Zaránd megye
Fehér-Körös ered Zaránd vármegyében,
Strimba nagy hegyének egyik szűk völgyében.
Kevély Körösbánya arany termésében,
Halmágy, Brád , Ribice bikkes erdejében.
(Oktatóversike a XIX. század első feléből)
Erdély egyik legrégibb épületét mutatom be olvasóimnak, melyről csak azért nem mondom, hogy nevezetes, mivel igen kevesen ismerik. Ezen épület eredete Zaránd megye három nevezetes családjának kezdetleges történetére vet világot. Zarándot mintegy háromszáz évvel ezelőtt, biztos nyomok után ítélve, rácok lakták, kiket – úgy látszik – a havasokról lenyomuló oláhok szorítottak ki, kik aztán az egész megyét elözönlék. Rác elnevezésű falu Zarándban sok van, egy pár felirat is maradt ránk a ribicei templom falain. Ribice Brád és Kőrösbánya közt fekszik az országúttól félre, keskeny völgyben, igénytelen oláh falu. A falunak közepe táján a ribicei patak jobbfelőli partján áll az időtől barnított templom magányosan, rajta a csúcsíves építészetből is látunk keveset, az ajtó és ablakok íly modorban készítvék, kívül a templom falán freskók pompáztak, de sajnos az oláhok által bemeszeltettek. 1369-ben Lajos király Nexe Theodornak (már akkor „de Ribice”) harcban kitüntetett vitézségéért több zarándi falut adományozott, úgymint Ribicét, Alsó- és Felsőmesztákát, Brádot és Térfalvát. Ennek fia, Vratisláv, azonban, per notam infidelitatis , az atyai jószágot merőben elvesztette. 1404-ben Zsigmond király Vratisláv fiainak Mátyás-, Vratisláv- és Miklósnak derék magukviseletükért a jószágot úgy, amint azt Nexe Theodor bírta volt, nova domatione mediante visszaadományozta. A három testvér ezen jótétemény emlékére a ribicei templomot emelte, mi a templom falán levő feliratból tisztán kitűnik. A templom délkeleti oldalán órác nyelven van írva: „Hálául az istennek emeltük ezen templomot, mert Zsigmond király, az atyánk, Vratisláv által elvesztett jószágot ismét visszaadta. Mátyás, Vratisláv, Miklós de Ribice, Anna és Johanka leányukkal építették 1404-ben”. Az északi oldalon ez áll: „Építtetett Gergely pápa és Anastazius lelkészsége alatt, 1404.” A délkeleti írás alatt három férfi és két női alak látható, az egyik nő kezében ezen templomhoz hasonló templomot tart.
A templom, mely a család birtoka volt, később az oláhok kezére került, s mivel a családok később a reformált vallásra tértek át, azok birtokában maradt mind e mai napig. A három testvér három nevezetes családnak lőn alapítója. Mátyás alapítá a Ribicey-, Vratislav a Nemes-, és Miklós a Brádi családot. Ezt bizonyítja egy, a nagyváradi káptalan által véghezvitt esketés is 1527-ben, hol öt tanú állítja azt, úgymint egy 115 éves, egy 106 éves, egy 98 éves, egy 93 éves és egy 101 éves.
Közli: Nemes Ödön, 1868.