Pöstyéni reklámképeslap

Pöstyéni reklámképeslap, 1900k.

Pöstyénben már kétszázra emelkedett a fürdővendégek száma. A társaság nagyon tarka, egész nemzetközi kolóniát képez. A sétatéren a magyar szó mellett folyvást hallható a német s a lengyel, orosz és tót is igen gyakran. S e nyelvek beszélői mind igaz betegek, kik a kénes iszapfürdőben köszvény, csúz, görvély és szélhűdés számára keresnek gyógyulást. A fürdő igazgatósága újabban sok előnyös változást tett. A fakádakat márványkádakkal cserélte föl, vízvezetéket állított s hűtő medencéket rendezett be. Budapest felől Prácsa-Récsén vagy Pozsonyon át folyvást sokan érkeznek. A társasélet is nekilendül. Van cigányzene s más mulatság is, csak színészet (legalább magyar) nincsen, mert mióta Tóth Béla elment társulatával, német vándorkomédiások foglalták el az arénát. Mulatságos az, hogy e társulat hatszáz forintnyi szubvenciót kíván Nyitra megyétől.

Fővárosi Lapok, 1882.

Arcanum Digitális Tudománytár

A pöstyéni régi fürdők, 1900k.

A pöstyéni régi fürdők

A (Vág) folyón fölfelé menve nemsokára a kies vidéken fekvő s 3400 tót lakossal bíró Pöstyén mezővárost érjük el, melyben régi templom van, mely állítólag hajdan a templomvitézeké volt. A mezővárostól délre a híres pöstyéni gyógyforrásokat találjuk. E hévizek hőmérséke 46 és 51° R. között változik, fő alkatrészeik: kénsavas káli, kénsavas nátron, kén és szénsavas mész, konyhasó, chlormagnézia, szénsavas magnézia, kovasav, szénsav és könkéneg. A számos forrás közül csak három használtatik, a főkút a Vág jobb partján valami 40 lépésre a folyótól van. Két fürdőház van, az újabb 1822-ben épüle s benne 18 kádfürdőt s egy nagy társasfürdőt találunk. A régi fürdőházban négy tükör- vagyis társasfürdő van, ti. az úri, az iszap-, a zsidó- és közönséges fürdő. A vendégek számára terjedelmes lakház épült, emellett más épület áll, melyben kávéház, táncterem s a bérlő lakja van. Mögötte sétahely terül. A Vág bal partján Banka falu fekszik, mely mellett meredek sziklafal messzire kiszögellik s a folyót nyugati irányba szorítja. A hőforrások állítólag e sziklahegyben erednek s részint a folyó medrében, részint jobb partján fakadnak ki. Onnan van, hogy a folyóban valami egy öl széles öv, mely a sziklától a fürdő fő kútjáig elhúzódik, a legkeményebb télben sem fagy be, midőn azon felül és alul a folyót merő jéghát borítja. Mondják, hogy egykor a bal parton is voltak fürdők, melyeknek nyomai azonban nem találhatók többé.
Pöstyén felett is zivataros napok vonultak el. 1599-ben meglepék a törökök éppen akkor, midőn számos fürdővendég volt jelen, kiket részint levágának, részint fogságba hurcolának.
1813-ban a Vág kiáradt hullámai boríták el a helységet és fürdőhelyet, éspedig oly hirtelenséggel, hogy sok ember odavesze, s az elpusztult kutak és fürdők csak nagy erőmegfeszítéssel és költséggel állíttathattak helyre. Azonban ez árvíz után gr. Erdődy József, a fürdőhely tulajdonosa szilárdabb épületeket rakata s az egészet egy célszerű fürdőintézetté alakíttatá.

Hunfalvy: Magyarország és Erdély eredeti képekben, 1856.

Manapság:

Vágváralja és a Vágvár a múlt század elején.

Vágváralja és a Vágvár a múlt század elején.

 

/Vágváralja/ Podhrágy, tót falu, Trencsén vmegyében, Beszterczéhez 1/2 óra, a beszterczei meredek kőszálon álló régi várnak tövében, a Vágh jobb partján. Lakja 486 kath., 8 zsidó. Ékesiti a gr. Szapáry hegyoldalban épült csinos rézzel fedett vár-kastélya. Ebben lakik a podhrágyi plebánus is, és az isteni szolgálatot az udvari kápolnában szokta végbevinni. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.

