A Budapesti Polgári Lövészegyesület ünnepe, 1903.

A Budai Polgári Lövölde épülete (balra) a Marczibányi téren, 1903. Az Aranka utca felől nézünk lefelé, középen ferdén a mai Rókushegyi lépcső halad. Jobb oldalon, a lövölde kerítése mögött láthatjuk a céltáblákat is.

 

A Budapesti Polgári Lövészegyesület ünnepe

 

Emlékezetes díszlövészetet rendezett június 7-től június 14-ig a Budapesti Polgári Lövészegyesület a hetvenedik életévet most betöltött József főherceg tiszteletére, ki atyja, a nádor halála óta örökös főlövészmestere a lövöldének.

A budai polgári lövöldét még 1696-ban a törökök gyakori betörései ellen való védekezés céljából állították fel. Mint akkortájban minden nagyobb város, úm. Pozsony, Székesfehérvár, stb., Buda polgárai is alakítottak egy katonailag szervezett polgárőrcsapatot, melynek épülete az akkori német világban „Das Schiesshaus” elnevezéssel a budai Sánc- és Száraz utca közti telken, a mostani Szegényház utcában állott, hol a polgárcsapat vasárnaponkint gyakorolta magát a lövésben. A katonailag szervezett lövészcsapatok élén az illető városokban állomásozó katonaság egy századosa állott és háború idején a polgári lövészek néha ütközetekben is részt vettek. 1790-ben lett a budai lövölde fővédnöke Sándor nádor, ki ezt a tisztet haláláig, 1790-ig viselte, amidőn öccse, József nádor lett a lövölde védnöke, kinek 50 éves jubileumát a budai polgárok nagy ünnepélyyel ülték meg az 1846-ik évben, amit számos képben örökítettek meg, melyek az egyesület dísztermében most is láthatók. A budai lövöldének nemcsak a nádori család volt pártfogója, hanem néhány főúri család is.

A szabadságharc után nagy kárt szenvedett a budai lövölde, mert a drága, részben családi ereklyéket képező fegyvereket elkobozták és a lövészeti köröket feloszlatták. 1850-ben a katonai kincstár vette át az épületeket, 1852-ben I. Ferencz József Őfelsége meglátogatta és három lövést tett egy még most is megőrzött céltáblára. l861-ben Paulovics László budai főpolgármester közbenjárására és áldozatkészsége folytán ismét megnyílt s újra a régi látogatottságnak örvendett a lövölde. Állandó rendes tagja és buzgó látogatója volt a néhai miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula is, ki évekig itt gyakorolta magát a céllövésben. 1871-ben Érczhegyi Ferenc főlövészmestersége alatt nagy nemzetközi lövészetet tartottak, melyen a hazai lövészeken kívül számos külföldi lövész vett részt.

1880-ban a budai városrész folytonos fejlődése miatt a főváros ötvenezer forintért kisajátította a lövölde helyiségét; három évig a katonai lövöldébe jártak a tagok, mígnem 1885-ben vétel útján megszerezte az egyesület a Leitner-féle téglaégető telket a Nagy Rókus utca végén, melyet ugyanazon év október 5-én nagy ünnepélyességgel nyitottak meg. 1886-ban Buda vára visszavételének kétszáz éves évfordulóját is nagy ünnepélyességgel ülte meg a lövészegyesület. 1888 június 24-én a király Albrecht főherceg kíséretében meglátogatta a lövöldét, amit egy olajfestményű képen örökítettek meg. 1890-ben a nagy német lövészszövetség berlini díjlövészetén Szávoszt Alfonz vezetése alatt vett részt az egyesület s értékes selyemzászlót hoztak haza onnan. Ugyanezen évben egyesült a szintén a múlt század elején alakult Pesti Lövöldével, melynek 1840-ben épült régi lövőháza a jelenlegi Lövölde téren volt s díszes nagyterme sokáig szolgált a régi pesti fiatalság mulatságainak színhelyéül. Az egyesült lövöldék tiszta vagyona most kétszázhatvanezer korona értékű, a tagok száma pedig kilencszázon felül van. A Budai Lövészegyesület évtizedek óta mindig vezérszerepet vitt a fővárosi közéletben. A lövölde dísztermében körös-körül elhelyezett életnagyságú olajfestmények egész sorozata mutatja, hogy a főlövészmesterséget már a múlt század elején a város legtekintélyesebb családjainak tagjai vitték.

Télen, mikor a lövősport szünetel, a budai oldalon híres pénteki vacsorákon vitatják meg a közügyeket, melyeken igen gyakran részt vesz a budaiak népszerű képviselője, Darányi Ignác miniszter is.

 A lövészegyesület mostani ünnepélyét abból az alkalomból rendezte, hogy legfőbb főlövészmestere, József főherceg ez évben töltötte be 70. évét. Az ünnepély napján június 7-én már reggel 8 órakor megkezdődött a díszlövés. Délután a lövölde díszes helyiségébe hölgyek is nagy számmal gyűltek össze. Fél három órakor érkeztek: Darányi, báró Fejérváry miniszterek, Gromon államtitkár, herczeg Lobkovitz hadtestparancsnok, Márkus József főpolgármester s még sokan, majd József és József Ágost főhercegek Auguszta főhercegasszonnyal, kiket Járitz főlövészmester üdvözölt.

József főherceg látogatása a Budapesti Polgári Lövészegyesület ünnepélyén, 1903.
Középen áll József főherceg, tőle jobbra sorban állanak gróf Szápáry huszárszázados, Járitz András főlövészmester, Auguszta főhercegnő, Libits Adolf udvari tanácsos, Szőcs András, a lövészegyesület gazdája, Lobkovitz hercegné, Zichy grófnő udvarhölgy, Darányi miniszter, Sauervein Károly bizottsági tag. József főhercegtől balra Gromon Dezső államtitkár, József Ágost főherceg, Rácz Károly fővárosi bizottsági tag, Matheidesz Dániel, Vándory József lövészmester, Lobkovitz Rezső herceg, Kormos Gyula lövészmester, Surányi térparancsnok, Mauthner Károly lövészmester.

A céltábláknál József főherceg háromszor lőtt, azután átadta a helyet József Ágost főhercegnek, aki szintén háromszor lőtt a célba. Lövései pontosak voltak s mikor a lövészet ünnepies megnyitásának formaságai véget értek, jó kedvvel kezébe vette újra a fegyvert s most már egészen rendszeresen versenyzett. Auguszta főhercegasszony is kedvet kapott s nem győzték neki tölteni a fegyvert. Lobkovitz herceg és a felesége, báró Fejérváry Géza, Gromon Dezső egymásután állottak lövőállásba. József Ágost főherceg, aki kitűnő céllövő, átment a háromszáz méteres céltáblához s ott is kiváló eredménnyel lőtt, majd a százötven méteres céltáblán egyszer a középpontba lőtt. Valaki a körülállók közül megjegyezte: „ez egy hordó sört kóstál!” „Megrendelem a hordó sört”, válaszolt nyájasan a főherceg s egy lövész elsietett, hogy a hordó sört csapra üssék. Auguszta hercegasszony a húsz körös céltáblán kétszer lőtt tizenkilencet s rendszerint a fekete pontba lőtt.

 Két óra hosszáig lövöldöztek a fejedelmi vendégek s azután kivonultak a kertbe, hol a lövészekkel együtt lefényképezték őket. József Ágost főherceg kívánságára még a pisztolylövésben próbálkoztak meg. József Ágost főherceg megkapta a meslerlövő címet s Járitz András főlövészmester a jelenvoltak éljenzése közben föltűzte mellére az egyesület mesterlövő-jelvényét. Szép szöglövéseket lőttek Auguszta főhercegasszony, ki fölváltva jobb és bal kézzel lőtt, Lobkovitz hadtestparancsnok felesége is. Már alkonyodni kezdett, mikor a vendégek abbahagyták a lövöldözést. József főherceg 12, József Ágost főherceg 120, Auguszta főhercegasszony pedig 92 lövést tett.

A céllövés többi napjai június 9., 11. és 14. voltak, e napon dőlt el a céllövések eredménye.

Díjak voltak: a király adta 30 db húsz koronás aranya, külön-külön szép díszítésben, József főherceg ezüstserlege, Lobkovitz és neje szintén ezüst serleget adtak. Díjakat adtak: a főváros, a honvédelmi és földmívelésügyi minisztérium, külön báró Fejérváry és Darányi miniszterek s ezenkívül pénzintézetek, egyesületek és magánosak. Járitz András főlövészmester június 14.-én este hirdette ki az eredményt. Mesterlövő címet és jelvényt nyert József Ágost főherceg a pisztolycéltáblán, továbbá Grawátsch Tivadar és Dietl Ágoston a 150 méter távolságú fegyvercéltáblán, ifj. Löwinger Mór és Gyulay Elemér dr. a pisztolycéltáblán.

A király által adományozott 30 db aranyat emlékül többek közt osztották ki. Wirth Károly, a József főherceg által adományozott serleg elnyerésével együtt a „lövészkirály” címet is kapta. Rátonyi Zoltán állatorvos a Lobkovitz hercegi pár serlegét érdemelte ki. A hölgy céltáblán díjat nyertek közt van Pártos Gyuláné (Bartolucci Viktória), az operaszínház művésznője is. Férje Pártos Gyula építész (lövészmester) szintén elsőrendű kitüntetésben részesült, A díjak kiosztását mulatság és tűzijáték követte.

 

Markó Miklós, Vasárnapi Újság, 1903.

 A Lövölde épülete ma: