A Császár-fürdő.

 

A fürdőidény kezdetével korszerűnek véljük hazánk ez elsőrendű gyógyintézetét nemcsak rajzban, de részletesen leírva is ismertetni tisztelt olvasóinkkal. E fürdőnek előnye nem csupán üdítő forrásaiban, nem kényelmes elrendezettségében, sem pedig más, az egészségnek helyreállítására szolgáló intézményeiben rejlik, hanem inkább azon hagyományos tulajdonságokban, melyeket a történet szentesített számára. A Császár-fürdő néma tanúja volt a legrégibb idő óta a hazánkban történt kormányváltozásoknak, népberohanásoknak és a mostoha sors szülte legkeserűbb eseményeknek. Túlélte a rómaiak törekvéseit, a törökök pogányságát és a tatárok romboló hatalmát. Üdítő vizeiben a hun és magyar vitézősök ereiket edzették azon csatákra, melyeket a hon elleneivel oly sokszor és oly elszántan viselniük kellett. És midőn a kocka ismét fordult, midőn a hegyek öléből melegvíz gyanánt sok drága hazafi bajnok vére folyt, a Császár-fürdő delinkéi gyászmezbe burkolva sírtak a viszály eszközlötte romokon.

De nemcsak íly sötét színezetű eseményeknek volt tanúja a Császár-fürdő, óh, nem! Látta és élvezte a magyar dicsőség fénykorszakát is, látta az Árpádok tündöklő napjának sugarait, látta a Hunyadiak honboldogító uralkodását, látta…, óh, míly sokat, míly szépet, míly lelkesítő dolgokat látott!

Mindazon sok dicső emlék, mely Buda várának történetével van kapcsolatban, a Császár-fürdő márványtalapzataiba van vésve és azon babérfüzérek, melyeket a történet istenasszonya magyar daliáinak véres homlokaira fűzött, a Császár-fürdő nadaidjai (najádjai?) által locsoltatnak, nehogy hervadásnak induljanak.

Bocsánat, hogy leírásunk bevezetése talán kissé hosszabbra nyúlt mint azt egyeleve gondoltuk, de hiába, minden emlék, mely a magyar történelemből származik, oly vonzó, oly megindító és egyszersmind oly lelkesítő, hogy a szemlélő önkénytelenül elmélyed a múltak megható eseményeibe.

Fájdalom, hogy újabb időben, míg önérzetünk ti. kifáradva szunnyadozta a pihenés hosszú álmát, több nemzeti emlékezetű intézményeink között a Császár-fürdő sem részesült azon kegyeletben, melyre mesés hatású gyógyerején kívül még történeti múltja is jogosítja, sőt, ami mindenesetre szomorító jelenségként tűnt elő, már lassankint a feledés sorsában kezdett részesülni és a külföldieskedés dühe mellett, mely hazánkban annyi termő erőt gyümölcstelenített, sokszor oly külföldi fürdők miatt mellőztetett, melyek nemcsak hogy a betegeket meg nem gyógyíták, de még újabb betegségbe döntötték: értjük a „pénzkórságot.”

Hála azonban a nemzetiség geniusának, a hosszú álomból felébresztett bennünket az ügyetlenség botlása és felébredésünk első perceiben azonnal szemünkbe ötlött azon út, melyen ezentúl haladnunk kell. Ezen út éppoly egyenes mint a magyar jellem és azért bátran haladhatunk rajta, anélkül, hogy tömkelegtől kellene tartanunk. Nyelvünk, irodalmunk és viseletünkben már ezúton haladunk, de van még sok, nagyon sok dolog, amiben még a „Wegweiser” irányozza lépteinket és mivel nem minden útmutató ismeri a helyviszonyokat, azért történik oly sokszor, hogy tévútra is vezettetünk, a tévutak pedig nagyon kifárasztanak bennünket és ismét pihennünk kellendne.

Hogy tehát a hamis útmutatókat egészen nélkülözhessük, vegyük át magunk e tért és azon ösvényeket, melyek eltérésünk folytán már-már pusztulásnak indultak, kezdjük újra mívelni, a siker nem maradhat el. A természet hazánkat mindennel megáldotta, aki tehát hazánkon kívül keresi szükségleteinek kielégítését, az vagy öntudatosan és így hazafiságelleniesen, vagy pedig öntudatlanul tért el az igazi útról. Ezen szavakat nem a szűkkeblűség mondatja velünk, mert mi nem vagyunk az elkülönítés elvének szószólói, de mindaddig, míg hazánk nem leend a virágzás azon fokán, melyre végzetileg hivatva van, kötelessége minden hazafinak tehetségét, vagyonát, sőt, ha szükséges, életét is a haza szellemi és anyagi intézményeinek fejlesztésére, tökélyesítésére, virágoztatására és védelmére szentelni. És most térjünk át tárgyunkra.

A Császár-fürdő meleg forrásai abban különböznek más hasonnemű fürdőéitől, hogy a melegség fokozatos. Van ti. 30-50° Ream., 26-29° R. és langyos 21-25° R., ami mindenesetre nagyon előnyös, minthogy vannak betegségek, melyek forró fürdőket igényelnek ugyan, de a víz ingerlőségénél fogva az idegek a hirtelen melegség által kártékonyán működnek. Kedvező tehát azon körülmény, hogy az orvos belátása szerint a meleg fürdők alkalmazása fokonként történhetik.

A vizek ásványtartalmáról itt bővebben szólani nincsen szándékunkban éspedig először azért, mert mi nem vegytani értekezést írunk; másodszor pedig azért, mivel ezen források elemezése szakértők által már sokszor és oly alaposan történt, hogy nyegleséggel vádoltathatnánk, ha mi ezen alapos ismertetéseket csak odavetőleg történhető észrevételekkel akarnók szaporítani. Nekünk főcélunk a magyar közönség figyelmét csak oda irányozni, hogy hazánk fürdő dolgában sem szorul a külföldre, mely áruit és gyártmányait drága pénzen szokta nekünk eladni. A Császár-fürdő helyisége több kényelmes intézményein kívül még azon előnnyel bír, hogy az egész fürdő egy lakosztályt képez, melyben a vendégek mint saját lakukban képzelhetik magukat. Tágas udvar terebélyes fákkal, szép és tiszta folyosó, udvari nyitott terem virágokkal, lombos fákkal és csinos lugassal ellátott kert azon mellékes tulajdonságok, melyek a Császár-fürdőt nemcsak egészség szempontjából, de mint nyári lakot is hangosan ajánlják. Az állandó vendégek számára 150 kényelmes szoba áll szolgálatra, míg 100 különféle fürdő minden ebbéli igénynek megfelel. Az udvaron levő nyitott terem, mely étkezésre és mulatságra kínálkozik, tágasságánál és tisztaságánál fogva a főváros bármely éttermével vetekedik, főleg, ha tekintetbe veszik a bérlőorvos azon törekvését, hogy ezen alkalmas terem egyszersmind ízletes étkek és italokkal legyen ellátva.

A bérlő, Herz orvos figyelme még arra is kiterjed, hogy a Császár-fürdőben levő vendégek mulatságban sem szenvedjenek hiányt. Bunkónak jeles zenekara, valamint az emeleti nagyteremben levő zongora kellő kótákkal úgyszintén a fővárosból gyakran kiránduló művészi egyéniségek nem kevés befolyással vannak a kedélyek földerítésére. Egyébiránt mellőzöm itt a lelki élvek részletezését, minthogy ennek külön fejezetet szántam, itt csupán a fürdő gyógyereje lebeg szemem előtt és így lehetlen ki nem emelnem azon körülményt, hogy a Császár-fürdő ivóvizének használata körül is míly rend, míly pontosság uralkodik. Már maga az, hogy itt a kút, melyből annyi ember merít gyógyszert, vagyis inkább egészséget, a folyosón létezik, és minthogy szobaként van körülépítve és befedve, az ivók agyába nem fordulhat meg annyi undorító ötlet a forrás tisztasága iránt, mint máshol, ahol az ilyen gyógykutak szabadon állanak.

A kúthoz, mely ízletes márványmedencéből áll és örökké buzog, márványlépcsők vezetnek, felül pedig vasrácsozattal van körülvéve, míg lent tisztán öltözködött kisleányok póznákon nyújtják fel az acélra ott létező poharakat, megtöltve vízzel. Az udvaron levő boltban mindennemű friss ásványvizek és különféle savak kaphatók és így ha netalán még más víz is szükségeltetnék, ezen szükség helyben kielégíttetik. A savóintézet, mely itt létezik, szintén előmozdítja a kényelmet, minthogy azon betegek, kik netalán savóhasználatra szorulnak, nem kénytelenek a gyógyintézeten kívül kielégíteni ebbéli szükségüket. Hozhatnánk fel még több gyógytani előnyt is, de a már felhozottakból is kiviláglik a Császár-fürdő előnyössége és most bátran áttérhetünk ezen intézet szórakoztatási intézményeire, melyek éppoly szükségesek az egészség helyreállításához mint a külső gyógyszerek.