Besztercze (Vág), tót m. v., Trencsén vgyében, a Vágh vize balpartján. Nevezetességei közé tartozik a régi góth izlésre épült kath. paroch. templom, rézzel fedett toronnyal; a Vághon lévő híd, melyen b. Balassa részére vám szedetik és a zsidónak nagy synagógájok sat. A várason keresztülfolyó Rieka patak két 4 kerekű malmot hajt. Határa hegyes völgyes, és sokat szenved a Vágh kiöntéseitől. Lakosai közt, kik 1939 kath. és 254 zsidókra mennek, igen sok mesterember, és nemes személy találtatik, legtöbb van fazekas, azonban mind ezek mezei munkát is folytatnak. A régi Beszterczei vár északra mintegy 1/2 órányira fekszik a várostól, egy a Vágh partján felemelkedő, nem megmászhatatlan kőszikla tetején, honnan a kies Vágh völgyére felséges kilátás esik. Ezen várnak már régenten a Balassa família örököse volt, s most is az, de gr. Szapáry nemzetséggel megosztva, s feje egy 26 helységből álló uradalomnak. A vár alatt fekszik Podhragy nevű helység, melyről alább bővebben. Ut. p. Zsolna.

(balra, nem látszik a képen) Orlove, tót falu, Trencsén vmegyében, Zsigmondháza, s Beszterczével majd csaknem általellenben a Vágh jobb partján. Számlál 350 kath., 6 zsidó lak. Ékeskedik b. Balassa kastélyával. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry.

Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, 1851.

__

Háromnegyed órányira Predmértől a Vág ismét két meredek hegy közé szorul. A jobb oldalon fekvő hegyet a hatalmas Podmaniczkyak által lakott podhragyi (némelyek által vágbeszterceinek nevezett) vár tornyai koszorúzzák. Lent a vár alatt a hegy oldalában fehérednek Balassa báró s Ulmann kastélyaik. A Podhragy átellenében levő sziklába vágott meredek utat áthaladva egy kanyarulaton a magas Podmanin hegye alatt fekvő teplai postaállomásra érünk, innen pedig egy negyed óra alatt Vágbeszterce mezővárosába, melynek 1409-ben épült egyházának bal falába három régi márvány sírkő van befalazva, melyek egyikén a hatalmas Podmaniczky Rafael életnagyságban van kivésve, a kettőnek egyikén Balassa Zsigmond, másikán pedig neje, a lengyel hercegnő, Zborovska. Az oltárok egyikének tiszta alabástromból csinált, és a podhragyi várból idehozott előasztala (antipedium) szinte egyike említésre méltó régiségeinknek.

Besztercéből kihaladva egyszerre egy domb rekeszti el azon völgyet, melyen eddig az országút kanyarult, mert a Vág most kelet felé irányozza folyását. Míg a Besztercén túl emelkedő dombon halad az utas, addig szemeit a túlparti panorámán legeltetheti: keskeny völgy, környezve magas, erdőkkel fedett hegyekkel, alattuk a Vág vize kanyarul, melynek jobb partján egy kiálló emeltebb dombon a Balassa Zsigmond által épített nagyszerű kastély, Zsigmondháza (másképp Orlove) áll, melynek számos szobáiban szintén némely régiségek őriztetnek.

Vasárnapi Újság 1855.

 

Manapság:

Óvár a Vág szorosában

Óvár a Vág szorosában, múlt század eleje.

Varintól nem messze, de a Vág bal partján, Sztrecsnó vagy Sztrecsen falu van. Ettől délre délnyugati irányban csapó, magas hegylánc húzódik el, mely Trencsén és Turóc megyék közt a határfalat képezi. E hegység legmagasb csúcsa az éjszaki részén emelkedő Mincsov, mely 4162 láb magas s ágait Sztrecsnóig ereszti. Ettől éjszakkeletre a Varini vagyis Árvai havasok vonulnak el, melyeknek legmagasb csúcsa 5132 lábnyi. A két hegylánc mély völgyszakadás által van egymástól elkülönözve, a turóci felvölgyből jövő Vág tehát azon mély, szűk és tekervényes völgytorkon tör keresztül, éles szöglet alatt elsőben éjszaknak, azután pedig délnek kanyarodva. E szoros nyugati végén, magas és meredek hegyeken, két régi várnak omladékai láthatók: az egyik a Vágnak déli, a másik pedig éjszaki partja fölött mered fel.

