Magyarkanizsa határában 1908-ban artézi kutat fúrtak. A feltörő víz gyógyhatásúnak bizonyult. A vizet a Népkertbe vezették, fürdőépületet emeltek a hasznosítására. A vállalkozás részvénytársaság keretében valósult meg, 1913-ban jegyezték be. A 31 éves koncessziós jogot Grünfeld Hermann kapta. A fürdővállalat a jog lejárta után a város tulajdonába ment volna át. Grünfeld Hermann ekkoriban nemcsak ennek a társaságnak volt az igazgatója, hanem a helyi téglagyár ügyvezetője és a Magyarkanizsai Első Takarékpénztár Rt. igazgatósági tagja is.
A Csodakút olyan bővizű volt, hogy felajánlották Szabadka vízellátására is.
Torontál vármegye határán fekvő nagyközség. Házainak száma 1324, lakosaié 6841, akik leginkább szerb ajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már a középkorban is Bálványos néven említik az oklevelek. Az elpusztult Keve vármegyéhez tartozott. 1412-ben még néptelen puszta volt, midőn Zsigmond király Keve városának adományozta. És mikor Zsigmond 1428-ban Keve városának új kiváltságokat ad, már önálló helységként szerepel. Az 1453-55-ben Keve város részére kiállított megerősítő levelek ismét pusztának mondják. Az 1717. évi kamarai jegyzékben két íly nevű helységet találunk a pancsovai kerületben egymás mellett, Malo-Balvaniste néven négy és Veliko-Balvaniste néven 30 házzal. Az 1723-25. évi gróf Mercy-féle térképen Palfsanista alakban, pusztaként van megjelölve. A Duna-völgyi Határőrvidék területének kiterjesztésekor, 1765-68-ban a német-szerb határőrök letelepedési helye lett. II. József császár első dél-magyarországi körútja alkalmával, 1768. máj. 6-án érkezett Homokbálványosra, honnan másnap Beresztóc felé vette útját. A császár a piactér sarkán levő Stojanovics-féle házban töltötte az éjszakát. Az 1788. évi török hadjárat alatt a törökök megtámadták a falut és kifosztották. 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták. Jelenleg Deszpinics Áronnak, Abelsberg Lajosnak, Huber Frigyes örököseinek és Dinusz Jánosnak van itt nagyobb birtokuk. A lakosok önkéntes tűzoltó- és olvasóegyesületet tartanak fenn. Van itt két pénzintézetnek fiókja és egy gőzmalom is, mely utóbbi a Harich Schmidt és Társai cégé. A gör.-kel. templom 1776-ban épült. 1873-ban 170-en haltak itt el kolerában. A községhez tartozik Stefánia-udvar és Deszpinicstanya. A mai Homokbálványos és Kevevára között feküdt Szkronovetz falu, melyet Zsigmond király 1412-ben szintén Keve városnak adományozott. Ekkor még csak puszta földterület volt, 1428-ban azonban már királyi helység. Az 1435-1440. években kelt oklevelek falunak mondják.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai, Temes vármegye.
A városnak közegészségügyi szempontból is igen fontos határrésze Pality (Palics) nyaralóhely és gyógyfürdő, mely a várostól keletre, háromnegyed órányira az alföldi vasút és a szegedi országút mellett Sándor faluig terül el. A környékén levő földek, Tompa és Ludaspuszta és az ún. tuki ugarok. Hajdan önálló terület volt. Már 1462-ben említik Bajmok, Csantavér stb falvakkal Palij néven, melyet Mátyás király sok mással együtt anyjának adományozott. E pusztából ezután Pálegyháza falu lett. A török defterek a szabadkai nahijében 1580-82-ben említik fel Pálegyházát 10 adófizető házzal. E Pálegyházából lett a mai szlávosított Pálity vagy Palics, amely azonban most csak a tavat illeti. Midőn a török hódoltság után Szabadkához került, nem említik külön pusztának. Az 1743. és 1749. évi kamarai szerződések is, melyek Szabadka földbirtokait felsorolják, csak a Pality tavat ismerik. A Pality-tó és neve már a XVII. század végén ismeretes volt. Marsigli 1690. évi térképén az alsó Duna-Tisza közében egy Piligo palust tüntet fel, ami alatt az olasz mérnök bizonyosan csak Palicsot érthette, mert e tavat a mai Palics tó helyére is rajzolja. Jenő herceg serege is 1697. szeptember 28-án a Zenta-Kiskanizsa közötti táborából kivonult és délben a palicsi tónál újra tábort ütött, de iható víz hiányában másnap tovább vonult a sereg Szabadka mellett el egész Mélykútig. E tó, melynek éjszaki végéhez Szabadka városa az 1850-es években fürdőhelyiségeket és vendéglőt épített, az országnak nagyságra nézve harmadik tava és hivatalosan is gyógyfürdőnek van elismerve. Van gyógyszertára, posta- és távíró-hivatala, iskolája. 1883-ban épült itt egy magánkápolna és itt van a városnak mintaszerű földmívesiskolája. A környéken fekvő földeken és szőlőkben számos díszes nyárilak épült. Magában a tóban a város jövedelmező halászatot is tart. Újabban Szabadka város Palics gyógyfürdő díszes átépítését vette tervbe.
Magyarország vármegyéi és városai, Bács-Bodrog vármegye, 1909.
Egy község jubileuma. Újverbász községe pünkösdkor ünnepelte alapításának 100 éves jubileumát. Pünkösd első napján este az összes harangok zúgása mellett, a községháza előtt felállított nagy zenekar játszott és nemzeti színű zászlók húzattak a tornyokra és a községházára, meg más házakra. Azután megkezdődött a város kivilágítása és a zenekar az utcákon körútra indult. Pünkösd másnap reggel 6 órakor ismét zene volt, délelőtti 9 órakor pedig a ref. templomban ünnepies istentisztelet, melyen Moór Péter káplán mondott hálaimát, a dalárda éneke után pedig Kármán József tartott jubileumi egyházi beszédet. Az evangélikus templomban Roth Károly óverbászi ágost. lelkész szónokolt. Az egyházi ünnep után a községháza előtt mintegy 3500 főből álló közönség gyűlt össze. Itt a dalárda a szózatot énekelte el, mire Schneeberger János evang. lelkész tartott hazafias beszédet. A beszéd közben leleplezték a községházába eresztett gránit emlékkövet, melyen e szavak voltak olvashatók: „Újverbász községének 1785. évben II. József császár alatt történt telepítésének emlékére emelte a község 1885. május 25-én.” A beszéd után a község jegyzője, Krob Pál olvasta el a község telepítésének történetét s ennek mai állapotát, mire a dalárda elénekelte Kölcsey hymnusát.
Budapesti Hírlap 1885. május 31., Arcanum Digitális Tudománytár
Verbász (új-), Bács vm. igen szép és gazdag német falu, a Ferencz csatornája mellett, Ó-Verbászhoz 1 fertálynyi, Ujvidékhez pedig 5 mfdnyi távolságra: 83 kath., 2109 evang., 707 ref., 18 zsidó lak. Az utczák egyenesek, szélesek, s eperfákkal vannak sorba ültetve; a házak csinosak, sőt szépek, az udvarok deszkával, vagy eleven keritéssel vannak befoglalva. Evang. temploma egy a legszebb falusi templomok közül; a ref. szentegyház, a postaház, az oskolai, és uradalmi épületek, a vendégfogadó szinte mind figyelmet érdemlenek. Három nyomásbeli határának földe fekete, kivévén azt, melly a telecskei dombokon fekszik, de itt egyszersmind szép szőlőskertek gyönyörködtetik a szemet. Lakosai vagyonosak, s paraszti együgyüséggel sem lehet épen vádolni őket; mert ujságot járatnak, a korcsmákban politizálnak, s sok dolgokat tudnak, mellyekkel különben a parasztok nem igen törődnek. Buzájok igen szép terem, s ezzel nagy kereskedést űznek, ugy hogy belőle számosan felgazdagodnak. Marhát vagy lovat azonban keveset szoktak tartani, s még kevesebb juhot. Mesterembereik közül legtöbb a kötélverő. A betegek számára maga a helység fizet egy seborvost, és egy bábát. F. u. a kamara. A helységen felül egy fertálynyi távolságra van a csatorna harmadik, legszebb, legerősebb s legmesterségesebb zsilipje angol módra készitve. E mellett vannak az igazgatósághoz tartozó roppant uradalmi épületek, egy vendégfogadóval, vizimalommal, s egy nagy kiterjedésü gyümölcsös, veteményes kerttel. A zsilipre épitett hidon tul van ismét egy nagy gabonatárház, s a hid irányában a zsilip bal partján elnyuló szőlőhalmok alatt Kis Mihály féle villa, egy gyönyörű angolkerttel; s a halmokra felhuzódó szőlőskertekkel együtt. A szőlő közepén egy torony forma pavillon áll, honnan elragadó kilátás esik az alsó Bács vármegyei dús mezőkre. A halom oldalában lévő pincze azért nevezetes, mert az üregek egymás felett emelet módra vannak készitve, a nélkül hogy téglával ki volnának falazva. Határa Uj-Verbásznak 1100 négyszögölével 11,602 hold, mellyből 124 4/8 urbéri, s 5 4/8 szabad telek után van 4369 h. szántóföld, 3371 h. rét és beltelek, 3422 h. legelő, 150 h. szőlő, 150 h. mocsár, 140 hold utak.
Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. 1851.
Ami magát Nagykikinda városát illeti, ha valaki látogatóként jön a városba, feltűnik előtte a legtöbbnyire nyílegyenes, széles utcák sokasága, amelyek 5 kilométernyi hosszúságban futnak át a városon s ugyanilyen módon a keresztbe menő utcák is. Néhány évtizeddel ezelőtt Nagykikinda még nagyon is falusias külsejű volt, de ez a kép évről-évre városiasabbá válik. Szép házak épülnek szerte a városban. A középpontban sok az emeletes ház is. Az utcák forgalma is azt mutatja, hogy a haladás útja megnyílt a város számára.
A középületek közül néhányat bemutatunk. A vasúti állomásról a kövezett úton haladva a városba először is a nagy gőzmalom ötlik szemünkbe. Ez egyike az ország legnagyobb, legmodernebb malmainak. Ugyancsak itt épült a villamos telep is, amely négy év óta Nagykikindát világítással látja el. Ezt elhagyva, befordulunk a Fő utcába, amely kétoldalt két-két sor fával van végig beültetve.
Hatalmas hosszúágú utca, melynek végig leendő aszfaltozása már el van rendelve. A főúton haladva az első emeletes nagy épület az állami polgári leányiskola. Ez úton befelé van az Ármentesítő Társulat székháza, ezzel szemben a régi Kada-féle vendéglő. Itt van az evangelikus imaház, iskola és paplak is. Itt van több szép ház között a kiemelkedő Vinczehidy úrilak is. Ezen az úton van a római kat. templom és plébánia. Vele szemben a Jung-féle nagy bérház. Itt van a városi bérház, az emeleten a járás főszolgabírói hivatalával, a városi nagyvendéglő, melynek emeleti helyiségeiben a Kaszinó vett évtizedek óta szállást. Itt van a Közgazdasági Bank új palotája, a Bogdán Zsivkó dr. díszes emeletes palotája, a Nemzeti Szálloda, ennek földszintjén színház és hangversenyterem. Ez épület a görög keleti szerb egyházé. Emellett van az ódon görög keleti szerb templom, melyet a piactér vesz körül. Itt áll a királyi törvényszék nagy négyszögű emeletes épülete, a háttérben a fogházzal. Vele szemben a Telecsky-féle nagyterjedelmű, régi emeletes épület, a mely most Löw Sándor bútorgyáros tulajdona. A földszinten üzletek vannak, az emeleten pedig évtizedek óta a Vinczehidy-féle első Nagykikindai Takarékpénztár. Itt van a Ferenc József tér, amelynek a másik felén van a Draxler Ferenc emeletes, kupolás palotája, mellette a városháza, messze kilátszó tornyával s a városi hivatalokkal. Itt kifelé haladva találja az ember a Szabó István artézi fürdőjét. A városból kiérve pedig ott állanak szem előtt a téglagyárak, keményítőgyár, vasöntöde messze látszó kéményei. A középponton átmegy a Ferenc József téren a Mokrini és Vásár utca. Ez utcákban üzletek hosszú sora látható. Az előbbi utca elején van a Bohn-féle kétemeletes szálloda, az emeleten nagyon szépen díszített nagy teremmel. Közel ehhez a királyi járásbíróság és királyi ügyészség. A Bohn-féle szállodától a vasút felé haladva, találjuk az állami főgimnázium kétemeletes épületét és mellette a római kat. nagy népiskolát. Ezzel szemben van a tűzoltólaktanya. Utána jön az izraelita templom és iskola, a főrabbi lakásával. Ezzel átellenben az adóhivatal. Ettől nem messze, a Távírda utcában most épült föl a reformátusok szép új temploma; ennek egyik oldalán az iskola, másikán a lelkész lakása van. Ezek szomszédságában van a gőzfürdő a nyári uszodával. A Fő utcán keresztülmenve találjuk a Szerb utcát. Itt van a görög-keleti szerb iskolaépület, nagy díszteremmel s hivatalos helyiségekkel. Itt van a posta, távírda, telefon épülete is. Ez utcában számos díszes ház található. Kelet felé való részén a városnak van a vármegyei közkórház, több pavilonnal, nagy parkkal s ezen túl, a város alatt, a Károly Lajos Főherceg huszárlaktanya, három század befogadására való épületcsoporttal.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai
Zentáról jelentik, hogy ma reggel kilencedfél órakor hatalmas robaj riasztotta föl a város lakosságát: a Tiszán átvivő hatalmas fahíd leszakadt a rakodópart egy részével együtt. Különös kedvezése a sorsnak, hogy a hídon a katasztrófa idején nem járt senki s így emberélet nem esett áldozatul. Növelte azonban a bajt, hogy a leszakadó híd rázuhant egy szállító gőzösre, amelynek fele részét eltemette. Ezt a hajót már nem lehetett megmenteni. Hogy a hidat katasztrófa éri, attól már régóta tartottak. A rakodópart ugyanis már régóta igen laza volt s a városi ellenzék évről-évre sürgette, hogy építsék újra, mert leszakad a híd. A munkát a minap állami segítséggel már meg is akarták kezdeni, de mint a szomorú következmény mutatja, megkéstek vele. Rozoga építmény volt különben a híd is, amelynek pusztulásával most megszakadt minden összeköttetés a Bánsággal. Egy éjjel érkezett távirat jelenti, hogy ma délután a Tiszába omlott a híd melletti vámház is s a partszakadás miatt veszedelem fenyegeti a parton lévő házakat is. A vékony fagerendákra épített híd leszakadásától már 1895-ben, a nagy hadgyakorlatok alkalmával is féltek. Akkoriban maga a király is keresztüllovagolt rajta s megbámulta az érdekes faalkotmányt, mely magas lábakon állott, mert a vízállás ingadozása ott a tíz métert is meghaladja. A híd vékony fagerendákon pihent s magas oldalkarfáival, tetőzetével valóságos kuriózumszámba ment. A híd lábánál a Tisza partja a jobb oldalon igen meredek, s a híd közelében hirtelen lejt, mert a víz már bemosta. A nagy partcsuszamlások az egész vidéken elég gyakoriak, a szegedi milliós kőpartot is ilyen hirtelen csuszamlás pusztította el a nyolcvanas évek végén. Nem lehetetlen azonban, hogy a mostani partszakadást földrengés okozta. Óbecséről ugyanis azt jelentik, hogy Óbecsén és Bácsföldváron tegnap éjszaka tizenkét óra negyven perckor heves földrengést éreztek, amelyet földalatti moraj kísért. Két lökés következett egymás után. Lehet, hogy a lökések ereje elhatott egész Zentáig, megrázta a laza partot, mely így beszakadt a Tiszába.
márc. 19.
A zentai híd összeomlása.
Zentáról jelentik a M. Távirati Iroda-nak: A szomorú sorsra jutott zentai tiszai fahídnak március 18-án történt vízbeomlása nem lepett meg senkit, aki e hidat ismerte. A szakértő mérnökök már öt év előtt megjósolták a híd és a rakodópart pusztulását. De a szakértők véleménye a képviselőtestület többségére nem volt hatással és mindig ellene szegült annak, hogy az 1873-ban épült hidat lerombolják és helyette az igényeknek megfelelő hidat építsenek és a rakodópartot renoválják. A képviselőválasztások után 1902. január 4-én és folytatólag február 21-ik napján tartott városi közgyűlésen a városi képviselőtestület végérvényesen 500000 koronát szavazott meg a rakodópart céljaira. A kőhányás és kőburkolat munkáit árlejtés útján nyomban kiadták Tóth Ferenc szegedi vállalkozónak, aki első hajójának kőszállítmányát éppen abban a pillanatban kezdte a Tiszába dobni, amikor a híd összeroskadt. Érdekes, hogy a híd és a rakodópart beomlása előtt való napon tartott városi közgyűlésen Endrei Soma városi mérnök jelentést tett arról, hogy a híd és a rakodópart körül veszedelmes repedéseket észlelt, amiért is kéri a szegedi folyammérnökségnek távirati utón való meghívását, hogy a bekövetkezhető veszedelem elháríthatására a szükséges lépések megtehetők legyenek. A mérnök indítványa ellenében Kikirics János ácsmester kijelentette, hogy ő is látta a repedést, de nem tartja veszedelmesnek és mellőzni kérte a mérnökök költséges meghívását Ekkor a városi mérnök izgatottan kérte a városi főjegyzőt, hogy vegye jegyzőkönyvbe azt a kijelentését, hogy a további felelősséget a híd és a rakodópart épségben maradásáért nem vállalja. Ekkor elfogadták a mérnök indítványát. Amikor már a folyammérnökség kiküldöttei megérkeztek, a katasztrófa megtörtént. Nevezetes dolog az is, hogy Madari rendőrkapitány az összeomlás előtt fél órával szüntette be a hídon való közlekedést. A holnapi rendkívüli közgyűlésen a szükséges intézkedéseket és a mentés munkáját vitatják meg. Ma délután ideérkezett Latinovics Pál főispán a vármegyei főmérnök és több mérnök kíséretében.
márc. 21.
Szakvélemények a zentai hídról.
A leszakadt zentai híd dolgában most tartották meg a hivatalos műszaki vizsgálatot, amelyben a kereskedelmi és a földmívelési minisztérium, a vármegye és a város képviselői és a hídbérlő vettek részt. A bizottság két napi tárgyalás után kimondta, hogy a híd helyreállítása 250-260 ezer koronába kerülne, de a kormány aligha engedi meg a fahíd fölépítését. Gferer Miklós hídbérlő azt ajánlotta, hogy hatvanezer koronáért helyrehozza a hidat, úgy, hogy a közlekedést legalább öt évre biztosítja. Zielinszki Szilárd dr. mérnök, műegyetemi magántanár pedig hajlandó lenne legújabb találmányú vasbeton hidat 450-500 ezer forintért elkészíttetni, úgy, hogy december végén már átadná a forgalomnak. A város egyelőre kérelemmel fordul a katonai műszaki hatósághoz, hogy ideiglenesen veressen egy erős és alkalmas hidat a Tiszán.