
Sümeg, szeptember 15.
Ő cs. kir. fenségük, Ferenc, Ferdinánd és Károly főhercegek Ischlből jővén, látogatásukkal hazánk túldunai részéi is szerencsésíték, ugyanis gr. Bombelles, cs. kir. belső titkos tanácsos és főnevelő, valamint Ledohovszky, Coronini és Morvin grófoknak mint kamarásoknak kiséretökben , f. h. 13-án szerencsésen hazánk határaihoz érkezvén, a fenséges vendégek itt üdvözlő beszéddel fogadtatának egy küldöttség által, melynek tisztelkedésére Ferenc cs. kir. főherceg mindeneket elbájoló ékes és tiszta magyarságú beszéddel felelt. Aznap este a regényes fekvésű Keszthelyre, hova a Balatonnak láthatása különösen vonzá a fenséges vendégeket, kívánt jólétben megérkeztek, a nyájas Festetics grófnő által a magyar szívesség s vendégszeretet színezetlen örömével fogadtattak. Másnap Tapolcán keresztül, hova főtiszt. Kiss Pál N. váradi d. szert, kanonok úr több tudományokbani, de különösen a magyar nyelvbeni tanitójok eleibök ment, s hol Zala megye első alispánja, t. Kerkápolyi István úrnak szónoklata mellett üdvözöltettek, melyet ismét Ferenc cs. kir. főherceg magyarul igen szépen megköszönt, fölebb tisztelt Kiss Pál kanonok urat s tanítójukat kocsijukba véve esteli 6 órakor Sümegre érkezvén a veszprémi püspök díszes lakában szállottak meg, hova már előre Mérey, cs. kir. belső titkos tanácsos mint országos biztos, úgyszinte Szalay veszprémi kanonok úr is a méltóságos püspök és uraság nevében a kir. hercegeket üdvözlendők, megjöttek, s a fejedelmi ház ifjú reményteljes sarjadékit hódolattal fogadák. Megérkezésük után ő cs. kir. főhercegségök a püspöki lak fölött mintegy 700 láb magasságú hegyen álló, s az országban csaknem páratlan szépségű várrom megtekintésére indultak, ahonnét lejővén, önnön tulajdon magas indulatjoknál fogva bizonyságául annak, mennyire tudják az érdemeket nemcsak becsülni, de hálásan el is ismerni, fenntisztelt Kiss Pál kanonok úrnak s fáradatlan szorgalmú tanítójuknak Sümegben lakozó élemedett tisztes anyját magas látogatásukkal az őket kísérő uraságok, küldöttség és számtalan sokaság jelenlétében szerencsésítették, s a gyengéd szívü anyának ezáltal a legboldogítóbb örömet szerzették. Szívreható s elérzékenyítő volt a jelenlevőkre nézve, midőn az igen tisztes öreget nyájas leereszkedéssel egészsége mibenlétéről Ferenc főherceg magyarul tudakozá és tőle búcsút vőn. Este a püspöki lakban a jelenlevő magas uraságok és küldöttség, ezek között koszorús költőnk, Kisfaludy Sándor úr is, a főhercegi asztalhoz méltattak. Az egész asztal fölött társalgási nyelv egyedül a magyar vala, öröm volt hallani Ferenc cs. kir. főherceget, mily tisztán és könnyűséggel fejezé ki magát ajkairul oly kedvesen zengő édes magyar nyelvünkön, s nemcsak a küldöttségi tagokkal, hanem többi főherceg testvéreivel is magyarul beszélgetett. Kitűnő és váratlan volt egyszersmind a már élemedtebb korában nyelvünk tanulásához legjobb sikerrel fogott gr. Bombelles őnagyméltóságát is magyarul hallani beszélni, kinek mint cs. kir. főnevelőnek, a nemzet részéről is hálás elismeréssel tulajdonítható, hogy bölcs belátás szerinti intézkedéseinek s fáradhatatlan munkásságának gyümölcse lőn a cs. kir. kisded főhercegeknek a magyar nyelvbeni íly tökéletes kiképezése. Reggeli 7 órakor a szentmise hallgatása után ő cs. kir. fenségök elhagyák Sümeget számtalanok áldásaitól kísértetve és útjokat Jánosházán, Sárváron, Kőszegen át Bécs felé tovább folytatták. E vidék lakosainál feledhetlen marad a fenséges vendégek látogatásának örvendetes ünnepe, s bizonyosan kedves érzést támasztand hazánk e részébeni utazásuknak híre az egész nemzetben!
Hírnök, 1843.