A híd két oldalát 1899-ben parkosították. A rendezéshez 3211 négyszögölnyi területet kellett kisajátítani 256896 forint értékben. Ekkor lett a tér neve Margit park. A frissen ültetett fák és bokrok közé egy oszlopon emléktáblát helyeztek el ezzel a szöveggel:
„E fákat Erzsébet magyar királyné 1898. szeptember 10-én történt szomorú halála emlékére ültette Budapest székesfőváros közönsége”.
A Római-fürdőt az egykori lőpormalom területén Ringer Jakab alakította ki, a megnyitása 1889. május 25-én volt. A forrástavak korábban is közkedveltek voltak a környékbeliek körében, különösen a köszvényes, csúzos betegek használták, Szentendréről is jöttek. Ringer két uszodát épített a tóban, vendéglőt, kabinokat épített, a területet parkosította. Ezután egyre többen látogatták, sokan itt tartották rendezvényeiket. Már a nyitás után röviddel elektromos világítást alkalmaztak, a források, melyek akkoriban 16000 köbméter vizet adtak, egy nagy vízkereket hajtottak, az pedig egy dinamót, amely az elektromos energiát állította elő. Nem tudom, ezt látjuk-e, mert a leírás szerint a kerék átmérője 12 méter volt. Ez jóval kisebb, de el is írhatták, vagy akár át is építhették, mire a kép készült.
Belépődíj 20 krajcár, Óbudáról a retúr vonatjegy a fürdőjeggyel együtt 30 krajcár.
Olvadozunk.
Afrikai hőség idényét éljük, melyben csak az uszodatulajdonosok nem panaszkodnak. Van olyan nap, midőn a Császár-fürdő férfiuszodájában ezerkétszáz ember keres enyhülést. A dunai fürdők tükrében az emberfejektől alig látni a vizet. Csak a szegény munkások nem úszhatnak egyébben mint a saját verítékükben, mert a szabad Dunában – természetesen – nem szabad fürdeni, az uszodák ára pedig nekik drága. Budapest főorvosa most újra abban fárad, hogy ingyen Duna-fürdőket hozzanak létre, egyet a tábori kórház előtt, másikat a szemközti partnál. Meg is vizsgálta – mérnökökkel együtt – e kiszemelt helyeket s alkalmasaknak találta. A közgyűlés kétségkívül sietni fog ez emberbaráti célra megszavazni a szükséges költséget. Kár, hogy eddig is jobban nem siettek íly fürdők felállításával a munkás nép érdekében. Az úri osztályok számára van üdülés elég. A szagot bocsátó aszfaltról menekülhet vasúton és gőzösön sziget-liget fái alá, vagy futhat a kioszkba, ahol ugyan most a fagylalt is két perc alatt málnalévé olvad, hanem a gyárban, műhelyben dolgozó munkás nem élhet ilyen fényűzésnek, azok számára nagyon elkelne néhány ingyenfürdő.
Fővárosi Lapok, 1875. június 26.
A marillavölgyi fürdő kirablása
A kies Marilla-fürdő kirablásáról már megemlékeztek távirataink. Most a Szegedi Naplóban a következő részleteket olvassuk a szenzációs esetről. A rablócsapat, mely e hó 21-én éjjel a fürdőt megtámadta, tizenöt tagból állott, kik tetőtől-talpig föl voltak fegyverkezve. A baloldali folyosóra nyíló irodába, a hol egyszersmind az elrabolt kisebb Wertheim-szekrény állott, a társalgótermen keresztül hatoltak be a rablók. Az iroda mellett levő szobában a fürdő pénztárosnője, Zokly Bella aludt, aki fölébredve, halálos félelem közt töltötte az éjszakát. Hoffenreich orvos és családja az emeleti lakosztályban erősen eltorlaszolt ajtók mögött remegett s várta a történendőket. Az emeleti lakosztály ablakából nézték, hogy tették a rablók kocsira s szállították el a Wertheim-szekrényt, melyben újabb hír szerint közel 7000 forint volt és az orvosnő több száz forintot érő ékszere, ezüst evőeszközök, gyertyatartók stb. A rablók üldözésére a lugosi csendőrszárnyparancsnokság összes személyzetét mozgósította. Híre jár, hogy az oravicai csendőrörs már három rablót elfogott. Egy szegedi szemtanú, aki az izgalmas éjszakát még Marillavölgyben töltötte, a következőképpen beszélte el az esetet:
A fürdő már oly csendes volt, hogy maholnap be akartak zárni. A vendégek száma 7-8 volt, akik valamennyien a főépületben laktak. Ott volt még St. John belgrádi angol követ lábadozó fiatal neje, aki az első emeleten bírt 2 szobát. Az a legcsodálatosabb, hogy a rablók támadásának tervéről már három nappal a rablást megelőzőleg beszéltek a fürdőcselédek, akik egymást rémítgették a hírrel, hogy egyik közeli éjszakán baj lesz. E hó 21-én éjjel, éjfél után 2 óra tájban többen fölriadtak az épület előtt fölhangzó zajra. Kocsinyikorgást, suttogó beszédet hallottak, ami a park aljából hangzott s többek közt az angol követné az ablakon kitekintve 5-6 alakot látott bujkálni a gyógyépület bejárata körül. Azonban egyszerre nagyobb robajjal eltűntek a rejtélyes alakok a parkból s nemsokára egy kocsi robogott elő az oravicai útról. Ettől ijedtek meg a zsiványok. A kocsin az angol követ inasa érkezett meg harmadmagával s ez is látta a völgyből kifelé menő zsiványcsapatot. Tényleg úgy áll tehát a dolog, hogy a rablást megelőzőleg támadási kísérlet történt. Ennek az ijesztésnek azonban meg volt az a haszna, hogy a fürdőorvos másnap 3000 frt-ot átvitt Oravicára s biztonságba helyezte a pénzt az ottani takarékpénztárban. De ennek dacára sem vették egészen komolyan a fenyegető veszedelmet, ami másnap éjjel bekövetkezett. A rablócsapat az előző éjjeli kísérlet idejénél jóval előbb, már fél 11 órakor rátört a gyógyépületre s dacára annak, hogy az éjjeli őröknek a parkban kellett lenniök, vészjelzés nem hallatszott. Már ebből is bizonyosra lehetett venni, hogy a két őr összejátszott a rablókkal, ami ki is tűnt. A rablók minden ellenállás nélkül végezték munkájukat. Kétszer hallottak a szobákban rettegve virrasztó vendégek nagy zuhanást, amikor a rablók a Wertheim-szekrényt elejtették. Az angol konzulné ajtaja előtt revolverrel állt. őrt az inasa, de életjelt az sem adott magáról. A rablókat többen látták, mert nem volt egészen sötét az éjszaka. Gyertyát gyújtani senki sem mert. Mesebeszéd, hogy a szolgák el lettek volna altatva. Azok lent a fürdőszobában aludtak. Az is ki van zárva, hogy szerbiai rablócsapat követte volna el a rablást, mert már másnap konstatálták, hogy a rablók környékbeliek, akikkel az örök összejátszottak. Az egyik őr esernyőjét meg is találták a fürdőhöz közel azon az utón, ahol a Wertheim-szekrény terhével a rablók kocsija elhaladt. A két őrt még aznap délelőtt elfogta az oravicai csendőrség. Az a legszomorúbb a dologban, hogy az elrablott összegben benne van a szolgaszemélyzet megtakarított pénze is, amit bennhagytak az igazgatósági pénztárban.
1889. szeptember 26.
***
A híradások szerint 1918 november elején a románok elpusztították a szanatóriumot.
Legolcsóbb a nyaralás Rozsnyófürdőn.
Vasas gyógyfürdője és arzénes radioaktív iszapja révén elsőrendű gyógyhely s alhavasi klímájánál és edző hegyi levegőjénél fogva páratlan üdülőhely Rozsnyófürdő. A fürdő nagyszállodája az idén a legteljesebb kényelemmel rendeztetett be, konyhája elsőrangú, s az elő- és utóidényben napi 5 koronáért teljes pensió kapható ezen a gyógyhatásaiban kitűnő gömöri fürdőhelyen.
Budapesti Hírlap, 1914. május.
A városnak közegészségügyi szempontból is igen fontos határrésze Pality (Palics) nyaralóhely és gyógyfürdő, mely a várostól keletre, háromnegyed órányira az alföldi vasút és a szegedi országút mellett Sándor faluig terül el. A környékén levő földek, Tompa és Ludaspuszta és az ún. tuki ugarok. Hajdan önálló terület volt. Már 1462-ben említik Bajmok, Csantavér stb falvakkal Palij néven, melyet Mátyás király sok mással együtt anyjának adományozott. E pusztából ezután Pálegyháza falu lett. A török defterek a szabadkai nahijében 1580-82-ben említik fel Pálegyházát 10 adófizető házzal. E Pálegyházából lett a mai szlávosított Pálity vagy Palics, amely azonban most csak a tavat illeti. Midőn a török hódoltság után Szabadkához került, nem említik külön pusztának. Az 1743. és 1749. évi kamarai szerződések is, melyek Szabadka földbirtokait felsorolják, csak a Pality tavat ismerik. A Pality-tó és neve már a XVII. század végén ismeretes volt. Marsigli 1690. évi térképén az alsó Duna-Tisza közében egy Piligo palust tüntet fel, ami alatt az olasz mérnök bizonyosan csak Palicsot érthette, mert e tavat a mai Palics tó helyére is rajzolja. Jenő herceg serege is 1697. szeptember 28-án a Zenta-Kiskanizsa közötti táborából kivonult és délben a palicsi tónál újra tábort ütött, de iható víz hiányában másnap tovább vonult a sereg Szabadka mellett el egész Mélykútig. E tó, melynek éjszaki végéhez Szabadka városa az 1850-es években fürdőhelyiségeket és vendéglőt épített, az országnak nagyságra nézve harmadik tava és hivatalosan is gyógyfürdőnek van elismerve. Van gyógyszertára, posta- és távíró-hivatala, iskolája. 1883-ban épült itt egy magánkápolna és itt van a városnak mintaszerű földmívesiskolája. A környéken fekvő földeken és szőlőkben számos díszes nyárilak épült. Magában a tóban a város jövedelmező halászatot is tart. Újabban Szabadka város Palics gyógyfürdő díszes átépítését vette tervbe.
Magyarország vármegyéi és városai, Bács-Bodrog vármegye, 1909.
A Császár-fürdő
A Országút külvárosban a Józsefhegy (Szemlőhegy) alján van. E tájon a hegyek csaknem egészen a Duna partjáig nyúlnak, odább megint hátra vonulnak tág völgyet képezve, melyet Óbuda foglal el. A Császár-fürdő forrásait hihetőleg már a rómaiak ismerték és használták, a régi magyarok felhévíznek nevezték. A keresztes barátok bírták. Mátyás király alatt az itteni fürdők kicsinosíttattak. A törökök, kik csaknem minden mást elpusztítottak, a meleg fürdőket nemcsak nem rontották el, hanem még pompásabban építék fel s különös szeretettel ápolák. Mohammed pasa (budai helytartó 1543-48) a mostani Császár-fürdő közelében zárdákat is rakatott a török szerzetesek számára. A Császár-fürdő helyén Kaplia fürdője volt, nyolcszegű épület, melynek közepén jeles fürdő vala, azután Veli bég fürdője, mely a legszebb és legjelesebb vala. Tágas előszobábul ment az ember a fürdő belsejébe, melyet öt kupola ékesített, ezek közül a nagy kerek fürdő felett emelkedő középső kupola különös szépséggel vala építve. A többi négy kupola külön fürdők fölött emelkedett a négy sarkon. A középső nagy kupolát 12 oszlop hordá. Musztafa pasa több malmot is építtete s az összes építményeket kőfallal kerítteté. Mindezen török építményekből már csak kevés maradványt látunk. Csak a Császár-malom, melynek kerekeit a fürdőből kifolyó meleg víz hajtja, mielőtt a Dunába ömlenék, emlékeztet még kerek tornyaival a hajdani török erődre. A mostani fürdőhely északi szárnyában levő közfürdő hihetőleg a hajdani Kaplia-fürdő maradványa. Ezen kívül még két más török fürdő van. Buda felszabadulása után a kincstári igazgatóság e fürdőt valami Ecker Jánosnak adá bérbe, 1702-ben pedig eladá neki. Azután más-más bírta, végre 1802-ben Marczibányi István vette meg s az irgalmas barátoknak ajándékozá kórházuk fenntartására. Ezóta e szerzetesek bírják. Több ízben megtoldották a régi kis épületet, végre húsz és néhány év előtt egészen újból építék föl. Ez új épület ugyan nem nagyon kitűnő, de egymás fölé rakott oszlopfolyosói, melyek a mélyebben fekvő tágas udvart tojásdad alakban környezik, kellemes benyomást tesznek.
