Csíksomlyó, 1856.

Csíksomlyó, Rohbock Lajos rajza alapján, 1856.

 

Csíkszeredától délkeletre /valójában északkeletre/ egy órajárásnyira Csíksomlyó fekszik, nagyon kies vidéken. Azon faluban nagy ferences kolostort, kettős toronnyal ékeskedő szép templomot és kat. gimnáziumot találunk. A helység mögött felnyúlakodó hegykúpon, az úgynevezett Salvator hegyén egy kápolna áll. A somlyói kolostor sokféle kiváltságokban részesült, Hunyadi János kormányzó egyik kiváltságlevele által, mely 1442-ben kelt, harminckét szabad és hadi szolgálatra alkalmas székely családapát adományoza a kolostornak, kiket ennek beléegyezése nélkül sem más szolgálatra, sem eskütételre kötelezni, sem törvénybe idézni nem lehetett. A hagyomány szerint már I. István építteté föl az úgynevezett Salvator-kápolnát s veté meg alapját a kolostornak, éspedig Gyula besenyő főnök meggyőzetése után. A környék vallásos népe azon helyen az angyalokat is látja a szent létrán fel és leszállni, s gyakran jár búcsúra a kápolnához. Legnevezetesb a pünkösdkori búcsújárás, melyet általános nemzeti ünnepnek lehet mondani. Ekkor messze vidékekről seregelnek össze a székelyek, mindkét nemből 15 és több ezeren is felgyűlnek Csíksomlyóra Mária szobrához. S a két-három napig tartó búcsújárásra összejött embersokaság nagyobb részint Somlyón, kisebb részint a távol eső Taplócán talál szállást. Az egybegyűlt sokaság szemlélete nagyon érdekes, benső vallásosság és áhítat tükröződik benne s külsőleg is a nagy sokaság öltözködésén és viseletén egyformaság ömlik el.

A székelyek nagyobbrészt a róm. kat. egyház hívei s általán véve nagyon vallásosak és hívékenyek. Helységeik előtt nagy és sajátságos alkotású fedéllel fedett keresztek állanak, íly keresztet a Csíksomlyót ábrázoló acélmetszeten is látunk.

 

Hunfalvy: Magyarország és Erdély eredeti képekben, 1856.

 

Manapság:

Egy részlet a budai Ördög-árokból

Az Ördög-árok boltozása a Szent János téren.
Elöl a Színkör épülete, jobbra a hegyen a Helyőrségi templom.


A Közmunkatanács által létesített építkezési munkálatok között talán egy sincs, mely annyira megfelelt volna a fővárosi lakosság egy jelentékeny része legbensőbb óhajainak mint a budai Ördög-árok szabályozása és beboltozásának nagy műve. S ha egyedül az egészségügyi szempontot tartjuk szem előtt, akkor határozottan e mű kivitele bír legnagyobb fontossággal a fővárosra nézve, miután általa egy százados baj fog végre kiirtatni. Soha nem ért az ördögi elnevezés valamit találóbban, mint e másfél mérföld hosszú csatornát, mely a hidegkúti lapályon összegyűlő vizeket Buda legkiesebb fekvésű részén, a Krisztinavároson keresztül vezeti a Dunába, átszelve a Tabán dombosabb részét is. Századok bűzös iszapa és csatornamocska gyűlt meg az ördög árkában, bemételyezve miazmáival a különben oly tiszta és üde budai levegőt, s a ragályok fenyegető vészét hordva kigőzölgésével az egész környék házaiba. E nagy, majdnem egész hosszában boltozatlan árokban gyakran hetekig megakadt száz meg száz csatorna minden hulladéka, míg csak olykor egy-egy könyörületes záporeső nem vállalta magára a csatornatisztító szerepét, végigzúdítva a hidegkúti lapályon minden nagy esőzés után erősen meggyűlő vizek sebes árját az Ördög-árkon, s magával ragadva bűzös tartalmának egy részét a közel Duna medrébe.
Az Ördög-árok medrének szabályozását és beboltozását tehát közegészségügyi és szépészeti okok egyaránt sürgetvén, a Közmunkatanács annak idejében Buda város hatóságával egyetértően tüzetes figyelme tárgyává tette e csatorna átalakítását, úgy, hogy az általa készített tervek alapján már a múlt év március 5-én veheté kezdetét a nagymérvű építkezés, melyet Buzzi Bódog és Kéler Napoleon vállalkozók teljesítenek.
A létesítendő munka nagyságáról némi fogalmat nyújt a körülmény, hogy a 885 ölnyi hosszú csatornának – mert csak ennyi esik szabályozás alá – eddigelé egyharmad része készült el, az eddigi költségek máris 226882 frt-ra rúgván. Az egész mű befejezése pedig, a Közmunkatanács utóbbi jelentése szerint még két évi munkát fog igénybe venni. Ez eléggé jelentékeny időtartamot érthetővé teszik azon nem mindennapi nehézségek, melyekkel az építkezésnek megküzdenie kell. Az Ördög-árok csak részben fogja megtartani eddigi medrét és tetemes hosszaságban egészen új irányt nyer. Így az árok nem a Horváth-kerten, hanem a János utcán fog végig vezetni, hol több ölnyi mély medret kellett ásni az új csatornának, melynek szélessége egyes helyeken eléri a tizenöt lábat is.
Wolfart és Lovich urak természethű fényképe után készült rajzunk a Horváth-kert déli végét tünteti elő, az Ördög-árok régi és új medrének átmetszetével. A szélesebb új meder a dombon emelkedő János utca alatt vezet el, s ez azon pontja az építkezésnek, hol legélénkebb fogalmat szerezhetünk a létesülő mű nagy mérveiről és szilárd alkatáról.
Vasárnapi Újság, 1874.