Amazt sztrecsnói várnak, emezt egyszerűen csak Óvárnak nevezik. A sztrecsnói várnak gyönyörű fekvése van: a folyó partján meredekül felnyúló sziklás gránithegyen áll s igen terjedelmes. Idő folytában sokféle urai voltak. A XVII. század első felében Wesselényi Ferenc nádort uralta, kinek neje, Bosnyák Zsófia, önfeláldozó szeretet, kegyesség és jótékonyság által tűnt ki, s, a rege szerint, Szűz Máriához intézett buzgó imádságok által házassági hűségében ingadozó férjét magának és gyermekeinek megnyerte. Zsófia l644-ben más világra költöze, midőn, körülbelül 50 évvel halála után a sztrecsnói vár s a szomszédos kápolna, melyben az istenes asszony imádkozni szokott vala, a Tököli által támasztott zavarokban leromboltaték, testét , mely a kápolnában takaríttatott vala el, még teljes épségben találák. Ekkor Teplicbe szállíták, hol az a templom egyik oldalkápolnájában még most is ép, csakhogy kiaszott, s a néptől mint szent ereklye tiszteltetik.

A rézsút irányban általellenben levő Óvár hegyrengeteg közepett meredekül kihajló szikla tetején ül, nem oly nagy mint a sztrecsnói vár, de teljesen uralkodott a keskeny völgytorkon, melyen itt a Vág keresztültör. Hajdan a Pongrác nemzetséget uralta, mely darab ideig Sztrecsnót is bírta.

E várromoktól nem messze a Vágnak azon szakasza nyúlik el, mely azokra nézve, kik rajta száltalpakat aláúsztatnak, a legveszedelmesebb. Csaknem minden évben nehány talp szétroncsoltatik s nehány ember a hullámokban leli halálát. Ugyanis ott elsőben hatalmas örvény van, odább a folyó egész medrén keresztül sziklagereblye vonul, melynek kiálló fogai között a nyilások oly keskenyek, hogy csak ketteje enged átjárást, végre lapos, függőlegesen elmetszett sziklafal, az úgynevezett dühös szikla (Besna skala) a folyó közepéig nyúlik be. E szikla alján, úgy látszik, mély feneketlenség van, melybe a hullámok rettenetes erővel rohannak.

A Vág szorosának e veszélyes helyét Margitnak nevezik, s a következő monda csatlakozik hozzá: egykor a közel Sztrecsnón valami fiatal özvegy élt, ki a helység legszebb legényét akarta meghódítani. Az özvegynek sok pénze volt, a legényt pedig az ág is húzta. Mindazáltal az özvegy nem kellett néki, mert Márgita, az özvegy kellemdús mostohaleánya bírja vala szívét. Midőn a szerelemvágyó nő e titkot fölfedezé, leányát Turócba küldé rokonaihoz. A leány tehát a Vág magas partján elvonuló keskeny sziklás ösvényen halada előre, egyszerre ott terme gonosz mostohaanyja s a Vág mély vizébe taszítá. Most úgy vélekedék az özvegy, szerelme akadálya el van hárítva s jobban fog boldogulni, de a legény csak Márgitájára gondola, kinek elroncsolt testét a sziklagereblye felfogta vala. Nemsokára napvilágra jöve a magányban elkövetett gonosztett, s híre a törvényszékhez is eljuta, mely a gonosztevőt azonnal törvénybe idézé. Ekkor meglepék az özvegyet a lelkiismeret mardosásai, s őrültségbe esve odarohana, hol Márgitát a hullámokba lökte vala, a meggyilkolt leánya nevét kiáltva a folyóba szökék.

Hunfalvy: Magyarország és Erdély eredeti képekben, 1856.

 

Manapság: