Kétszáz hamis bizonyítvány, 1908. november 19.

A botrányok száma a mai nappal ismét szaporodott. Most a Magyar Államvasutaknál jöttek rá nagyszabású visszaélésekre. Egész sereg, találgató számítással kétszáz bizonyítványról vált kérdésessé, hogy az illetők, akiknek a nevére szólanak, valóban megérdemelték-e a nekik kiosztott kalkulusokat. Olyan bizonyítványok ezek, amelyek alapján magyar államvasúti altisztek és munkások, akiknek fölvételükkor hiányzott a megfelelő iskolai képesítésük, kinevezésüket, véglegesítésüket kérték. A bizonyítványokat itt szerezték Budapesten. A harmadik és negyedik polgári osztályból jó eredményű bizonyítványokat kaptak olyan emberek, akikről utóbb kiderült, hogy még helyesen írni sem tudnak.

A Magyar Államvasutak elnökségénél körülbelül fél év óta észlelik, hogy többnyire középkorú altisztek és állomási munkások, akik már jó ideje vannak a vasút szolgálatában, seregszámra jelentkeznek véglegesítés, előléptetés és kinevezés céljából. Mindezt azon az alapon kérik az illetők, hogy szolgálati idejük alatt pótolták hiányos iskolai képesítésüket, tanultak és letették a megkívánt vizsgákat. Kérvényükhöz bizonyítványt is mellékeltek, amely többnyire fővárosi községi polgári iskolákból való volt. Ezeknek a kérvényeknek nagy része azonban, s éppen erre lettek figyelmessé is, olyan szövegű, olyan rossz helyesírású volt, hogy teljesen jogosan kételkedhetett az igazgatóság abban, hogy az illetők csakugyan megérdemlik-e a bizonyítványt, amely képzettségükről tesz tanúságot. Két eset volt lehetséges. Vagy az, hogy a kérvényezők nem maguk vizsgáztak s más, tanultabb ember tette le helyettük az egzáment, vagy az, hogy az illetők előkészítése hiányos volt, kikérdezésük pedig legalább is felületesen történt.

A nyomozás, amelyet az igazgatóság a saját kebelében végzett, nem tudott végleges eredményt elérni. Valószínűbbnek látszott azonban, hogy az illetők maguk vizsgáztak, mert mindnyájan igazolni tudták, hogy a vizsgálat napján Budapesten jártak. Egyikük-másikuk még azt is igazolta, hogy a vizsgálát előtt már egy-két héttel is fönn volt a fővárosban és a mint mondotta, tanult. Ebben az irányban indult meg már most a továbbnyomozás és arra a meglepő fölfedezésre jutott, hogy a vizsgálatra készülők majdnem kivétel nélkül azokat az úgynevezett előkészítő kurzusokat hallgatták, amelyekről már bővében megemlékeztek a lapok s amelyeket többnyire minden képesítés nélkül való szélhámosok tartanak itt a fővárosban. Hogy milyen eredménnyel tanítottak, élénken illusztrálja az egyik kérvény szövege, amelyet a különben jó klasszifikációjú munkásember ekképpen szerkesztett össze:

„Magyar Királyi Államvasutak. Tek. Üzletigazgatóság I oszt Debrecen. Alantirot alázatal jelentem. Folyó hó 24-én Kelt Budapesten ezen csatolt magániratot Tisztelettel azal küldőm be. Ezen irat bizonyítéka anak, hogy én teljesen levizsgáztam. Alázattal kérem a Tek. Üzleti Igazgatóságot. Szolgálok Debrecenben Kegyeskednék családom és magam megnyugtatásra bizonyítványomat elfogadni és kinevezni. Alázatos szolgája Gosztonyi Sándor kiadóőr Debrecen IV. polgári.”

Ez az irat valóban tanúságot tesz arról, hogy a folyamodó teljesen levizsgázott. Ami azonban nem is lehet másképpen, mert az igazgatóság például megszerezte azoknak a könyveknek egyikét, amelyekből az előkészítés folyt. Egy történelmi könyv gyanánt szolgáló gépírású jegyzet egyik oldaláról való a következő följegyzés:

„Péter (1038-1041). Péter csak három évig uralkodott. A magyarok nem szerették az idegent, tehát elűzték.

