A „Niagara hőse”, a „lég fia” – Blondin csakugyan meglátogatta Pestet. Nem ment át ugyan a Duna felett a görög templom tornyától a Gellért ormáig, amint előre híresztelve volt, de a kies Margit-sziget felett elég magas helyen járkált, hogy a bámuló és rémülő közönségnek ügyességéről mint merészségéről bizonyítványt nyújtson. A margit-szigeti faövezte pázsit-aréna közepén volt felvonva a porondzacskókkal megnehezített, s amerikai növényszálakból font 3 1/2 hüvelyk vastag kötél, 90 láb magasan a földtől, s 100 láb-nyi hosszaságban. A kötél felső vonala két árbochoz volt erősítve, melyek mindegyikén erkély állt, honnan Blondin kiindult, vagy nyugpontját találta. Az egyik árboc aljában egy deszkákból összeütött házikóból kúszott fel Blondin mintegy vadmacska, az előbb említett erkélyre.

Ő maga szép, izmos szőke férfiú, egészséges piros arccal, ruganyos tagokkal. Lábain posztósarufélét visel, s ezekben, midőn a kötélre lép, talpai oly puhán hajolnak meg, mintha kéz gyanánt fognák a kötelet. Lépése rendkívül szilárd és biztos, nézése mindig egyenesen előre irányozva, hébekorba azonban kedélyesen mosolyg le a közönségre. Majd lassan, majd futva járja végig a kötelet egy nagy balance-rúddal, mindez azonban csak bevezetése a rendkívüli mutatványnak; később fejjel áll a kötélre és így csapkodja össze bokáit a szédítő magasságban. Ezt követik testgyakorlatai a balance-rúd nélkül, ülés, fekvés, forgás és egy lábon függés a kötelén. Majd biztosságának netovábbja, a bekötött szemmeli séta következik. Ezúttal nemcsak szemét köti be, hanem még zsákot is borít fejére, s így eleinte tettetett tapogatódzó s ingadozó lépésekkel, majd sebes apró léptekkel, szintén az előbbi biztossággal sétál végig a kötélén. Végül egy jól megtermett társát pakolja fel hátára, s ezt viszi keresztül a kötélén. A közönség közt nehezen találkozik, aki akár Blondin, akár a hátán ülő cilinderes úriember sorsát irigyelné. A benyomást legegyszerűbben csak egy szóval jellemezhetjük, hogy az: borzasztó. A közönség elfojtott lélekzettel nézi e vakmerő szállítást a 90 lábnyi magasságban.

E magosratörő férfiú életéről a következő adatok jutottak nyilvánosságra: Blondin Franciaország egyik kis városában tisztességes szülőktől származott. Már gyermekkorában kitűnt rettenthetlen bátorsága és vakmerősége által, a meredek hegységek szédítő magas csúcsait gyakran megmászta. Atyja kereskedésre szánta, s egy kalmárhoz adta tanulni, hol szép előmenetelt tett. Egy nap vándorkomédiások érkeztek a városba, s köztök egy szép szőke leányka, ki bájosan lépdelt a kötélén. Blondinnak a testgyakorlat e neme igen megtetszett, maga is próbákat tett, s nemsokára annyira vitte, hogy az egész vidéken híre terjedt, s számosán bámulták ingyen tartott mutatványait. Nemsokára egy összeesküvésbe keveredett az uralkodó megbuktatására. Az összeesküvők fölfedeztetvén, gályarabságra ítéltettek. Blondin idejében megszökött, s Amerika felé evezett, a szabadság és humbug hazájába. Ott nem lévén miből élnie, kötéltáncosi mutatványokat kezdett tartani és sikerrel. Majd a Niagara zuhatag felett tett merész útjai alapíták meg szerencséjét.

1864.