„Az Est” szomorú búcsúja a tabáni vendéglőktől:
Holnap bezárják a Tabánban a 400 éves Mélypincét
Megszűnnek a tabáni kiskocsmák
– Az Est tudósítójától –
Ez aztán az igazi „leépítés”, ami most a tabáni kis utcákban történik. Vannak utcák, amelyeket egészen kilakoltattak már, vannak házak, amelyekből már csak néhány tégla áll. Elbúcsúzhatunk a tabáni kocsmáktól is. Hétfőn reggel megszűnik a Mélypince, hogy a város másik oldalán kezdje meg második életét. Nemsokára követi a Mélypincét a többi.
A kivégzés előtt álló tabáni kocsmáknál búcsúlátogatást tettünk. Krausz Poldi bácsihoz, a Mélypince híres gazdájához mentünk először. Poldi bácsi szomorú. Azt mondja, fél Pesttől, egészen más világ van „odáát”. Egy erzsébetvárosi vendéglőt vett át, de az persze nem lesz már „Mélypince”. A „Mélypince” megszűnik a Tabánnal együtt.
– – –
Bródy Sándor, Krúdy Gyula tanyája
Kár érte. Érdekes, furcsa hely volt: írók, újságírók, színészek kocsmája. Egy időben sok politikus is járt a Mélypince keskeny udvarába. A legkitartóbb vendégek közé tartozott Bródy Sándor. A közelben lakott, a Rudas-fürdő egyik fehérre meszelt szobájában. Éjszaka, mielőtt hazament, mindig betért a Mélypincébe. Élete dolgait Poldi bácsival szerette megbeszélni. Szalonnát evett, könnyű bort ivott hozzá. Utolsó estéjét is a Mélypincében töltötte, mielőtt nagybetegen bevitték a szanatóriumba.
Krúdy Gyula volt a Mélypince másik nagy törzsvendége. Krúdy mulatozásainak végén mindig a Mélypincében kötött ki. Előfordult hogy elálmosodott a magányos iddogálásban, akkor Poldi bácsi meghívta egy kis alvásra is. A fehérhajú kocsmáros saját ágyát vetette meg az írónak.
Nagy vendégkönyvben őrzi Poldi bácsi vendégei aláírását. Szép Ernő verset írt a könyvbe:
A derék Krausz Poldi
Olyan magyar, mint Toldi.
– – –
Jocó cigány emléke
Festők rajzoltak a könyvbe, muzsikusok néhány sornyi kottát írtak bele. A vastag emlékkönyvben betű, rajz és kottafejek dicsérik a Mélypincét. Sok szó esik ezeken a napokon egy öreg cigányról, Jocóról, aki híres alakja volt régebben a Tabánnak. A Mélypincében játszott évtizedeken át. Az volt a nevezetessége, hogy szívesebben muzsikált ingyen íróknak, mint pénzért másoknak. Amikor meghalt, kötetnyi cikk, nekrológ jelent meg róla. Emlékét azzal őrizte meg a Mélypince, hogy azóta is csak egy szál cigány játszhatott ott.
Külföldi lapokat mutat Poldi bácsi. Képek, cikkek a Mélypincéről. A városnál is bemutatta ezeket. Hivatkozott arra. hogy a Mélypince idegenforgalmi szempontból is fontos, amellett épülete műemlék, hiszen 1549-ből származik. Hiába, nem nyilvánították műemléknek, a többszáz éves házat a többi tabáni házzal együtt halálra ítélték. Hétfőn kirámolják az asztalokat, székeket s mire a stráfkocsik elindulnak a hídon át Pest felé, már dolgozni fognak a csákányok.
– – –
A Kakuk előkelő vendégei
Nemsokára költözik a Kakuk is. Híres magyar szobája, amelynek mestergerendáján sárga kukoricacsövek függnek, kissé távolabbra kerül. Itt nem bánatos senki. Talán azért, mert csak hat esztendő óta állt fenn itt a Kakuk. Igaz, hogy a hat esztendő alatt kevés olyan előkelő külföldi járt Budapesten, aki meg ne fordult volna a Kakuk-ban. A vendégkönyvben megtalálni Gusztáv Adolf svéd királyi herceg, Sauerwein híres francia újságíró, Olga Csehova és Harold Lloyd filmnagyságok aláírását. Most is gyakran állnak meg az idegenforgalmi autókárok, hozzák az idegeneket, hogy a Kakukban megismerjék az igazi magyar kocsma típusát.
Avar Mihály Kereszt utcai híres vendéglője is költözik nemsokára. Kicsit feljebb megy a Csend utcába. Az étlapokon már külön rózsaszínű cédula figyelmezteti a vendégeket, hogy hurcolkodás lesz.
Épp itt van a budai kucséber. Hát vele mi lesz? A kucséberek nem szeretnek átjönni a hídon.
-Nem is megyünk Pestre – mondja -, marad még Budán elég kocsma, majd azokba járunk.
(Egyébként azonnal panaszkodni kezd arról, hogy nagyon megromlott az iparuk. Az emberek nem játszanak ma már a kucsébernél. Nincs is új kucséber. Mi vagyunk még a régiek, ki bolond erre a pályára jönni?)
– – –
Búcsúzik a sramli is
Bagyikné híres kocsmája megszűnt már itt. Bagyikné elköltözött. Másutt főzi a jó halpaprikást. Albecker a Kereszt téren még nyitva van, de csak napok, vagy hetek kérdése, mikor szalad le a redőny az Albecker-vendéglő ajtaja előtt. Van valaki, aki nem ismeri a sramlizenekart, amely az Albeckernél játszik? A sramli is búcsúzik a Tabántól, télen már más helyiségben éneklik német, magyar vidám strófáikat.
Kenyerét veszti a Kereszt téri Albecker-vendéglő megszűnésével a lekísérő ember. Ősszel, télen, kora tavasszal lámpával állt a lekísérő a kocsma ajtaja előtt, várta a távozó vendégeket. Azokat, akik gyalog akartak lemenni a rosszul világított zegzugos utcák között, a lekísérő kísérte le. Őrá többé nem lesz szükség, a Tabánt rendezni fogják, mindenütt ívlámpák világítanak majd, nem fog senki megbotlani a hepehupás tabáni járdán.
LT.
Az Est, 1933. okt. 1.
