…Útnak indulva az eső megállt, s először is Csötörtökhelyet pillantók meg egy dombon. E faluszerű mezőváros azonban sokkal nevezetesebb mintsem egyelőre gondolnók. Latin neve Quintoforum vagy Forum Quintum, mellyel sem magyar, sem német neve (Donnerstmark) tökéletes összhangzásban nincs, hacsak a feria quinta vagy az 5. vásárhely értelem nem jutott érvényre.
1298-ban „Civitas de S. Ladislao”-nak is iratik, minthogy temploma mai napig is Szt. László tiszteletére van szentelve. Ugyanazon évben újíttatott meg a 24 szepesi város papsága által a plébánosi egylet, mely 1245-ben, úgy látszik, közös imák végzése végett volt alapítva. Föltűnő, hogy ezen egyletbe csak jó hírű s ájtatos papok léphettek, kiknek gyülekeztébe – mi még foltűnőbb, sarkantyúkkal belépni tilos volt. Lakosait 1336-ban ugyanazon okmány aranyadóknak (auridatores) nevezi, amelyben csak a szepesi grófok hatósága alá tartozóknak nyilváníttatnak. Ugyanott említtetik, hogy a határában található aranytól fél márka és három súly tiszta aranyt Róbert királynak tartoznak adni, mely fizetés Zsigmond király alatt 31,5 márka ezüstből állott, melyből 4 márka 1424-ben elengedtetik. Itt tehát arany- és ezüstbányák léteztek, mi azáltal, hogy a szepesi kamara hivatala hajdanában itt volt, csak megerősítést nyer. Nevezetes, hogy 1455-ben Giskra János templomát – mely a szepesvári székesegyházzal egykorúnak s az itt oly számos gót egyházak egyik gyöngyének mondatik – megerősíté a késmárkiak ellen magát védendő – mely várost 1441-1462 között birtokában tartott, s kik tőle szabadulni akartak. Most e templom mellett – mely nincs égészén kiépítve, egy 1672-ben gr. Csáky István által emelt minorita zárda van, mely két épület az egész vidéknek festői szint ad. Plébániája, melyet most az érintett szerzet lát el – 1245-ben alapíttatott s 700 kat. vallású és szláv ajkú lakost számlál, kik most földmívelésből élődnek.
Vasárnapi Újság, 1861.