I. Béla (1061-1063). Béla megvédte a keresztény hitet. Hirtelen halt meg.

Salamon (1063-1064). Béla után Salamon következett. Salamon harcot vívott az Árpád hercegekkel.”

Ezeknek az adatoknak birtokában az államvasutak igazgatósága följelentést tett a rendőrségen, állapítsa meg, kik és hogyan követték el a bizonyítványok körül történt visszaéléseket. A rendőrség a maga hatáskörében a legszélesebb körű nyomozást indította meg. Előreláthatóan hosszabb ideig tartó vizsgálatra van kilátás, mert a följelentés és a bűnjelekként mellékelt bizonyítványok száma meghaladja a kétszázat.

Az Államvasutak igazgatósága addig is, míg nyomára jönnek a bűnösöknek, elrendelte és ezt legutóbbi rendeleti közlönyében közzé is tette, hogy ezentúl csak azok az altisztek bocsáthatók pótlóvizsgálatra, akiknek előképzettségéről az igazgatóság meggyőződést szerez.

 

***

 

A hamis bizonyítványok. Leleplezett zugiskolák 1908. november 28.

Annak a monstre-bűnügynek a vizsgálatában, amelyet a Magyar Királyi Államvasutak följelentésére a nemrég szóvá tett hamis bizonyítványok dolgában a rendőrség megindított, ma jelentős fordulat történt. Nem kevesebb mint tíz olyan zugiskolát leplezett le ma a hatóság, ahol úgyszólván kivétel nélkül írástudatlan embereket készítettek elő jó pénzért a polgári iskola negyedik osztályára, de sok esetben az érettségi vizsgára is. Tették ezt a leszemérmetlenebb módon, hamisított lakás-, erkölcsi- és előképzettségi bizonyítványok alapján olyan emberek, akik maguk is alig jártak többet négy iskolánál. A tíz zugiskolában megtartott házkutatások megdöbbentő eredménnyel jártak, halomszámra foglalt le a rendőrség hamis bizonyítványokat, zugiskolai jegyzeteket, amelyekből a nagyrészt analfabéta tanulókkal valósággal mnemotechnikai úton begépeltették a tantárgyak legprimitívebb kivonatát. Leleplezte a rendőrség az éppen előkészítés alatt lévőket is. Összeírta nevüket s amennyiben a visszaélésekben maguk is részesek, ellenük is megindul a vizsgálat.

Valamennyi zugiskola tulajdonosát és úgynevezett tanárait hétfőre megidézték a főkapitányságra, ahol megkezdik kihallgatásukat. Megidézik azután azokat a fővárosi és környékbeli középiskoláknak az igazgatóit és tanárait is, akik a bizonyítványokon szerepelnek. De ezzel a vizsgálat nem éri be. Szükséges lesz több fővárosi és vidéki elöljárósági tisztviselőt megkérdezni aziránt, hogyan adhattak ki lakásbizonyitványokat, mások ismét erkölcsi bizonyítványokat olyan embereknek, akik alig néhány napig laktak a fővárosban vagy a környékén. Minden jel arra vall tehát, hogy a nagyszabású bűnügy, amely eddig is több leleplezéssel szolgált, még nagyobb hullámokat fog vetni és valószínűen sokan lesznek, akik a vizsgálat befejezése után aligha maradnak meg állásukban.

A bűnügyben a vizsgálat májusban indult meg. A Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága akkor tett följelentést, hogy az egész ország területén százszámra jött a nyomára olyan bizonyítványoknak, amelyek alighanem hamisítottak. Föltűnt ugyanis, hogy alkalmazottak, akiket a főnökeik teljesen írástudatlan, képzettség nélkül való embereknek ismertek, hirtelen úgy megokosodtak, hogy a polgári iskola negyedik osztályából mutattak föl bizonyítványt és ennek alapján kérték kinevezésüket, illetőleg előléptetésüket.

A bizonyítványok jórészt Budapestről valók, de voltak közöttük Budafokon készültek is. Az államvasutak igazgatósága akkor, minthogy jogos volt az a gyanúja, hogy itt visszaélések történtek, addig is,. míg a rendőrség a vizsgálatot befejezi, intézkedett, hogy pótlóvizsgákra csak azok jelentkezhetnek, akiket az illető állomásfőnökségek megvizsgáztatnak, hogy van-e megfelelő tudásuk.

A rendőrségen a bűnügyben Sándor László dr. kapitány vezette a vizsgálatot és majd’ félévig tarló és az egész ország területére kiterjedő nyomozás után megállapította, hogy a hamis bizonyítvány-gyártás a következő módon történt:

Budapesten körülbelül húsz olyan zugiskola van, amelyben írástudatlan vagy sok igen csekély iskolai tudású embert, akiknek rendesen csak a négy elemiből van meg a bizonyítványuk, a középiskolák különböző osztályaiból levizsgáztatnak. AZ ország minden részéből kerülnek ki a jelöltek. Nagyrészük államvasúti alkalmazott, de van köztük földmíves, kicsapott diák, sőt, budapesti borbélysegéd is. Ha a jelentkezőnek van némi iskolai előképzettsége, akkor csak azokat a jegyzeteket adjak át neki, amelyekből a vizsgákon szokásos kérdéseket szajkó módjára be kell tanulnia, ha azonban teljesen iskolázatlan, akkor a tanárok addig mondják el mondatonként a vizsgák tipikus kérdéseire adandó feleleteket, amíg a tanuló gépiesen el tudja hadarni.

Még cifrább az írásbeli vizsgálat elintézése. A jelöltek, amikor megkapják a kidolgozandó tételeket, átadják azokat a vizsgaterem előszobájában várakozó iskolai tanároknak, akik a tételt azonnal kidolgozzák s már most valóban kicsi intelligencia kell hozzá, hogy a megfejtett feladványt lemásolja.

Még így is történtek azonban egyenesen hihetetlen dolgok. Egy magyar államvasúti fékező, aki a Knézits utcai iskolában vizsgázott, arra a kérdésre például, hogy mondjon egy számnévi jelzőt, ezt mondotta: „A vörös macska fut.”

Erre állítólag azt mondották, hogy mondjon még egyet, mire az illető azt felelte, hogy „sárga asztal.”

Megtörtént az egyik írásbelin, hogy a jelölt a már elkészített feladványt sem tudta helyesen lemásolni. Ahelyett, hogy azt írta volna, „Béla király névtelen jegyzője”, azt irta, hogy „Névtelen Béla jegyző.”

A tenger zugiskolának sok és bőkezűen fizető tanítványa volt. Három-négy napos előkészítő kurzusért ötvén-hatszáz koronát kértek és kaptak az oktatók. Azonfelül még a vizsgadíjat is meg kellett a jelölteknek fizetni s külön kosztpénzt is. A legtöbb iskola ugyanis panzionátussal van egybekötve s a tanítványokat ezen a réven is megkopasztják.

Eddig a következőkről állapították meg, hogy ilyen bűnös úton készítik elő az analfabétákat a középiskolai vizsgálatokra:

Vogel Béla (József körút 10.), Goitein Henrik (Damjanich u. 39.), Révay Manó (Thököly út 8.), Welwart Béla (Dembinszky u. 10.), Dénes Ármin (Kmetty u. 21.), Mauthner Miksa (Murányi u. 26.), Börzsönyi Ármin (Rottenbiller u. 1.), a Strasszer és Zsoldos-féle előkészítő intézet (Dohány u.), a Felnőtt magántanulók oktatása című intézet (Kertész u. 31.), egy G. J. nevű előkészítő (Óvoda u. 22.) s végül Fiúinternátus (Damjanich u. 30.).

Vezetőjük Kerekes Ignác, aki egyébként valamikor tanárjelölt volt s igen érdekes pályát futott meg. Alapvizsgával távozott az egyetemről s egy országgyűlési képviselőnél, aki egy előkelő biztosítóintézet budapesti fiókjának az igazgatója, kapott nevelői állást. Onnan egy takarékpénztári szövetkezetnek került az élére. Ugyanakkor egy nyilvánosházzal állott összeköttetésben és amikor a szövetkezet megszűnt, építő vállalkozónak csapott föl. Ebbe is belebukott s végül, amint maga mondja, visszatért régi foglalkozásához, a tanításhoz. Természetesen a tanításnak ahhoz a fajtájához, amelyet már vázoltunk.

Kiderítette a nyomozás még azt is, hogy Kerekesnek is és a többi zugiskolatulajdonosnak is számtalan a bűntársa. A főváros néhány kerületi elöljáróságán több tisztviselő be volt avatva a dolgokba, mert csak ezeknek segítségével volt lehetséges, hogy Kerekes és társai olyan embereknek tudtak szerezni lakásbizonyítványokat, akik soha sem laktak tovább a fővárosban 3-4 napnál. Sok jel vall arra is, hogy a zugtanárok az egyes iskolák igazgatóival is igen jóban voltak. Van rá bizonyíték, hogy fővárosi és környékbeli középiskoláknál működő igazgatók és tanárok kölcsönöket vettek a zugtanároktól.

Ki fogják hallgatni a közeli napokban Korányi György dr. és Krenkó József segédtanfelügyelőket (az utóbbit időközben áthelyezték Brassóba), Stark Samu dr. királyi segédtanfelügyelőt, Matyó Péter kispesti községi hivatalnokot, Novák Illés volt községi írnokot. Mindezeket az előzetes nyomozás során kiderített tények alapján foganatosítja a rendőrség és bár már magukban véve ezek is elég feltűnő leleplezések, a meglepőbb részletek csak ma kerültek nyilvánosságra, amikor a rendőrség megtartotta a már említett tömeges házkutatást.

A főkapitányságról Sándor László kapitány vezetésével Botár Béla, Török Miklós dr., Czövek Sándor és Solty Béla dr. fogalmazók egész sereg detektívvel mentek a különböző zugiskolákba házkutatást tartani. Kerekes Ignáchoz maga Sándor László dr. ment el. Az intézet a Garay u. 5. számú házában van s internátussal bír. A növendékek jó része vidéki, akik Kerekesnél kosztolnak is és fejenként 50-200-500 koronát fizetnek vizsgadíj és egyebek fejében.

A házkutatáson, amely délutáni harmadfél órától esti öt óráig tartott, a rendőrség rendkívül sok kompromittáló dolgot foglalt le. Így egész sereg levelet és váltót talált, amelyek azt bizonyítják, hogy Kerekes több tanférfiúval állott üzleti összeköttetésben. Egy főigazgatósági titkárnak több levele szól arról, hogy Kerekes állandóan kölcsönökkel szolgálta. Több tanár elismervénye ismét azt bizonyítja, hogy a zugiskolával nagyon is szoros összeköttetésben állottak. Talált a rendőrség halmazával bizonyítványokat, amelyek már levizsgázott diákoktól származnak, s amelyek csudálatos módon kerültek Kerekeshez. Az illetők tudniillik nem fizették még ki a kért vizsgadíjakat, mire az iskolák igazgatói, bizonyára Kerekes fölszólalására nem a vizsgázottaknak. hanem Kerekesnek adták ki a bizonyítványokat, aki azokat visszatartotta.

 

A zugiskolában egyébként éppen folyt a tanulás, ami abból állott, hogy a különböző szobákban néhány zugtanár vezetésével jókedvű beszélgetés folyt. A tanulók a következők: Gál Zoltán huszonkét éves magánzó Damokosfáról, Skolkay Rezső tizennyolc éves vasúti szolgálatra jelentkező Ófaluról, Melchior András húsz éves földmíves, Szásztyúkosról, Petrik József huszonegy éves alsórákosi rendezőpályaudvari fékező, Orbán István huszonnyolc éves honvéd huszárőrmester Budapestről, Antal Rezső tizennyolc éves baranyasellyei magánzó. Magyarország területére a középiskolai vizsgáktól örök időkre eltiltott ember, Járai Sándor tizenkilenc éves rakamazi születésű vasúti szolgálatra jelentkező, Sápszki György tizenkilenc éves földmíves Szarvasról, aki a postához akar bejutni, Novák Illés volt kispesti írnok, Sápszki Pál tizennyolc éves magánzó Szarvasról, Héra Pál harmincegy éves fiatalember, aki a vasúthoz akar bejutni, Dobera József tizenkilenc éves magánzó, Bodánszky Márton fűszeressegéd Budapestről, Zeich Imre borbélysegéd Budapestről, Vajna István földbirtokos Kismartonból, Densch József magánzó Karancsról, Sebestyén Géza földmíves Gicről és végül Zolner Ernő tanárjelölt, Wolák Gyula tanárjelölt, Kelemen Mór tanárjelölt, Hugyecz Károly elsőéves joghallgató, akik négyen tanárai ennek az iskolának.

Hogy egyébként az iskolában hogyan és mit tanítottak, azt élénken illusztrálják azok a jegyzetek, amelyekből egész halomravalót foglalt le a rendőrség. Legtöbbje nagy, komoly tárgyakat 10-18 oldalas gépírásos kivonatban intéz el. A síkmértan például összesen harminchat kérdésből és feleletből alkotott kompendiumban kerül a tanuló elé.

Érdekes például az is, hogy Kerekes hogyan csalta magához a tanítványokat. Az egész országot elárasztották a következő brosúrával:

„Díjazás csakis siker esetén. Tisztelt uram!

Az élet küzdelmei, a megélhetés nehézségei mindenkit arra sarkalnak, hogy könnyebbé tegye megának az élettel való küzdelmet. De a megkönnyítésnek legtöbbnyire az áll útjában, hogy mindenütt, ahová csak fordul az ember bizonyítványait kérik, elsősorban iskolai végzettségét veszik tekintetbe. A mai társadalmi viszonyok úgy alakultak, hogy bizonyos fokú iskolai képzettséget mindenkitől megkövetelnek. Aki legalább négy polgári iskolai osztályról szóló bizonyítvánnyal nem rendelkezik, az nem is számíthat arra, hogy akár az államnál, akár magánintézetnél valami jóravaló állást kap. Akinek az a IV. osztályú bizonyítványa a kezében van, az bátran bekopogtathat akármelyik állami hivatalba, ahol mint irodai alkalmazott, törvényszéki fogalmazó, telekkönyvvezető, vasúti- és postahivatalnok és egyéb hivatalokban nyerhet kedvező állást. Így aztán magának és családjának is nyugdíjjal egybekötött állandó, gondtalan megélhetést biztosíthat, amennyiben ezen állások díjazása 1200 koronától 3000 koronáig emelkedhetik. Ez egy polgári állású embernek igen szép fizetés, tekintetbe véve, hogy a legtöbb állami hivatalban a délután szabad és így azt ki-ki arra fordíthatja, amire akarja, úgy, hogy még szép mellékkeresetre is tehet szert.

Bizonyos, hogy sokan vannak, akik időt és fáradságot nem sajnálnának arra, hogy ezt a képzettséget maguknak megszerezzék. Mert ki nem szeretné magának és családjának jövőjét biztosítani. Bizonyos az is, hogy sok embernek megvan a tanuláshoz a tehetsége és kedve, de szegény ember létére nagy pénzbeli áldozatokat csekély fizetéséből nem hozhat. Ezen körülményekkel számot vetve határoztam el, hogy módot nyújtok arra, hogy a legszegényebb ember is megszerezhesse magának megtakarított filléreiből csekély költséggel ezt a minden hivatalhoz megkívánt négy polgári osztályú bizonyítványt. Azokat, kiknek kedvük, anyagi és szellemi tehetségük van a továbbtanulásra, a polgári iskola ötödik és hatodik osztályára is előkészítem, sőt, érettségire is, hölgyeket is. Tiszta lelkiismeretem, önzetlen felebaráti szeretetem és eddigi sikereim e téren biztosítékot nyújtanak mindenkinek arra nézve, hogy áldozatát nem hozza meg hiába, mert kamatját nemcsak ő, hanem felesége és legdrágább kincse, gyermekei is élvezik. Az előkészítés oly beosztással történik, hogy a jelentkezők évenkint négyszer (karácsonykor, húsvétkor, június és szeptember hónapban) tehetnek vizsgálatot. A vizsgálat valamelyik állami vagy fővárosi nyilvános iskolában történik, a bizonyítvány tehát államérvényes. Bővebb fölvilágosítással bárkinek szívesen szolgál Kerekes Ignác, Budapest, VII., Garay:u. 5., II. 12/a. Értekezés: délelőtt 8-10-ig, délután 3-6-ig.

Kérem a prospektus szíves terjesztését. Válaszbélyeget kérek.

Azonban nemcsak ilyen brosúrák útján keresték Kerekesék tanítványaikat, A legtöbb budapesti lap hirdetési rovatában rendszeresen a következő kishirdetések jelennek meg:

Gimnáziumi, reál, kereskedelmi, polgári, egyéves önkéntességi, bármely érettségi vizsga letevéséhez igényelt tantárgyakból lejobb módszer szerint tanít és taníttat kitűnő filológus és matematikus. Egyenkénti oktatás. Tanítványok csak korlátolt számban vétetnek föl. A bámulatos eredményeket igazoló okiratok a lakásban megtekinthetők. Goitein Henrik. Budapest, VII., Damjanich u. 30., II. emelet 10.

Polgári iskolai magánvizsgálatokra lelkiismeretesen előkészít „Fiúinternátus”, Damjanich u. 30. Jelentkezés délután 2-3 ig. Felnőtteknek esti tanfolyam.

Polgári iskolai, gimnáziumi és reáliskolái magánvizsgálatokra, érettségire lelkiismeretesen előkészít mérsékelt áron, utólagos díjazással Diákotthon, Budapest, VI., Kmetty u. 21.

Polgári, gimnáziumi magánvizsgákra legmérsékeltebb áron biztos sikerrel előkészít G. J., Óvoda u. 22., II. 14.

Polgári gimnáziumi magánvizsgákra lelkiismeretesen előkészít Kerekes, Garay u. 5.

Megállapította a vizsgálat azt, is, hogy a legtöbb bizonyítványt a fővárosi Rottenbiller utcai, Sziget utcai, Knézits utcai és Nagydiófa utcai iskolákban állították ki. Készült bizonyítvány Budafokon is. Ez iskolák részéről hétfőn kihallgatják a főkapitányságon Hochrein Lajos, Földes Géza, Vaszkó György igazgatókat, Balog és Halász tanítókat.

A kihallgatásokat egyébként már ma este megkezdték a főkapitányságon s folytatták éjfélig. Sándor László dr. kapitány mindenekelőtt kihallgatta Lippinger Lajos és Izrael Chachim Ichoch rabbinövendékeket, akik a Kerekes-féle zugiskola tanárai voltak. Mindketten egyértelműen vallják, hogy Kerekes a legszemérmetlenebb módón járt el a bizonyítványok megszerkesztése körül. Rendesen a Rottenbiller utcai iskolában vizsgáztatott Kerekes tanár. A vizsgálatok szóbeli részét úgy intézték el, hogy a növendékekkel beszajkoltatottak egy-egy kérdésre feleletet. Ezt a kérdést kapta meg a vizsgázó nevével megjelölve a kérdező szaktanár és úgy tudott a néha teljesen analfabéta ember megfelelni. Az írásbelieket a Rottenbiller utcai iskola szolgájának a lakásán csinálták meg a Kerekes-zugiskola tanárai.

A kész írásbelit azután lemásolták. Megbukni nem lehetett. Aki semmi kérdésre sem tudott megfelelni, azt a tanárok úgyis átengedték.

Azoknak a növendékeknek, akiknek nem voltak rendben az előképzettségi bizonyítványai, azoknak Kerekes vidékről szerzett okmányokat. Egy párkánynánai tanító az 5. és 6. elemi osztályokból seregével küldötte föl a kész bizonyítványokat Kerekesnek. Ez azoknak a vizsgázóknak kellett, akik a negyedik polgáriból akartak szerezni bizonyitványt, de nem végezték el még az elsőt sem. Még az éjszaka folyamán kihallgatta Sándor László dr. kapitány Telekes Józsefnét is, akinek a Dohány utcában van előkészítő iskolája. Az asszony, aki tanítónő, bevallotta, hogy történtek szabálytalanságok, de azokat nagy mértékben elősegítették a tanfelügyelőség emberei. Szerinte ott igen jól tudták, hogy a vizsgázók nagy része hamisítások útján jut a bizonyítványokhoz. Korányi segédtanfelügyelőről azt mondotta, hogy egészen jól ismerte, sőt, elő is segítette a manővereket. Telekesné azt vallotta még, hogy két év óta foglalkozik az effajta tanítással és ezalatt az idő alatt több mint háromezer koronát adott át Korányinak. A pénzt rendesen egy Fischer nevű hordár vitte a segédtanfelügyelőnek. Korányi eleinte levélben kérte a pénzt, később már csak szóval üzente, hogy küldjön Telekesné ötven-száz koronát. Megtörtént, hogy az asszonynál nem volt pénz s akkor elzálogosította az ékszerét. A hordár vitte a zálogházba s azután átadta a pénzt Korányinak.

Telekesné azt is vallotta, hogy Stark és Krenko segédtanfelügyelők is be voltak avatva a dologba. Késő éjjel még mindig tart a főkapitányságon a kihallgatás és a detektívek még egyre kísérik be az újabb tanúkat és terhelteket.

 

***

 

A hamis bizonyítványok. 1908. december 5.

Sándor László dr. kapitány ma is több fogalmazó segítségével folytatta a kihallgatást a hamis bizonyítványok dolgában, Hochrein Lajos, a Nagydiófa utcai, Vaszkó György, a Knézits utcai és Hortobágyi Antal, a budai Sas téri polgári fiúiskola igazgatóját, azonkívül Lád Károly székesfővárosi szakfelügyelőt hallgatták ki. Mindnyájukat fölvilágosítás adás céljából hallgatták ki, mert a nevezett iskolákban szintén vizsgáztak zugiskolai növendékek. Nagy számban készített elő éspedig jórészt magyar államvasúti alkalmazottakat Kovács István rákosligeti zugiskolás. Újra kihallgatták ma Mosdóssy Imre dr. királyi tanfelügyelőt, akitől szintén információkat kértek. Mind jobban tisztázódik most már a Rottenbiller utcai polgári iskola dolga. Ott a szabálytalanságoknak egész sora tanúskodik róla, hogy jóformán csak egy cél lebegett az intézet vezetőjének szeme előtt: minél több bizonyítványt gyártani, hogy jövedelme minél nagyobb legyen. A vizsgálat egyébként még néhány napig el fog tartani.

 

***

 

A bizonyítványgyártók. 1910. március 6.

(…)

Kovács István rákosligeti polgári iskolai igazgató azzal van vádolva, hogy hamis illetőségi bizonyítvánnyal szerelte föl a tanítványai folyamodását. A vádlott ezt tagadja.

„Nekem – úgymond a vádlott – nyilvánosjogú polgári iskolám van s magántanulók előkészítésével sohasem foglalkoztam. Egy Simorai nevű kerületi elöljárósági tisztviselő küldött hozzám néhány vidéki illetőségi magántanulót, s ő adta nekem mindig a bizonyítványt, mely az illető tanulók budapesti alkalmazását igazolta. Én különben mindig abban a hiszemben voltam, hogy vidékieknek is szabad Budapesten vizsgálatot tenni.

Az elnök: „Ön a nyomozáskor beismerte, hogy Hortobágyi igazgatónak száz koronát adott, hogy egy elégtelen osztályzatot elégségesre korrigáljon ki.”

„Ez való. Csakhogy nem megvesztegetésképpen adtam neki a száz koronát, hanem a segítségalap javára.”

Az elnök megjegyzi, hogy Hortobágyi igazgató időközben öngyilkos lett.

Kiszling László gyógyszerészsegéd, akit Kovács István készített elő, a Fehérsas téri iskolában vizsgázott. Száva tanár volt az egyik cenzora, ki a vizsgálaton megbuktatta. Száva tanár azt mondta neki, hogy a javító vizsgálaton is meg fogja buktatni, ha más előkészítőt nem választ magának. Ajánlott is neki egy másik előkészítőt, akinek kétszáz koronát kellett fizetnie. A javító vizsgálatot aztán baj nélkül letette.

 

***

 

Az iskolapanama. 1911. november 22.

A Legfelsőbb Bíróság ma hirdette ki ítéletét a tanügyi panamák régóta húzódó bűnpörében. Ez a végső döntés nagyon lesújtó épp a fővádlottakra, mert a Kúria súlyosbította a megtorlást. Földes Géza igazgató, akit a Táblán fölmentettek, fél esztendei börtönbüntetést kapott. Korányi György segédtanfelügyelő és Krenkó Géza tanfelügyelőségi tollnok pedig három-három hónapi fogházat. Kape11er Ferenc ügyétújra kell tárgyalnia a Táblának.

A Kúria második büntető tanácsa Baumgarten Izidor elnöklésével október 7-én kezdte tárgyalni a bizonyítványgyártó tanárok bűnügyét, akik tudvalevőleg a Rottenbiller utcai iskolában számos felnőtt embert magánvizsgára készítettek elő és ezeknek hamisított bizonyítványt adtak ki, tőlük vesztegetés címén pénzt kértek, de azonfelül egyesek hivatali pénzeket sikkasztottak és az iskolai könyveket hamisan vezették. Az iskola igazgatója Földes Géza volt, a magánvizsgára való előkészítést Telkesné Herczeg Irén, Vogel Béla és Zsoldos Adolf kezdeményezték, akik összeköttetésbe léptek Korányi György segédtanfelügyelővel és Krenkó Géza tanfelügyelőségi tollnokkal.

A budapesti törvényszék Földes Géza igazgatót egy évi börtönre, Korányi Györgyöt nyolc hónapi, Krenkó Gézát hat hónapi börtönre, Telkesné Herczeg Irént három hónapi fogházra és nyolcvan korona pénzbüntetésre, Vogel Bélát három hónapi, Kovács Istvánt két hónapi, Matyó Pétert hat heti, Kapeller Ferencet két heti, Kis Józsefet, Zsoldos Adolfot, Gonda Józsefet és Novák Illést szintén két-két heti fogházra ítélte. A Tábla Földes Gézát fölmentette a vád alól. Korányi György büntetését pedig három hónapra szállította le és egyúttal hivatalvesztésre ítélte. Krenkó büntetését szintén három hónapra szállította le, Telkes Árminnét pedig az ítélet helybenhagyása mellett nemcsak közokirathamisításban, de vesztegetésben is bűnösnek mondta ki a Tábla. Vogel büntetését két hónapra mérsékelte a Tábla, de a vesztegetésben is bűnösnek mondva ki, negyven korona pénzbüntetéssel is sújtotta. Kapeller cselekményét közokirathamisításnak minősítette a Tábla s ezért egy hónapi fogházzal büntette, a többi vádlott büntetését pedig helybenhagyta. Az ügyész semmiségi panasza folytán a Kúria is foglalkozott a bizonyítványgyárosok ügyével s ítéletét, amelynek kihirdetését az anyag nagysága miatt egyszer már elhalasztotta, ma déli félegy órakor hirdette ki. A Kúria Földes Gézával szemben megállapította a hivatali sikkasztás bűntettét és ezért a 92-ik szakasz alkalmazásával hat havi börtönre és három évi hivatalvesztésre ítélte. Korányi Györgyöt és Krenkó Gézát a megvesztegetés vétségében mondotta ki bűnösnek és hat-hat havi fogházra és viselt hivataluk elvesztésére ítélte. Kapeller Ferencre vonatkozólag a Kúria megsemmisítette a Tábla ítéletét és újabb tárgyalásra utasította a Táblát. A többi vádlottra nézve a Kúria helybenhagyta a Tábla ítéletét. A Kúria hosszabb megokolásban fejtette ki. hogy az esetek nagy számára, az üzletszerűségre és tervszerűségre való tekintettel kellett fölemelni a tanárok büntetését.

***

(Arcanum Digitális Tudománytár)