A Zugliget
Bemutattuk már olvasóinknak a főváros egyik kirándulási helyét, a Széchenyi-hegyet, jelenleg – ígéretünk szerint – bemutatjuk e kirándulási pontok másik részét, a Zugligetet.
A Zugliget hagyomány szerint Mátyás király vadaskertje volt A dicső király örömest tartózkodott e helyen, nem tudom, a vadak, a bájos vidék vagy talán egy erdei tündér kedvéért. Itt voltak Mátyás király sertései is, amiért régebben e vidék disznóligetnek, németül Sauwinckelnek neveztetett. Német nevét csinosíták s így lett Auwinckel, magyarul: Zugliget.
A Zugliget sokkal regényesebb s több érdekesb ponttal bír mint szomszédja, a Széchenyi-hegy. Itt nincsenek elkerítve a tulajdonosok területei, sokkal szabadabban keresztül-kasul járhatni a vidéket, ez pedig a kirándulónak kedvét csak emeli. Látogatják is, különösen ünnep- és vasárnapon tömérdeken.
Ha a Laszlovszkynál a szárazföldi gondolákból, az omnibuszokból kiszállunk, utunk azonnal kellemessé válik. Ez utat a város készítteté és evégett jó darabot hasított ki a melléktelekből. Sokkal kényelmesebb mint a régi volt s a Fácán útig vezet.
Ha itt a rácsozott kapun belépünk, utunk a szép gesztenyefák sűrű árnyában oly kellemes, milyet alig képzelhetünk. Minden fordulónál elétűnik egy-egy barna cigánygyerek, ki feszesen hajlongva húzza elkopott, öreg hegedűjét, klárinétját vagy épen cimbalmát. Itt egy harmonikás, ott egy kiszolgált trombitás fújja rekedt hangszerét. Bár kellemetlen, fülsértő zenevirtuózok ezek, de azért örömest adunk nekik pár krajcárt, csak hogy elhallgassanak.
Magánnyaralókban nem oly gazdag a Zugliget, mint a Széchenyi-hegy. Legszebb nyaraló a Riegler-féle, melyhez a Fácán-vendéglő is tartozik. Ha a Fácánt elhagyjuk, utunk meredekké válik, de azért kényelmesen vezet fel a Disznófőig, mely a második vendéglő. Ez most Barber gazdag serfőző tulajdona, ki több célszerű intézkedést szándékozik tenni a közönség kényelmére. Itt van Mátyás kútja is, mely a legjobb forrásvíz a vidéken. A víz egy vadkan szájából ömlik, némely évben gazdagon, a múlt száraz évek alatt pedig csak ujjnyi vastagságún csurgott.
Ha innen balra tartunk, a nagy térre jutunk. Itt rendesen vígan folynak a társas játékok, labdázás, stb. A kilátás nagyszerű, meglepő.
De menjünk még kissé feljebb a máriaképes bükkfához. Itt keresztúton állunk. Az egyik jobbra: a János-hegyre, a másik lefelé a hegyről, Budakeszire, a harmadik balra a Normafa mellett, el a Széchenyi-hegyre vezet A János-hegy a Budai-hegység legmagasabb pontja (1668 láb), tetején piramis van, melybe majd’ minden látogató bevési nevét. A kilátás, mely alattunk elterül, szép, panorámaszerű. Egyik oldalt Budakeszi, tisztán sváb helység, körítve szőlőktől s búzaföldektől. Másik oldalán van Hidegkút Máriaremetével. Alattunk a Szépjuhászné, a Zugliget, Lipótmező stb., mind oly pontok, melyeken örömest nyugtatjuk szemeinket.
De térjünk a Normafához, hol víg élettel találkozunk. A nevezetes vén fa körül szép zöld gyep terül el, melyet egészen elleptek a heverésző és mulatozó kirándulók. Itt egy angol a fának támaszkodva flegmatikusan tekinti távcsövén a vidéket. Ott egy polgári család telepedett le, előttük az otthon sült libapecsenye és túrósrétes és kulacs. Esznek, isznak és kedélyesen mulatnak. Amott vígan táncolnak harmonika vagy gitár zenéje mellett, míg mások elmerülnek a természet nagyszerűségében és mélázva bámulják a valóban gyönyörű vidéket.
Ha a Normafa alatt széttekintünk, bátran állíthatjuk, hogy kis Svájc látképe terül el szemeink előtt. Az átellenbon levő kopár Kecske-hegy s Mátyás-hegy, melyek egy oldalt Óbudánál, az innenső oldalon pedig a Lipótmezőbe nyúlnak le, borítva nagyszámú szőlőkertektől, melyek a legjobb vörös bort termik. Balról a kéklő s szép alakú pilisi hegy, errébb a Hársfa- és János-hegy s jobbról a Széchenyi-hegy oly kies vidéket körít be, melyből csak egy pont nyújt távolabb kilátást és ez a testvérfővárosokra nyílik. Az alattunk elnyúló, mély, s méltán vadregényes Csillag-völgy is oly benyomást tesz az érző és lelkesülni tudó emberi kedélyre, melyet leírni alig lehet.
A Széchenyi-hegyre vezető úttól jobbra fekszik eperfák és cserjék közt Mihályfy Antal pesti ügyvéd selymészete. A termesztés nagyszerűnek mondható, mivel Pest környékén aligha van rendezettebb és célirányosabb tenyészde mint a Mihályfy úré. Minden kirándulónak érdekes leend megtekinteni.
Most pedig térjünk vissza a Laszlovszkyhoz és sétáljunk a Ferenchalmára. Ferenchalma a Lipótmező felett fekszik. Számos itt is a nyári lak, mondják, hogy itt a lég még enyhébb, mint a Sváb-hegyen vagy Zugligetben. Itt van többek közt a Kochmeister-villa, melyben a múlt évben a királyi gyermekek nyaraltak, hol is a koronaherceg névnapján a környék gyermekei részére kedélyes ünnepélyt rendeztek.
Itt van még egy kéttornyú kápolna és fölebb a kies fekvésű Szépjuhászné című vendéglő és kedves kirándulási hely, honnan az erdőn keresztül rövid út vezet Budakeszi sváb helységbe, hol nyaranta számos fővárosi szokott lakni, mivel benne sokkal olcsóbban és kényelmesebben lehet élni mint a hegyen fekvő nyaralókban.
Liptay Pál, 1867.