Palicsfürdő, vendéglő

Palicsfürdő, vendéglő

 

A városnak közegészségügyi szempontból is igen fontos határrésze Pality (Palics) nyaralóhely és gyógyfürdő, mely a várostól keletre, háromnegyed órányira az alföldi vasút és a szegedi országút mellett Sándor faluig terül el. A környékén levő földek, Tompa és Ludaspuszta és az ún. tuki ugarok. Hajdan önálló terület volt. Már 1462-ben említik Bajmok, Csantavér stb falvakkal Palij néven, melyet Mátyás király sok mással együtt anyjának adományozott. E pusztából ezután Pálegyháza falu lett. A török defterek a szabadkai nahijében 1580-82-ben említik fel Pálegyházát 10 adófizető házzal. E Pálegyházából lett a mai szlávosított Pálity vagy Palics, amely azonban most csak a tavat illeti. Midőn a török hódoltság után Szabadkához került, nem említik külön pusztának. Az 1743. és 1749. évi kamarai szerződések is, melyek Szabadka földbirtokait felsorolják, csak a Pality tavat ismerik. A Pality-tó és neve már a XVII. század végén ismeretes volt. Marsigli 1690. évi térképén az alsó Duna-Tisza közében egy Piligo palust tüntet fel, ami alatt az olasz mérnök bizonyosan csak Palicsot érthette, mert e tavat a mai Palics tó helyére is rajzolja. Jenő herceg serege is 1697. szeptember 28-án a Zenta-Kiskanizsa közötti táborából kivonult és délben a palicsi tónál újra tábort ütött, de iható víz hiányában másnap tovább vonult a sereg Szabadka mellett el egész Mélykútig. E tó, melynek éjszaki végéhez Szabadka városa az 1850-es években fürdőhelyiségeket és vendéglőt épített, az országnak nagyságra nézve harmadik tava és hivatalosan is gyógyfürdőnek van elismerve. Van gyógyszertára, posta- és távíró-hivatala, iskolája. 1883-ban épült itt egy magánkápolna és itt van a városnak mintaszerű földmívesiskolája. A környéken fekvő földeken és szőlőkben számos díszes nyárilak épült. Magában a tóban a város jövedelmező halászatot is tart. Újabban Szabadka város Palics gyógyfürdő díszes átépítését vette tervbe.

Magyarország vármegyéi és városai, Bács-Bodrog vármegye, 1909.