget, 1930-as évek eleje.

 

A Margitszigetnek ez a sarka, ahol a Parisien Grill nyári helyiségét megnyitotta, Nyugat-Európa a szó száz százalékos értelmében. Nizza vagy Cannes legtündéribb mulatóhelyeivel is felveszi a versenyt a felsőszigeti lokál, amelyet hallatlan gazdagsággal, ízléssel, ötlettel rendeztek be. Szép időben virágos teraszon, csillagos ég alatt a Duna partján szórakozhat a közönség, esőben pedig zárt helyiség várja a vendégeket. Párizs rafinériája, Berlin modern szelleme, London exkluzivitása szerencsésen egyesül a nyári Parisien Grillben.

Leni, a mulató szőke kedvence frakkban konferál. Egy kicsit hasonlít Marlene Dietrichre s a számára írt magyar konferanszot kedves, mulatságos akcentussal mondja el.

A műsor felveheti a versenyt akármelyik előkelő külföldi varietével. Válogatott, jó közönség nézi estéről-estére a műsort s táncol a parketten. Gratulálni kell Evetovics és Flaschner uraknak, a nyári Grill tulajdonosainak, akik Budapestet s a Szigetet új színnel tették gazdagabbá.

Színházi Élet, 1931.

* * *

Aki belép a Parisien Grill új margitszigeti kastélyába, az a meglepetéstől percekig nem tud magához térni. A külföldi vendégek szerint ilyen csodálatos szórakozóhely az egész világon nincs. A revü – 1001 éjszaka csodái – kitűnő… Viszont maga az új Grill az 1002-ik éjszaka csodája. Azzal kezdődik a revü, hogy kis női csirkéket női cicák kergetnek (de micsoda cicák…). A Grillben nem ér véget a műsor: amikor a programszámok leszaladtak, folytatódik a szórakozás. Reggelig minden percnek van valami meglepetése. Az egyik vendég így fejezte ki elragadtatását Evetovits János igazgatónak:

– Igazi tündérkastély ez, száz tündérrel…

A Parisien Grill új margitszigeti kastélyának van két nagy meglepetése. Az egyik a forgókorong. A pesti közönség hamarosan megkedvelte ezt, jobb rajta táncolni, mint a parketten. A másik az üvegparkett. Egyetlen gombnyomásra „kilép” a színre a mozgó üvegparkett… Ilyen még szintén nem volt Pesten.

A revü egyik legművészibb száma a Matyó lakodalom. A külföldiek ezzel a gyönyörű, színes számmal alig tudnak betelni. Meg kell írni, hogy a revük tervezése és rendezése három kitűnő ember: Eric, Tímár János és Sziklay József érdeme.

Színházi Élet, 1937.

Az a bizonyos Eric: Vogel Eric díszlet- és jelmeztervező.