Aki a tintát maga szeretné elkészíteni, így tegyen:
42 rész aleppói gubacsot és 3 rész krappot (Rubia tinctorum) annyi meleg vízzel kivonunk, hogy 120 rész folyadékot kapjunk. Leszűrése után 6/5 rész indigóoldatot és 26/5 rész vasvitriolt és 2 rész ecetsavas vasoldatot adunk hozzá.
/Vágváralja/ Podhrágy, tót falu, Trencsén vmegyében, Beszterczéhez 1/2 óra, a beszterczei meredek kőszálon álló régi várnak tövében, a Vágh jobb partján. Lakja 486 kath., 8 zsidó. Ékesiti a gr. Szapáry hegyoldalban épült csinos rézzel fedett vár-kastélya. Ebben lakik a podhrágyi plebánus is, és az isteni szolgálatot az udvari kápolnában szokta végbevinni. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.
Besztercze (Vág), tót m. v., Trencsén vgyében, a Vágh vize balpartján. Nevezetességei közé tartozik a régi góth izlésre épült kath. paroch. templom, rézzel fedett toronnyal; a Vághon lévő híd, melyen b. Balassa részére vám szedetik és a zsidónak nagy synagógájok sat. A várason keresztülfolyó Rieka patak két 4 kerekű malmot hajt. Határa hegyes völgyes, és sokat szenved a Vágh kiöntéseitől. Lakosai közt, kik 1939 kath. és 254 zsidókra mennek, igen sok mesterember, és nemes személy találtatik, legtöbb van fazekas, azonban mind ezek mezei munkát is folytatnak. A régi Beszterczei vár északra mintegy 1/2 órányira fekszik a várostól, egy a Vágh partján felemelkedő, nem megmászhatatlan kőszikla tetején, honnan a kies Vágh völgyére felséges kilátás esik. Ezen várnak már régenten a Balassa família örököse volt, s most is az, de gr. Szapáry nemzetséggel megosztva, s feje egy 26 helységből álló uradalomnak. A vár alatt fekszik Podhragy nevű helység, melyről alább bővebben. Ut. p. Zsolna.
(balra, nem látszik a képen) Orlove, tót falu, Trencsén vmegyében, Zsigmondháza, s Beszterczével majd csaknem általellenben a Vágh jobb partján. Számlál 350 kath., 6 zsidó lak. Ékeskedik b. Balassa kastélyával. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry.
Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, 1851.
__
Háromnegyed órányira Predmértől a Vág ismét két meredek hegy közé szorul. A jobb oldalon fekvő hegyet a hatalmas Podmaniczkyak által lakott podhragyi (némelyek által vágbeszterceinek nevezett) vár tornyai koszorúzzák. Lent a vár alatt a hegy oldalában fehérednek Balassa báró s Ulmann kastélyaik. A Podhragy átellenében levő sziklába vágott meredek utat áthaladva egy kanyarulaton a magas Podmanin hegye alatt fekvő teplai postaállomásra érünk, innen pedig egy negyed óra alatt Vágbeszterce mezővárosába, melynek 1409-ben épült egyházának bal falába három régi márvány sírkő van befalazva, melyek egyikén a hatalmas Podmaniczky Rafael életnagyságban van kivésve, a kettőnek egyikén Balassa Zsigmond, másikán pedig neje, a lengyel hercegnő, Zborovska. Az oltárok egyikének tiszta alabástromból csinált, és a podhragyi várból idehozott előasztala (antipedium) szinte egyike említésre méltó régiségeinknek.
Besztercéből kihaladva egyszerre egy domb rekeszti el azon völgyet, melyen eddig az országút kanyarult, mert a Vág most kelet felé irányozza folyását. Míg a Besztercén túl emelkedő dombon halad az utas, addig szemeit a túlparti panorámán legeltetheti: keskeny völgy, környezve magas, erdőkkel fedett hegyekkel, alattuk a Vág vize kanyarul, melynek jobb partján egy kiálló emeltebb dombon a Balassa Zsigmond által épített nagyszerű kastély, Zsigmondháza (másképp Orlove) áll, melynek számos szobáiban szintén némely régiségek őriztetnek.
Vasárnapi Újság 1855.
Varintól nem messze, de a Vág bal partján, Sztrecsnó vagy Sztrecsen falu van. Ettől délre délnyugati irányban csapó, magas hegylánc húzódik el, mely Trencsén és Turóc megyék közt a határfalat képezi. E hegység legmagasb csúcsa az éjszaki részén emelkedő Mincsov, mely 4162 láb magas s ágait Sztrecsnóig ereszti. Ettől éjszakkeletre a Varini vagyis Árvai havasok vonulnak el, melyeknek legmagasb csúcsa 5132 lábnyi. A két hegylánc mély völgyszakadás által van egymástól elkülönözve, a turóci felvölgyből jövő Vág tehát azon mély, szűk és tekervényes völgytorkon tör keresztül, éles szöglet alatt elsőben éjszaknak, azután pedig délnek kanyarodva. E szoros nyugati végén, magas és meredek hegyeken, két régi várnak omladékai láthatók: az egyik a Vágnak déli, a másik pedig éjszaki partja fölött mered fel.
Amazt sztrecsnói várnak, emezt egyszerűen csak Óvárnak nevezik. A sztrecsnói várnak gyönyörű fekvése van: a folyó partján meredekül felnyúló sziklás gránithegyen áll s igen terjedelmes. Idő folytában sokféle urai voltak. A XVII. század első felében Wesselényi Ferenc nádort uralta, kinek neje, Bosnyák Zsófia, önfeláldozó szeretet, kegyesség és jótékonyság által tűnt ki, s, a rege szerint, Szűz Máriához intézett buzgó imádságok által házassági hűségében ingadozó férjét magának és gyermekeinek megnyerte. Zsófia l644-ben más világra költöze, midőn, körülbelül 50 évvel halála után a sztrecsnói vár s a szomszédos kápolna, melyben az istenes asszony imádkozni szokott vala, a Tököli által támasztott zavarokban leromboltaték, testét , mely a kápolnában takaríttatott vala el, még teljes épségben találák. Ekkor Teplicbe szállíták, hol az a templom egyik oldalkápolnájában még most is ép, csakhogy kiaszott, s a néptől mint szent ereklye tiszteltetik.
A rézsút irányban általellenben levő Óvár hegyrengeteg közepett meredekül kihajló szikla tetején ül, nem oly nagy mint a sztrecsnói vár, de teljesen uralkodott a keskeny völgytorkon, melyen itt a Vág keresztültör. Hajdan a Pongrác nemzetséget uralta, mely darab ideig Sztrecsnót is bírta.
E várromoktól nem messze a Vágnak azon szakasza nyúlik el, mely azokra nézve, kik rajta száltalpakat aláúsztatnak, a legveszedelmesebb. Csaknem minden évben nehány talp szétroncsoltatik s nehány ember a hullámokban leli halálát. Ugyanis ott elsőben hatalmas örvény van, odább a folyó egész medrén keresztül sziklagereblye vonul, melynek kiálló fogai között a nyilások oly keskenyek, hogy csak ketteje enged átjárást, végre lapos, függőlegesen elmetszett sziklafal, az úgynevezett dühös szikla (Besna skala) a folyó közepéig nyúlik be. E szikla alján, úgy látszik, mély feneketlenség van, melybe a hullámok rettenetes erővel rohannak.
A Vág szorosának e veszélyes helyét Margitnak nevezik, s a következő monda csatlakozik hozzá: egykor a közel Sztrecsnón valami fiatal özvegy élt, ki a helység legszebb legényét akarta meghódítani. Az özvegynek sok pénze volt, a legényt pedig az ág is húzta. Mindazáltal az özvegy nem kellett néki, mert Márgita, az özvegy kellemdús mostohaleánya bírja vala szívét. Midőn a szerelemvágyó nő e titkot fölfedezé, leányát Turócba küldé rokonaihoz. A leány tehát a Vág magas partján elvonuló keskeny sziklás ösvényen halada előre, egyszerre ott terme gonosz mostohaanyja s a Vág mély vizébe taszítá. Most úgy vélekedék az özvegy, szerelme akadálya el van hárítva s jobban fog boldogulni, de a legény csak Márgitájára gondola, kinek elroncsolt testét a sziklagereblye felfogta vala. Nemsokára napvilágra jöve a magányban elkövetett gonosztett, s híre a törvényszékhez is eljuta, mely a gonosztevőt azonnal törvénybe idézé. Ekkor meglepék az özvegyet a lelkiismeret mardosásai, s őrültségbe esve odarohana, hol Márgitát a hullámokba lökte vala, a meggyilkolt leánya nevét kiáltva a folyóba szökék.
Hunfalvy: Magyarország és Erdély eredeti képekben, 1856.