Málnásfürdő, Albert-villa

Málnásfürdő, Albert-villa

Oltszemen felül, éppen a vártető aljában, az út az Oltnak eddig követett jobb partjáról a túlpartra tér át, s nemsokára Málnást érinti, mely falu utolsó helysége ez oldalról Háromszéknek. Málnáson régen kolostor volt, melynek most semmi nyomát felfedeznem nem sikerült. Hanem felemlítést érdemel azon ásványos forrás, mely málnási bugyogó név alatt ismeretes, s mely e falutól negyedórára az Olt jobb partján fakad fel. E fürdő Semsey úr tulajdona, csinos fürdőházzal s néhány lakházzal is el van látva, s az utóbbi időkben annyira emelkedett, hogy az 1865. fürdőidény alatt már 185 család látogatta meg. A Bugyogó vize zavaros, hamvas színű s oly élénk könkéneg-szagú, hogy a benne fürdő, ha orrát a víz felületére tartja, elszédül. Hőmérséke +15° R., aránysúlya 1,0013.

Dr. Pataki vegytani észlelése szerint tartalmaz egy polgári fontban:

Kénsavas szikélegből 0,80

Kénsavas mészélegből 3,00

Kénsavas vasélegből 0,60

Szikhalvagból 1,20

Szénsavas keserélegből 1,20

Timélegből 1,00

Vonatanyagból 0,80

összesen 8,60 szemert

Könkénegből 35,60 k. hüv.

Ez vegytani alkatrésze e forrásnak, melynek jótékonysága számos betegségben évenkint és naponkint tényleg nyilvánul, mert az itt egészségöket visszanyert betegek száma igen nagy. A Bugyogó mellett még van ivásra használt jó kellemes ízű borvize (savanyúvíz), mely ivókút név alatt ismeretes. Másik, mely hajtó hatású s az előpatakival versenyez, és egy harmadik, Szemvíz, mely a szembajokban használ. Annyi áldása van itt a természetnek összpontosítva, hogy ezen fürdő felemelkedését és kifejlődését biztosítottnak tekinthetjük annyival inkább, mert múlt évben egy részvénytársulat vette át annak kezelését. Málnáson született Málnási László, gróf Bethlen Katának haláláig (1759), azután Bethlen Imre, végre gr. Teleki László udvari papja, ki mint író hagyott hátra néhány munkát.

Málnáson felül két patak szakad balpartilag az Oltba, egyik Száldobos pataka, mely Háromszék és az ide beékelt F. Fehérmegye egyik (Mikó-Ujfalu és Bükszád alkotta) foltocskája közt alkot határvonalt, és a Gerebencz pataka, mely mellett egy ily nevü a Bükszád mellett Vápa várához tartozott Gerebencz nevű falu feküdt régen.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

Manapság: