Brein Ferenc és a kőbányai csősztorony

Az óhegyi csősztorony 1900 körül.

 

Brein Ferenc 1843-ban kapta a megbízást Pest városától a csőszház megépítésére. Amikor a következő évben elkezdte a munkákat, már nem az eredeti, Zofahl Lőrinc által készített klasszicista tervet használta, hanem átdolgozta a saját romantikus stílusában. 1844. októberében már készen állt a ház abban a formában, ahogy a kép mutatja.

Brein Ferenc 1817-ben született,  építőmesteri családból származott, apja halála után özvegyi jogon anyja folytatta tovább az ipart. A pesti piarista gimnáziumban tanult, közben apja mellett volt inas. Négy és fél évig tanult a rajziskolában is. Apja 1834-ben halt meg, ő folytathatta volna a tanulmányait, mert módosak voltak, de valami miatt abbahagyta, még a céhes mestervizsgát se tette le, mert nem teljesítette a követelményeket. Ehelyett kérelmeket adott be több helyre, hogy mentesítsék a kötelezettségek alól, még orvosi igazolást is csatolt, hogy rosszul lát, hogy ne kelljen a mesterremekhez szükséges rajzot elkészítenie. A folyamatos jogi harcainak eredményeképpen 1854-ben felmentették a mestervizsga alól és felvették a céhbe. Brein addig is dolgozott, 1840-től Bécsben, aztán az oroszvári kastély építésénél. Budapesten számos épületet tervezett, épített, többek között a Pekáry-házat  és a Sváb-hegyi Frivaldszky-nyaralót is.

Breinnek nagy vagyona volt, több ház a Lipót- és a Terézvárosban, szőlők pincével, téglaégető, kőfejtő, kocsi, hintó, lovak stb., de 1855-56-ban csődbe ment. Ekkor már Székesfehérváron élt, ott dolgozott. 1879-ben halt meg vagyontalanul.

 

Manapság: