Herkulesfürdő, vasútállomás.

Herkulesfürdő, vasútállomás.

 

Fürdői levelek. Herkulesfürdő.

Herkulesfürdő – Orsova – Ada-Kalé

Villámgyorsan siklik át a keleti express az Alföld letarolt rónáin, hol kepékben fekszik az arany kalász. A hullámaiból feltámadt Szeged, a kiállítási pompában büszkélkedő Temesvár gyors egymásutánban tűnnek el szemeink elől. Illatos reggeli szellő illan be a kocsik ablakán és kéjelegve pihen a szem a sötétzöld kukoricaerdőn, a gyöngysorokként ragyogó zabfürtökön. Felséges, üdítő hajnal. Temesváron túl már katrincás fáták, barna Yuonok bámulják a trüszkölő szörnyeteget, mely Karánsebestől kezdve festői vidéken halad át. Nyolc és fél órai út után feltűnik a mór stylben épült szép pályaudvar: Herkulesfürdőn vagyunk.

Elegáns fogatok várják az érkezőket. Kocsink klasszikus talajon halad át, mert Herkulesfürdő forrásai már Traján császár idejében ismeretesek voltak, az őserőnek, az egészséges test eszményének, a győzhetetlen Herkulesnek szentelték: „Ad acquas Herculi sacras”. Mert nincs semmi új a nap alatt! A római császárok idejében épp olyan áldásokkal járt a civilizáció, mint manapság: a halavány matróna, kinek junói termetét már roskadozással fenyegette a világhódítók nevelése, a sápadozó kis lány, kinek ereiben szükesen csergedezett a büszke római vér, a Corinnák, Lesbiák és Lalagék kegyeit hajhászó római világfi, ki léptei ruganyosságának hanyatlását kezdte érezni, a harctól sanyart legionárius, kinek izmos tagjain a dák és szittya-harcok bénító sebeket ütöttek, épp oly elengedhetlenül tódultak a Csernavölgy csodás vizeihez mint korunk elcivilizált alakjai.

A népvándorlás elsöpörte e római fürdőtelepet. 1600 évig hiába folytak a Csernavölgy csodás forrásai, míg végre 1734-ben VI. Károly alatt ismét napfényre kerültek, de 1737-ben a törökök által ismét elpusztíttatott. Teljes újjászületése azonban Ferenc császár idejében, 1817-ben lőn, gyors emelkedése pedig 1852. óta, a mikor Őfelsége meglátogatta. A természet pazarul elhalmozta kincseivel. Ezer méteres sziklafalak haragoszöld dús lombozattal körítenek egy kies völgyet, melyet a Cserna vízgazdag, csillogó hullámai szelnek át. A hegyek tövében impozáns, stylszerű épületek, keleti színpompában tarkálló bazárok, buja növényzetű, teraszszerű park márvány lépcsőkkel, csobogó szökőkutakkal. Feltűnő csín, tisztaság mindenütt!

A fürdő legújabb és valóban remek alkotása az impozáns, kupolás, gazdag olasz renaissancéban épült és félmillióba került Szapáry-fürdő, mely ritka fénnyel, komforttal van berendezve. 45% kén- és sósfürdőit csakis orvosi engedéllyel szabad használni. Ezenkívül még hat nagy fürdő áll a közönség rendelkezésére, továbbá a pompás hőmérsékletű, tágas uszoda.

Kirándulási helyek bőségben vannak. Gyönyörű, lassan emelkedő sétautak vezetnek mindenfelé a hegyekbe. Jó touristának való az 1400 méter magas Domoglet megmászása, honnan felséges kilátás nyílik Romániába, Szerbiába. Kisebb tour az Erzsébet-magaslat, mely 450 méter magas és melyre a királyné ittléte alkalmával naponta felsétált, szintén szép kilátással bír. Ide közel van az izzasztó-barlang, hol forró gőzök tódulnak ki a sziklák közül, melyeknél tojást főznek a kirándulók, a hegy belseje forr, sistereg, dübörög, zakatol úgy, hogy már messzire hallik. A legszebb séta a vízeséshez visz, mely a Gasteinba vezető Aache völgyére emlékeztet. Jobbra meredek sziklafalak, balra a zöld minden változatában pompázó erdővel gazdag hegyek, lenn a mélyben hömpölyög a tajtékzó, habzó, szikláról-sziklára verődő Cserna. Késő est lesz, mire innen visszatérünk, de szebb, poétikusabb éjt, mint ez úton vissza, képzelni sem lehet. Kiben nincs is fogékonyság a természet szépségei iránt, még az sem tud ellentállni ama varázsnak, mely körülöleli, fogva tartja testét, lelkét. A tikkasztó hőséget üdítő szellő váltja föl, a hársfák kábító illatot lehellnek, a levegő telve villamossággal, ezer meg ezer szentjánosbogár röpköd, szállong, csapdos, míg nyomában apró villanófény gyűl ki. Az erdő még sötét, csak a Cserna zajongó habjait világítja meg a hold.

Természet és művészet karöltve ruházták fel e kies helyet, mely védett helyzeténél, enyhe klímájánál fogva hivatva volna klimatikus gyógyhellyé lenni. Az évad már áprilisban kezdődhetnék és tarthatna október végéig. Itt a kora tavasz és a késő ősz lehet legszebb, mert bizony július és augusztusban nagy a hőség. Tervben van téli gyógymódra is berendezni. Jövőre már villamosvilágítás is lesz, továbbá lóvasút.

Az élet aránylag nem drága, sok a vendéglő és így nagy a konkurrencia. A konyha pedig kitűnő, orsovai kaviár, ínycsiklandozó pisztráng, illatos málna van bőviben. A lakás és a fürdők kerülnek legtöbbe. Egyszerű szoba a II. emeleten 2 frt 50, ez sok, mikor Gmundenben 1 frt-ért már elegáns szobát lehet kapni. A zónatarifával fordított arányban fejlődnek a mi fürdőáraink!

Nagy hátránya Herkulesfürdőnek, hogy nincs társadalmi élete. Igaz, ennek részben a polyglott társaság az oka. Fogyott is a fürdővendégek száma, azelőtt 7000-ig fölment, most körülbelül 3-4 ezer. És hiányoznak a gazdag bojárok, kiket most már a villámvasút Tronville, Ostende, Wiesbaden felé röpít, míg a román középosztály merő hazafiságból honi fürdőit keresi föl. Különben állítólag azért maradtak volna el, mivel nincs roulette. Van ugyan orfeum kitűnő konyhával, jó erőkkel, bele is vert a tulajdonos vagy ötvenezer forintot, de ez sem prosperál. Esténkint reunion is van a fényesen világított, freskókkal ékített oszlopos gyógyteremben. A fülbemászó keringő csak úgy csábít, szép lányok, fess menyecskék dereka hajlik a taktusra, de nincs táncos, mert rokkantak háza ez és Herkules forrásai hivatvák új erőt önteni a csúzos, béna tagokba.

Herkulesfürdőtől vasúton 20 perc alatt Orsovára lehet jutni, de célszerűbb az utat a táj szépségei miatt is kocsin meglenni. Orsova érdekes kis kikötőváros, legnagyobb nevezetessége a koronakápolna, góth ízlésben épült kis épület, melyet minden erre járó magyar fölkeres. Pár száz lépésnyire van a Duna, hol festői öltözetű, csinos, napsütütte török legények várják csolnakjaikkal az utasokat, hogy átlódítsák Ada-Kalehba, a legérdekesebb magyar szigetre. Romokban fekvő erődítmények, casemattok között jutunk a sziget belsejébe, hol egy kis török telep tárul elénk moséval, melyről naponkint ötször hívja a müezzin imára híveit. Elfátyolozott asszonyok surrannak el mellettünk, ősz szakállú mozlimek kínálgatják primitív bazáraikból keleti áruikat, míg a deszkából tákolt kávéház előtt igazhivő müzülmánok szíjják a nargilét, szürcsölik a hamisítatlan mokkát, bámulva a fátyolozatlan asszonykákat, kik zsebeiket szultánkenyérrel, dulcsásával tömik meg és bekukkantanak a konyhába, hol eltanulják a valódi kávé készítését. Pillanat alatt egész vásár keletkezik, illatos hosszúszálú sárga dohányok cserélnek gazdát, repül a flóres és gömbölyödnek a jó müzülman arcok. Elvezetnek a moséba, melynek belseje is nagyon szegényes. Kopott szőnyeg födi a padlót, a sarokban egy rácsos elzárt hely az asszonyoknak. Rengeteg, néhány száz gyertyatartó van azonban benne, hogy minek, ezt a mi török cicerónénk nem tudta megértetni velünk.

Az osztrák-magyar bankó iránt elég szimpátiával viseltető csinos kísérőnk hajlandó volt egy hárem belsejét is megmutatni. Urak kizárattak, a hölgyek közt feszült kíváncsiság. Hosszú, tekervényes utakon szépen gondozott virágos és gyümölcsös kertbe jutunk, hol egy barátságos emeletes ház mosolyog elénk. Lenn a konyha ragyogó rézedényekkel, mellette egy nagyobb szoba, az úr lakosztálya. Fönn a hárem! Föltűnő tisztaság mindenütt, márványpadló, körülötte alacsony dívánok, előtte rózsaszín huzatú dunnák, ezeken alusznak. Három mezitlábos, zöld és piros mosókelméből készült nadrág és blúzfélébe öltözött ifjabb és idősebb hölgy, kik barátságos mosollyal üdvözlik szabad társnőiket. Ügyesen sodort cigarettával kínálnak, leülnek a márványpadlóra és minket a dívánra kényszerítenek, hol a fűzős, szűk ruhákban nem valami kényelmes ülés esik. Mutatják a kis török csemetéket, kik valóban csinos, pirospozsgás gyerekek. Ránk próbálják köpenyüket, az arcot fedő fehér fátyolt, kacagnak, mikor a mi kalapjainkat, porköpenyünket veszik magukra, ami persze cipőtlen lábakhoz pompásan illik. Összevissza kutatva, nézve mindent, búcsúzunk a boldog együgyűségben leledző, igazán tiszta, jó ízlésű társnőinktől, kik szomorú arccal fognak kezet. Vajon irigyelnek vagy sajnálnak?

Dobszó hallik, k. u. k. bakák mennek gyakorlatra. Még egy pillantás, eltűnik a darabka Kelet, előttünk a Duna fenséges mozdulatlanságban. Nehány evezőcsapás és Romániában vagyunk. Elő az útlevelekkel! Verciorova egész nevezetes hellyé lőn a vaskapui munkálatok folytán, melyről csak annyit, hogy laikus bizony nem sokat lát belőlük.

Kempf Józsefné, Pesti Hírlap, 1891. augusztus 10.

Arcanum Digitális Tudománytár

 

Manapság:

A Mehádiai Herkulesfürdő a Bánságban

Herkulesfürdő, Károly-kút, 1899k.

 

A Mehádiai Herkulesfürdő a Bánságban

 

Már a rómaiak által is ismert és használt Herkulesfürdő igen látogatott, különösen ajánltatik köszvény, csúz, görvély, szélhűdés, dugulások, hasszorulások, méhgörcs, rásztkór, vérfolyások, térdhajlásdaganatok és csontszú ellen. Tájéka elvitázhatlanul egyike Európa legszebb, legregényesebb tájainak, éghajlata déliesen szelíd, levegője friss, víze igen jó, sétányai szépen rendezettek s fölhúzódnak a hegyek ormain, honnan igen festői kilátás van minden irányban. A vendégek elfogadására 328 díszes bútorzatú szoba van, három vendéglő, egy kávéház. A legtávolabb helyekről: Konstantinápolyból, Német-, Orosz-, sőt Angolországból is jelennek itt meg csaknem minden évben fürdővendégek.

1857.

Manapság: