Margit körúti részlet a Statisztikai Hivatal új épületével

Fenn a Statisztikai Hivatal új épülete, alul a Tégla (Fényes Elek) utca és a Margit körút sarka, 1898.

 

(…) Most végre a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal azt is elérte, hogy állandó otthonhoz jutott. A bolygó zsidó történetére emlékeztet az a sok hányattatás, melyen a hivatal egy negyedszázadnál alig hosszabb idő alatt keresztül ment. Megalakulása óta nem kevesebb mint kilencszer költözködött, e számba nem is foglalva bele az ugyanezen épületen belől történt vándorlásokat. Egy magánember költözése is sok bajjal jár, hát még egy hivatalé, kivált ha az a hivatal egy nagy könyvtárral kénytelen mozdulni. E hontalan korszak nyert befejezést a hivatal új palotájának felépülésével, melyre az 1896. évi XX. törvénycikk adta meg a felhatalmazást.

Az építés ügyeit a hivatal igazgatójának, Jekelfalussy József miniszteri tanácsosnak elnöklése alatt egy bizottság vezette, mely oly kitűnően oldotta meg feladatát, hogy a nagy és díszes épület jelentékeny megtakarítással készült el, ami csaknem páratlanul áll a középületek történetében.

Mai számunk (…) képben mutatja be az új palotát, melyet kiváló építészünk, Czigler Győző tanár épített. A budai részek egyik félreeső helyén emelkedő díszes középület fővárosunk fejlődésében is figyelemre méltó mozzanat. Annak a jogosult óhajtásnak megtestesülését látjuk benne, hogy a pesti oldal mesés gyarapodásával szemben a budai oldal se szoruljon egészen háttérbe.

A képek (…) híven ábrázolják a palota külső alakját, azzal a különbséggel, hogy a környék még rendezetlen s az épület úgy áll mint egy keret nélküli festmény, mely még le sem került a művész állványáról. A készülő park fog méltó keretül szolgálni. De bár középületnél a külső dísz is fontos, még fontosabb a belső berendezés célszerűsége, s e tekintetben az épület valóban meglepi a szemlélőt. A 140 helyiség közt egyetlen udvari helyiség sincs, a tágas udvar felől széles, világos, zárt folyosók futják körül a palotát. A hivatalos szobák úgy folynak egymásból, hogy megvan ugyan az összeköttetés, de egyúttal a zavartalan munkálkodás szempontjából annyira szükséges különállás is. A palota homlokzatát az első és második emeleten egy-egy tágas tanácsterem foglalja el, míg a megfelelő helyiség a harmadik emeleten nagyobb időszaki munkálatok végzésére van szánva, amelyre ott még a hatalmas, világos lépcsőház s a melléktermek is igen alkalmasak. Az alagsor keleti oldalán húzódnak a könyvtár termei, melyekben a hivatal értékes könyvtára kényelmes elhelyezést talál. Az 1897. évi XXXV. tc. a hivatalnak szakszempontból páratlan könyvtárát nyilvános jelleggel ruházta fel s részére köteles példányokat biztosított a Magyar birodalom egész területén megjelenő nyomtatványokból, ezzel is bizonyítva a hivatal tudományos jellegét.

A hivatal igyekszik is híven megfelelni ennek a jellegének, mert ez emeli arra a magaslatra, hol mint közállapotaink élő lelkiismerete szolgálhatja a magyar nemzet érdekét.

 

Vasárnapi Újság, 1898.