A szepescsütörtökhelyi Szent László-templom és a Zápolya- (Szapolyai-) kápolna, 2.

A szepescsütörtökhelyi Szent László-templom és a Zápolya- (Szapolyai-) kápolna.

 

Lőcsétől délnyugatra másfél órányira a Poprádon át Liptóba vívő országút mellett Csütörtökhely van, mely hajdan a 24 szepesi városhoz tartozott, de most jelentéktelen tót mezővároska. Itt nevezetes egyházi építményeket találunk. A Szent László tiszteletére épült plébániatemplom egy elszigetelt dombon áll s egyszerű építmény, mely részint még a 13. századból való, csak egy lapos boltozatú hajója van, déli oldalán egy, szentélyén pedig két gót ablakocska látható, nyugati oldalán hatalmas, de már omlatag torony van. A templom mellett temető van, ehhez pedig a csinos és terjedelmes minoritakolostor csatlakozik, melyet gr. Csáky Ferenc 1668-ban építtete.

A templomból Giskra erős várdát készíttete, később az evangélikusok bírták, mígnem I. Lipót parancsára tőlük elszedék. Igen nevezetes a templom déli oldalához ragasztott kápolna, mely szűz Mária mennybeviteléről neveztetik. Már messziről is felötlik igen szép idomai miatt, a hazánkban találtató legdíszesebb gót építményekhez tartozik. Egyik sajátsága abban áll, hogy egymásra épített kettős kápolna. Különösen a felső kápolna idomai és arányai nagyon szépek, oszlopai felette karcsúk, boltozata remek. Még fölségesebb a kápolna külseje, teljesen megfelel belső elrendezésének, déli oldalán 3, szentélyén pedig 2 ablak látható, az ablakok közt a legszebb arányú támok nyúlnak fel. Az összes ékesítékek nagyon tisztán és szabatosan készítvék. E kápolna alkalmasint a szepesi székesegyház azon kápolnájával, melly Úr testéről neveztetik, egykorú s talán ugyanazon jeles mesternek műve. Kár, hogy fenntartására semmi gond sem fordíttatik.

 

Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben, 1860.

A szepescsütörtökhelyi Szent László-templom és a Zápolya- (Szapolyai-) kápolna, 1.

A szepescsütörtökhelyi Szent László-templom és a Zápolya- (Szapolyai-) kápolna.

 

…Útnak indulva az eső megállt, s először is Csötörtökhelyet pillantók meg egy dombon. E faluszerű mezőváros azonban sokkal nevezetesebb mintsem egyelőre gondolnók. Latin neve Quintoforum vagy Forum Quintum, mellyel sem magyar, sem német neve (Donnerstmark) tökéletes összhangzásban nincs, hacsak a feria quinta vagy az 5. vásárhely értelem nem jutott érvényre.

1298-ban „Civitas de S. Ladislao”-nak is iratik, minthogy temploma mai napig is Szt. László tiszteletére van szentelve. Ugyanazon évben újíttatott meg a 24 szepesi város papsága által a plébánosi egylet, mely 1245-ben, úgy látszik, közös imák végzése végett volt alapítva. Föltűnő, hogy ezen egyletbe csak jó hírű s ájtatos papok léphettek, kiknek gyülekeztébe – mi még foltűnőbb, sarkantyúkkal belépni tilos volt. Lakosait 1336-ban ugyanazon okmány aranyadóknak (auridatores) nevezi, amelyben csak a szepesi grófok hatósága alá tartozóknak nyilváníttatnak. Ugyanott említtetik, hogy a határában található aranytól fél márka és három súly tiszta aranyt Róbert királynak tartoznak adni, mely fizetés Zsigmond király alatt 31,5 márka ezüstből állott, melyből 4 márka 1424-ben elengedtetik. Itt tehát arany- és ezüstbányák léteztek, mi azáltal, hogy a szepesi kamara hivatala hajdanában itt volt, csak megerősítést nyer. Nevezetes, hogy 1455-ben Giskra János templomát – mely a szepesvári székesegyházzal egykorúnak s az itt oly számos gót egyházak egyik gyöngyének mondatik – megerősíté a késmárkiak ellen magát védendő – mely várost 1441-1462 között birtokában tartott, s kik tőle szabadulni akartak. Most e templom mellett – mely nincs égészén kiépítve, egy 1672-ben gr. Csáky István által emelt minorita zárda van, mely két épület az egész vidéknek festői szint ad. Plébániája, melyet most az érintett szerzet lát el – 1245-ben alapíttatott s 700 kat. vallású és szláv ajkú lakost számlál, kik most földmívelésből élődnek.

 

Vasárnapi Újság, 1861.