A szentendrei tűz.
Megírtuk már mai számunkban, hogy Szentendrén tegnap este nagy tűzvész dühöngött. A tűzvészről ma a következő tudósítást kaptuk: a tűz egy Weisz nevű ember padlásán keletkezett; a padláson nagy szalmakészlet volt összegyűjtve, amely hirtelen lángot vetett s így felgyulladt rögtön a háztető is. Innen a lángok csakhamar átcsaptak a szomszédos épületekre is s ezek közt a püspöki székesegyházra. A templomnak először tetőzete gyulladt ki, majd a bolthajtások felett elvonuló gerendázat. A tűzoltók minden fáradozása, hogy a székesegyházat megmentsék, kárbaveszett. Az egész tetőszerkezet hamuvá lett s a templom nagy csillárai iszonyú robajjal zuhantak alá a padlózatra. A tetőről a lángok felharapóztak a toronyba, amelynek belső fakonstrukciója legott kigyulladt. Nemsokára a harangok is lezuhantak. Az óriás érctömegek az elüszkösödő gerendákról borzasztó zajjal hullottak alá, erre az eshetőségre az oltás körül fáradozó tömeg szerencsére el volt készülve és így a harangok lezuhanása emberben kárt nem okozott. Időközben a templom körül levő házak, két egyemeletetes és hat földszintes, szintén kigyulladtak. A szentendrei tűzoltóság most már csak azon fáradozott, hogy a tűz továbbharapózásának vegye elejét, ami szerencsére sikerült is. Esti tíz órára a tűzvészt végre lokalizálták. Az egyik ház égő kéményének összedőlése alkalmával két ember megsebesült.
A szentendrei tűz oka
A szentendrei hatóság a tűzvész színhelyén ma délben tartotta meg a tűzrendőri vizsgálatot. A vizsgálóbizottság megállapította, hogy a tüzet Weisz Gusztáv kocsisának vigyázatlansága okozta, aki égő szivarral ment a szénáspadlásra. A hatóság elismerését fejezte ki úgy a szentendrei önkéntes tűzoltóknak és ezek vezetőjének, akik nagy önfeláldozással végezték az oltási munkálatokat. A kárt százezer forintra becsülték.
1895. április