Zentáról jelentik, hogy ma reggel kilencedfél órakor hatalmas robaj riasztotta föl a város lakosságát: a Tiszán átvivő hatalmas fahíd leszakadt a rakodópart egy részével együtt. Különös kedvezése a sorsnak, hogy a hídon a katasztrófa idején nem járt senki s így emberélet nem esett áldozatul. Növelte azonban a bajt, hogy a leszakadó híd rázuhant egy szállító gőzösre, amelynek fele részét eltemette. Ezt a hajót már nem lehetett megmenteni. Hogy a hidat katasztrófa éri, attól már régóta tartottak. A rakodópart ugyanis már régóta igen laza volt s a városi ellenzék évről-évre sürgette, hogy építsék újra, mert leszakad a híd. A munkát a minap állami segítséggel már meg is akarták kezdeni, de mint a szomorú következmény mutatja, megkéstek vele. Rozoga építmény volt különben a híd is, amelynek pusztulásával most megszakadt minden összeköttetés a Bánsággal. Egy éjjel érkezett távirat jelenti, hogy ma délután a Tiszába omlott a híd melletti vámház is s a partszakadás miatt veszedelem fenyegeti a parton lévő házakat is. A vékony fagerendákra épített híd leszakadásától már 1895-ben, a nagy hadgyakorlatok alkalmával is féltek. Akkoriban maga a király is keresztüllovagolt rajta s megbámulta az érdekes faalkotmányt, mely magas lábakon állott, mert a vízállás ingadozása ott a tíz métert is meghaladja. A híd vékony fagerendákon pihent s magas oldalkarfáival, tetőzetével valóságos kuriózumszámba ment. A híd lábánál a Tisza partja a jobb oldalon igen meredek, s a híd közelében hirtelen lejt, mert a víz már bemosta. A nagy partcsuszamlások az egész vidéken elég gyakoriak, a szegedi milliós kőpartot is ilyen hirtelen csuszamlás pusztította el a nyolcvanas évek végén. Nem lehetetlen azonban, hogy a mostani partszakadást földrengés okozta. Óbecséről ugyanis azt jelentik, hogy Óbecsén és Bácsföldváron tegnap éjszaka tizenkét óra negyven perckor heves földrengést éreztek, amelyet földalatti moraj kísért. Két lökés következett egymás után. Lehet, hogy a lökések ereje elhatott egész Zentáig, megrázta a laza partot, mely így beszakadt a Tiszába.
- márc. 19.
A zentai híd összeomlása.
Zentáról jelentik a M. Távirati Iroda-nak: A szomorú sorsra jutott zentai tiszai fahídnak március 18-án történt vízbeomlása nem lepett meg senkit, aki e hidat ismerte. A szakértő mérnökök már öt év előtt megjósolták a híd és a rakodópart pusztulását. De a szakértők véleménye a képviselőtestület többségére nem volt hatással és mindig ellene szegült annak, hogy az 1873-ban épült hidat lerombolják és helyette az igényeknek megfelelő hidat építsenek és a rakodópartot renoválják. A képviselőválasztások után 1902. január 4-én és folytatólag február 21-ik napján tartott városi közgyűlésen a városi képviselőtestület végérvényesen 500000 koronát szavazott meg a rakodópart céljaira. A kőhányás és kőburkolat munkáit árlejtés útján nyomban kiadták Tóth Ferenc szegedi vállalkozónak, aki első hajójának kőszállítmányát éppen abban a pillanatban kezdte a Tiszába dobni, amikor a híd összeroskadt. Érdekes, hogy a híd és a rakodópart beomlása előtt való napon tartott városi közgyűlésen Endrei Soma városi mérnök jelentést tett arról, hogy a híd és a rakodópart körül veszedelmes repedéseket észlelt, amiért is kéri a szegedi folyammérnökségnek távirati utón való meghívását, hogy a bekövetkezhető veszedelem elháríthatására a szükséges lépések megtehetők legyenek. A mérnök indítványa ellenében Kikirics János ácsmester kijelentette, hogy ő is látta a repedést, de nem tartja veszedelmesnek és mellőzni kérte a mérnökök költséges meghívását Ekkor a városi mérnök izgatottan kérte a városi főjegyzőt, hogy vegye jegyzőkönyvbe azt a kijelentését, hogy a további felelősséget a híd és a rakodópart épségben maradásáért nem vállalja. Ekkor elfogadták a mérnök indítványát. Amikor már a folyammérnökség kiküldöttei megérkeztek, a katasztrófa megtörtént. Nevezetes dolog az is, hogy Madari rendőrkapitány az összeomlás előtt fél órával szüntette be a hídon való közlekedést. A holnapi rendkívüli közgyűlésen a szükséges intézkedéseket és a mentés munkáját vitatják meg. Ma délután ideérkezett Latinovics Pál főispán a vármegyei főmérnök és több mérnök kíséretében.
- márc. 21.
Szakvélemények a zentai hídról.
A leszakadt zentai híd dolgában most tartották meg a hivatalos műszaki vizsgálatot, amelyben a kereskedelmi és a földmívelési minisztérium, a vármegye és a város képviselői és a hídbérlő vettek részt. A bizottság két napi tárgyalás után kimondta, hogy a híd helyreállítása 250-260 ezer koronába kerülne, de a kormány aligha engedi meg a fahíd fölépítését. Gferer Miklós hídbérlő azt ajánlotta, hogy hatvanezer koronáért helyrehozza a hidat, úgy, hogy a közlekedést legalább öt évre biztosítja. Zielinszki Szilárd dr. mérnök, műegyetemi magántanár pedig hajlandó lenne legújabb találmányú vasbeton hidat 450-500 ezer forintért elkészíttetni, úgy, hogy december végén már átadná a forgalomnak. A város egyelőre kérelemmel fordul a katonai műszaki hatósághoz, hogy ideiglenesen veressen egy erős és alkalmas hidat a Tiszán.
- márc. 26.