Jelenleg a Császár-fürdőben 27 kőfürdő, 13 kettős fürdő, 3 török fürdő, 64 szoba a fürdő vendégek számára s egy étterem van. 1857 jan. 1-je óta dr. Herz bírja haszonbérben.
Herz ígéri, hogy oly gyógyhellyé teszi majd, mint a kor igényei s még mindig kevéssé méltányolt gyógyereje megkívánják. Név szerint idegen betegek számára külön gyógyintézetet állított, hogy azok folyvást orvosi ápolás és felügyelés alatt lehessenek.
A Császár-fürdő tőszomszédjában 12 forrás van, melyek bősége és hőmérséke különböző, 3 forrásnak hideg, iható, kettőnek langy (20° R.) s hétnek hő vize van. Ez utóbbiakból hatot csak fürdésre, egyet pedig ivásra is használnak. A szomszéd fehérítő telken még 2 langy, 1 meleg a 7 hőforrás van, melyek nem használtatnak. A legmelegebb források vize 46-50° R.
Nyáron a Császár-fürdő, kivált ünnepen és vasárnapon gyűlhelyül szolgál az egészségeseknek is, kik a testvérvárosokbul az egész vagy félóránkint induló gőzösön vagy társaskocsin kirándulnak. Az udvar kipallózott része a táncterem, az udvarhoz csatlakozó kert a sétahely.
Mindjárt a József-hegy alatt, a Császár-fürdővel átellenben csinos épület van, melynek 94 szobája szintén a fürdői vendégek számára rendeltetett. A Császár-malom udvarában az újabb időben szintén kicsinosított Lukács-fürdő van, melyet azonban rendesen csak az alsóbbrendűek látogatnak.
Hunfalvy: Magyarország és Erdély képekben, 1856.
____
Hirdetmény 1831-ből:
A Nagy Mélt. Kir. Magyar Udvari Kamara rendeléséhez képest f. év September 3-ikán Budán, a Praefectus Kantzelláriájában nyilvánságosan tartandó Licitatio útján, 3 egymás után következendő esztendőre a legtöbbet ígérőknek fognak árendába adattatni a következendő kir. használatok, úm. 1-ször Budán, az országút mellett levő, úgynevezett Császár-malom, melyben négy felyül, egy pedig alól tsapó kerék forog, annak utána vagyon benne két kalló posztó és pokrótzkallolásra, továbbá vagyon benne nagy két berakóhely lisztnek, és egy gabonaleöltögetésre alkalmas padlás, melyre mintegy 2000 pozonyi mérőt lehetet töltögetni. Lakásra vagyon benne 4 szoba, nagy konyha hozzá, 2 kamara földszint, mint bolthajtásra, fakamara, kotsiszín, istálló 6 lóra. Ezen malomhasználathoz tartozandó az udvaron levő és mind helyheztetésére, mind a víz tulajdonságára nézve igen alkalmatos vászonfehérítő is, mind a vászonfehérítőnek, mind a kallósnak külön-külön alkalmatos szállásaikkal, valamint ezen használathoz tartozandó az úgynevezett Lukáts-fördő is, mely ezelőtt nem sok esztendőkkel építtetett.
A képeslapot 1899-ben postázták. Balról látható a “MAB-bérház”-nak nevezett épület, melyről többen azt állítják, hogy 1905 körül épült és a Magyar-angol Bank bérháza volt. Egyelőre semmilyen információt nem sikerült találnom róla azon kívül, hogy: Balázs és tsai 1898-ban háromemeletes házakat szándékoznak építeni ezen a területen és emiatt engedélyt kértek, hogy a vízvezetékbe kapcsolják a majdani épületet.
Kunz Péter gyűjteményéből.