Éppen azon mérvben mint a testi bajok tespesztik a lelket, viszont a test üdülése a lélek vidorságát vonja maga után. Mellőzhetlen szükség tehát, hogy azon arányban, minőben a test visszanyeri korábbi egészségét, közvetítve a lélek is részesüljön oly gyógyszerekben, melyek élőbbeni működését, mozgékonyságát és főleg pedig fogékonyságát visszahelyezzék, nehogy az összhangzás hiányában a test visszaessék előbbeni bajába. Szükségesnek véltük e kis bevezetést, hogy annál inkább figyelembe vétessék azon egy fürdőhelyen megbecsülhetlen körülmény, hogy a Császár-fürdőben a lelki bágyadtság felvidításához szükséges eszközök éppoly nagymérvben léteznek, minő nagymérvben léteznek a testi fogyatkozásokat kiegyenlítő üdvös gyógyszerek.

E tekintetben nem csekély befolyással van a Császár-fürdőre azon körülmény, hogy a főváros tőszomszédságában van és így mint egyik külvárosa Pestnek, mindennel bővelkedik, ami a kedélyre üdítőleg hat.

A folytonos közlekedés, mely részint gőzhajón, részint pedig társas- vagy bérkocsin történik, lehetségessé teszi, hogy a fővárosiak is tömegesen látogathatják a Császár-fürdőt anélkül, hogy állandólag itt kellene lakniok, ami már azért sem történhetnék, minthogy éppen azon része látogatja leginkább a Császár-fürdőt, amely foglalatosságánál fogva alig válhatnék meg hosszabb időre a fővárostól. Írók és művészek, ügyvédek és hivatalnokok, orvossok és gyógyszerészek, mind oly foglalkozásúak, akik huzamosabb időre alig hagyhatják el működésök színhelyét, de a Császár-fürdő látogatásától alig tarthatja vissza valami, minthogy akkor jöhet és mehet, amikor tetszik, vagyis inkább, amikor idejök engedi. Szükséges-e itt kiemelnem, hogy ezen folytonos érintkezés, mennyire jótékony a Császár-fürdőben levő vendégekre? Úgy hiszem, hogy nem, mert magától értetődik, hogy ezen látogatások élénkítik a gyógyhelyet, folytonos ismerkedésre szolgáltatnak alkalmat és így a Császár-fürdői vendégek nem panaszkodhatnak sem egyhangúságról, sem pedig az elszigeteltség kínzó gyötrelmeiről.

No de tartsunk egy kis szemlét és azonnal meggyőződünk, míly élénk mozgalom uralkodik a Császár-fürdő terebélyes platánjai alatt. Reggeli 8 óra van, a derült égboltozatról a nap mosolyogva tekint azon hallgatag arcokra, melyek a vesztett egészség visszanyerésének reményében egész komolysággal ürítgetik a kénsavas tartalmú füles poharakat, míg mellettük oly arcok is láthatók, amelyeken a vidorság félreismerhetlen, de azon kötelék, mely őket a szenvedőkhöz köti, nem engedi, hogy ezen bús mélaságot ne osszák, sőt hogy csupa rokonszenvből egy-két poharat ne ürítsenek ezen könkéneges folyadékból.

Hirtelen zaj támad, a zene megzendül és csak az imént uralkodott csend felbomlik, a beteges arcok kissé derültebb színt öltenek, míg a nem betegek egész metamorfózison mennek keresztül.

Hajó érkezett, hangzik mindenfelé és nem egy csillogó szem szikrázik a hullámzó tömeg felé, hogy vajon az érdeklő felek megérkeztek-e. Eljött, susogja egy gyermekded, örömét rejteni nem tudó fürge kis nőalak, kinek arcán még nem látszik a lelki vihar halvány lobogója, egyik barátnéjához, kinek hirtelen hallgatagsága azt tanúsítja, hogy ismét szegényebb egy reménnyel.

Jó reggelt nagysád, szól most egy délceg magyar gyerek az örömtől kigyulladt arcú kisleányhoz, egy fővárosi művészettel fűzött virágbokrétát nyújtván neki. Nagysád tegnap azt állította, hogy érti a virágnyelvet, íme, most van alkalma bebizonyítani állítását.

Igen ám, csakhogy itt annyi a mindenféle virág, hogy egy virágnyelvtan sem képes azt magyarázni, mondja a kis leány, a bokréta után nyúlva. Én azt hittem, hogy nagysádtok a virágnyelvet nem a könyvből tanulják és akkor nem minden virágot nevezik a maga nevén, hanem…

Ezen észrevétel kissé zavarba hozta a kisleányt és szemeit lesütni kényszeríté.

No de ne háborgassuk zavarában, hisz mi úgyis csak szemlélni akarunk, a zavar pedig csak lélektani szempontból nyújt némi anyagot a szemlélőnek. Igaz, hogy nagyon bajos itt választani, hogy melyik csoportot kisérjük figyelemmel, amennyiben mindegyik oly érdekes, hogy egy-egy életképre nyújt alkalmat. Itt egy család a másikkal ismerkedik és míg a törzsök csak nagyon lassan forrnak össze, a gyöngébb sarjak, vagyis inkább az ivadékhajtások, már úgy összefonódtak, hogy csak vihar lenne képes azokat egymástól elválasztani. Ott egy pápaszemes külföldi afelett értekezik egy táblabíróval, hogy annak az „Aug. Allg.”-nénak mégsincs igaza, midőn azt írja, hogy Magyarországon csak verekedni és tüntetni tudnak, sőt, ami több, mondja a pápaszemes tudós, én az itteni élénkségről és társalgási modorról ítélve, azt következtetem, hogy a magyar nemzet újabb időben roppant nagy vívmányokat tőn a szellemi mívelődés terén.

Meghiszem azt spectabilis, felel a mi kedves urambátyánk, látja ön ott azon a szép állványon azt a babéros szobrot? S ezzel az udvaron felállított Széchenyi-szoborra mutatott, ez tanított meg bennünket, miként kell egyesülni a külbefolyás ellen és miként kell a szellemi tehetséget egy nemzetben kifejteni.

No de hagyjuk szemlélésünket, mert szemlélni és értekezni egyszerre nagyon bajos, márpedig most az egyszer szerkesztő barátom meghagyása folytán értekeznem kell és nem szemlélni.

Amint tehát kellőleg indokolva állítók, a főváros tőszomszédsága okvetlen minden más fürdő fölibe helyezi a Császár-fürdőt, mert a folytonos közlekedés folytán nemcsak hogy a Császár-fürdő látogattatik a fővárosiaktól, de egyszersmind a Császár-fürdőben lakó vendégek is naponta meglátogathatják a fővárost anélkül, hogy ezáltal fürdői kényelmök háborgattatnék.

A Császár-fürdő szórakoztatási hatását emeltyűzi azon körülmény is, hogy a mostani bérlő Dr. Herz úr a nyári bálokat lehető érdekessé igyekszik tenni és valóban el lehet ezen nyári táncmulatságokról mondani, hogy a fővárosi társaséletnek is adnak némi lendületet, amennyiben mindazon hölgyek, kik idehaza elégítik ki fürdőidényi vágyaikat, érdekesítik ezen vigalmakat és a tánc megmagyarázhatlan varázserejénél fogva gyakran a szívbeli izzadmányok is szétoszolnak. Szellemi élvezet tekintetéből nem megvetendő körülmény az sem, hogy a fővárosi könyvtárak, valamint az irókkali ismeretség folytán kapható olvasmányok minden ebbéli igényt kielégítenek, míg magában a Császár-fürdőben is majdnem minden magyar lap megvan, ami mindenesetre kedvező körülmény.

Ha mindezen elősorolt körülményeken kívül tekintetbe vesszük még a Császárfürdő kies vidéket, az annak szomszédságában létező regényes Margit-szigetet, melynek lombos ligetjei, illatos gyepei és virágos kertjei a kedélyt annyira felvidítják, úgyszintén, ha élvezetnek tudjuk be a gőzhajózási, csónakozási vagy más íly könnyű módon itt történhető közlekedéseket, alig hisszük, hogy létezik fürdőhely, mely alkalmasabb legyen a testi és lelki bajok helyreállítására, mint éppen a Császár-fürdő.

És mindezen szép tulajdonságok mellett a Császár-fürdő néhány év óta mégsem részesült azon aránylagos pártolásban, melyet természeti bő adományainál fogva megérdemel. Meglehet, hogy ennek oka leginkább oly körülményekben rejlett, melyek tárgyalása körünkön kívül fekszik. Vonjunk azonban fátyolt a közelmúltra és örüljünk, hogy öntudatunk felébredésével, mint minden hazai intézmény, úgy a Császár-fürdő is melegebb felkarolásnak kezd örvendeni.

Még nem vagyunk ugyan azon helyzetben, hogy az itt mulató vendégek számát tudassuk, de annyit már tapasztalunk, hogy a kedvező időjárás nem marad befolyás nélkül a Császár-fürdőnek tömeges látogattatására nézve. Részünkről figyelemmel kisérendjük a fürdőidényt és az itt tapasztalandókat, mert szerintünk nincs oly csekély hazai intézet, mely a hazai sajtó éber figyelmét meg ne érdemlené, minthogy minden egyes intézet egy-egy tényező fejlődési gépezetünkben, amit mellőzni erkölcsileg vétek, anyagilag pedig káros.

„Rózsaági”

1860.