A háború után 1958-59-ben újították fel, az elkészült fürdő 1959. november 5-én nyílt meg. A vizet a Lukács-fürdőből kapja, legnagyobbrészt a Király-forrás táplálja.
Király-fürdő, 1988.
József Ferenc kir. hercegék új otthonában, 1924.
József Ferenc kir. hercegék új otthonában.
Szombaton megtartott esküvőjük után Passauból hajóval jönnek haza. Megérkezésük után ünnepi mise lesz a Mátyás-templomban. Estélyen mutatkozik be az új főhercegnő a magyar társaságnak. – Nagy egyszerűséggel rendezték be az új pár rózsadombi villáját.
Szombaton délben Porosz-Sziléziában, a Boroszló melletti Sybillenortban József Ferenc kir. herceg huszárkapitány örök hűséget esküdött Anna szász királyi hercegnőnek. A polgári házasságot a Bezirksvorsteher hitelesítette, az egyházi szertartást pedig nagyon egyszerű formák között Ágost volt szász királyi papsága végezte el.
Ezzel a házassággal két hatalmas dinasztia között levő szoros kapcsokat fűzték bensőségesebbé. A magyar kir. herceg fia a szász királyleánnyal kötött házassága révén szorosabb rokoni viszonyba került hatalmas fejedelmi famíliákkal, a Bourbonokkal, a portugál királyi családdal, a Kóburg-góthai, szász-meningeni, weimari, a bolgár királyi családdal, a Hohenzollernekkel és még egy sereg arisztokrata famíliával. A házasság abban a kastélyban történt, amelyet a körülötte levő negyvenezer holdas birtokkal a szász király a braunschweigi hercegtől örökölt.
Nyomban az esküvő után a fiatal pár vonatra ült és Boroszlón, Drezdán, Regensburgon keresztül Passauba utazott. Ott várt reájuk a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaságnak Zsófia kir. hercegnő nevét viselő pompás gőzöse. A hajó már úszik lefelé a Dunán, hogy itt a pesti közönség szeretetteljes figyelme közben partra juttassa József Ferenc kir. herceget a legújabb magyar királyi hercegnével. Hosszú út vezeti a fiatalokat hazájukba, nagy gonddal berendezett otthonukba. A hosszú utat a politikai helyzet, Közép-Európának zavaros újrarendezése okozza. Fél Németországot kell a nászutasoknak beutazniok, hogy hazajöhessenek, mert a demokratikus cseh állam megtagadta a Habsburg-sarjtól még az átutazási vízumot is.
Ez a ridegség okozza, hogy az esküvő olyan nagy egyszerűségben folyt le. A vőlegénynek egyetlen hozzátartozója se lehetett jelen. Csehországon nem utazhattak keresztül, a hosszú német út pedig százmillió koronánál többe került volna A fölösleges nagy kiadásokat megtakarítandó, József Ferenc kir. herceg egyetlen kísérővel utazott el Szászországba. Kettőjük útja így is tizennégymillió koronába került.
Itthon az Eötvös téri állomáson fogadják a fiatalokat az örömszülők és mindazok, akiket tisztelet és szeretet fűz József nádor ünnepet ülő leszármazottjaihoz. És itt Pesten csatlakozik a fiatalok mellé rendelt udvartartás: Bolza Rezső gróf kamarai elöljáró és Czóbel Mária bárónő, az Anna kir. hercegnő mellé szolgálattételre rendelt udvarhölgy.
Amilyen egyszerű volt a sziléziai esküvő, olyan pompázatos lesz az ifjú pár bevonulása Budapestre. A hajó már hétfőn éjszaka megérkezik a főváros elé, de nem fut be a városba, hanem ott marad valamelyik sziget partján és csak a reggel beköszöntésekor indul meg újra, hogy pontosan kedden délelőtt tíz órakor megérkezzen az Eötvös téri kikötőhídhoz. Rövid fogadtatás után a fiatal pár a fogadásukra megjelenőkkel autókon a Petőfi téren, Piarista-házon, Dorottya utcán, Hunyadi János úton át a budavári Mátyás-templomba hajtat. Isten házába vezet első útjuk, ahol frigyüket Csernoch János bíboros-hercegprímás áldja meg. A misén a közönség is részt vehet, azután a fiatal pár a Rózsadombon levő otthonába vonul vissza. Délután Schioppa Lőrinc pápai nuncius látogatását fogadják.
Este József kir. herceg, tábornagy és Auguszta kir. hercegasszony budavári palotájukban estélyt adnak, amelyen menyüket a magyar társadalmi élet kiválóságainak bemutatják.
(A fiatalok otthona.)
A fiatal kir. hercegi pár számára József kir. herceg a Rózsadomb legmagasabb pontján megvásárolta az Aranka-utca 10. számú házat. Valósággal uralja és megkoronázza ez a palotaszerű ház a rózsadombi villatelepet. A kir. hercegi villa a polgári céllövölde és Marczibányi tér felett van Buda legszebb részén. Magas vasrácsos kőkerítés határolja el az utcától, ahonnan szerpentines lépcsőút vezet fel a kör alakú, emeletmagasságban levő teraszra. A márványkőből épített meredek teraszfalat sűrű repkény fedi be, amely tovább húzódva a palota falán tör a magasságba. A repkényt már megzúzta az ősz csípős levegője, százféle színben kelleti magát. Buja zöldtől vérpiros bíborig váltakozik a folyondár ágas-bogas sűrűsége és vet nemes reflexet a sárgásfehér falaknak.
A háromemeletes palotának széles, nagy ablakai engedik be a házba a napsugarakat. Tetszetős kis erkélyek, fedett verandák sorakoznak az emeletek során, fenn a tetőzetről pedig kis tornyocskák nyúlnak a magasba.
Egy műépítész építette a maga számára a házat, de a luxoriózus palota túlhaladta igényeit. Tőle Erdődy Lajos gróf vásárolta meg, majd eladta egy Amerikából hazatért hölgynek, aki viszont a fiatal kir. herceg javára lemondott róla és továbbadta a fenséges urnak. A szükséges átalakítások után fogtak két hónap előtt a palota berendezéséhez. A nagy háznak csak igen kis parkja volt és ezért a mögötte levő és az Ürge utcára nyitó telket is megvásárolták és ezt most parkíroztatják. Az utca felől erről fehér olajjal befestett fakerítés határolja az újonnan szerzett telekcsíkot.
Az Újság munkatársának József kir. herceg megengedte, hogy fia leendő otthonát megtekinthesse és arról beszámoljon a közönségnek. A palota belsejében egész sor szoba és terem várja lakóit. A berendezés felette egyszerű. Semmi fellengős túlzsúfoltság, semmi azokból a múzeális érdekességekből, amelyek a többi pesti villákban fel vannak halmozva. Nagyon kevés szőnyeg, négy-öt kép mindössze és semmi antik bútordarab.
Lenn az alagsoron van a kir. herceg kamarai elöljárójának dolgozószobája, a másik oldalon az udvarhölgy rózsaszínű szalonja, fehér, leányos hálóterme és fürdőszobája. Az első emeleten vannak a kir. hercegi pár lakószobái. Jobbról József Ferenc kir. herceg hálószobája. Egy közönséges rézágy és az éjjeliszekrény, egy ruhafogas a bútorzat. Kardok, bajonett és botok lógnak rajta. Egy kis asztal, két szék és egy spanyolfal egészíti ki a berendezést. Kis tapétaajtó vezet az egyszerű fürdőszobába. Fehér kád és egy kis asztalka tükörrel van benne. Az asztallapra egy borotvakészülék, néhány szappandarab és két üveg kölnivíz van kikészítve.
Az épület másik szárnyán van a kir. hercegasszony hálószobája. Ez már pompázatosabb. A széles, kettős franciaágy oldalain állanak az éjjeliszekrények. Szembe az ággyal hatalmas ablak nyílik a parkra. A bal sarokban széles toalettasztal és rajta keskeny tükör. Az asztalon gyönyörű félméteres szélű filécsipkés takaró. A másik sarokban háromszárnyas szekrény, mellette egy consol. A bútorzatot egy Wertheim-szekrény egészíti ki, amely éppúgy mint a bútorok, sötétbarnára van fényezve.
A két hálószoba között van a könyvtárszoba. A középen egy kerek sötétbarna asztal fotelekkel, az ablak előtt íróasztal, a falak mentén könyvállványok. Vagy ezer kötet könyv van rajtuk. A legtöbb díszkiadásos gyűjteményes kötet, de nagyon sok a fűzött, papírfedelű könyv. Gyors körülpillantással ott láttam a polcokon Gál Mózesnek magyar és Fournier német Napoleon-életrajzát, Fraknói Vilmos Hunyadi Mátyás király című munkáját, Czernin és Tirpitz admirális memoárjait, Novák háborús írásait, Ferenczy Zoltán Deák élete, Eötvös, Carlyle munkáit, Szomory Dezső Harry Russel Dorsan címü munkáját, Az Élet könyveit, Shakespeare, Calderoni színdarabjait, Bismarck emlékiratait,- a német klasszikusokat, magyar remekírókat és az Akadémia összes kiadványait.
Egy emelettel feljebb tágas hallba érkezik a látogató. Vörös mahagóni utánzatú faburkolat veszi körül a falakat. Fakorlátú lépcső vezet föl manzárdba, a személyzet lakosztályaiba. A lépcső mellett zongora, azzal szemben sötétkék plüss szalongarnitúra. A másik oldalon gyékénygarnitúra, ezzel szemben hatalmas vörösmárvány kandalló. Innen nyílik a télikert. Meglehetősen kicsi, örökzöldek vannak benne és egy fehérmárvány szökőkút. Medencéjében vöröses aranyhalak úszkálnak. A hallból egy sötétvörös szalonba lépni. Két asztal kényelmes karosszékekkel van benne. Jobbra van a legszebb bútorzatú szoba, Anna hercegnő dolgozószobája. Világoszöld selyemtapéta borítja a falakat, s világos almazöld, barokkstílű, aranyozott fakeretű szalongarnitúra a nagy fal mellett, amelyen Sensennek egy nagy tengeri látképe lóg. A sarokban hatalmas, széles, lágy zöld fotel. Szinte dominálja a szobát. Szembe vele az ablak felé, vörös plüsstakaróval borított heverő, a fejénél magas aranyozott fa állólámpa és az ablakmélyedésben kis vörös empire íróasztal. A dolgozószobából egy alig észrevehető tapétaajtó egy kis szobába vezet, ahonnan falépcsőn le lehet jutni a kir. herceg lakosztályába.
A középső szalon mellett világos, kis másik szalon van, kecses, szép halvány drappselyem bútorzattal Innen a kir. herceg dolgozószobája nyílik. Tölgyfaburkolat borítja a falakat, beépített bőrpamlag van benne, a közepén bőrgarnitúra, a falak mentén két könyvtárszekrény és az ablak mellett félkör alaku íróasztal. A falon egyetlen kép. József kir. hercegnek jól sikerült portréja. Az íróasztal lapja teli apróságokkal. A tintatartó közepe egy miniatűr acélágyú, erre van fektetve a tollszár, mellette két oldalt két kis gránát. Ezek a téntatartók. Egy márványlapon egy gránátszilánk megrögzytve, a márványba ez van vésve: Mte san Michele – 1915-16. Mappa, néhány fénykép, Auguszta kir. hercegasszonyé és gyermekeié, keskeny, kis ovális bronzkeretben a fiatalasszony.
A dolgozószobából nyílik a hosszú, nagy szoba: az ebédlő, ebből egy kisebb a reggeliző. Az ebédlőben ovális alakú hosszabbítható asztal, székekkel és a falak mentén is székek sorakoznak. Egy tálalóasztalon kívül más nincs a szobában. A bútor itt is, mint a legtöbb szobában, sötétbarna. Az ebédlőből kis folyosó vezet a konyhába, tálalóba és éléskamrába.
Ez a fiatal kir. hercegi pár otthona. Kedves, egyszerű, polgári, de főleg fiatalos. A két új lakó nyilván jól érzi majd magát benne. A sok kényelmes szobának mindenekfelett van egy nagyszerű sajátossága, mindegyik ablakból kitekintve látni az egész várost: a kis cukorskatulyának tetsző rózsadombi villákat, távolabb a Vár magasra nyúló palotáit, azon is túl egy keskeny ezüstös szalagot, a hatalmas Dunát. Egész messziről pedig Pest panorámája vonul el a szem előtt.
Nádor Jenő
(Az esküvő.)
József Ferenc kir. hercegnek Anna szász hercegnővel a Porosz-Sziléziában megtartott esküvőjéről a következő tudósítás számol be: Ma délelőtt tíz órakor ment végbe a Boroszló melletti Sybillenorti kastélyban Anna szász kir. hercegnő esküvője József Ferenc kir. herceg, huszárkapitánnyal. Három napja tartanak már a nászünnepségek, amelyekre az egykori szász uralkodóház számos hercege, hercegnője és rokona érkezett Sybillenortba.
A polgári esketés tegnap délután történt Este a király ebédet adott, amelyen valamennyi itt levő vendég részt vett. Később Sybillenort lakossága fáklyásmenetet rendezett és nagy lelkesedéssel köszöntötte az ifjú és valóban szép párt. A gyermekek magyar zászlókat lengettek. A hercegnőt virágokkal árasztották el. Valamennyien könnyes szemmel vettek búcsút a forrón szeretett királykisasszonytól.
Az ünnepélyes megáldás ma délelőtt ment végbe a várkastély hatalmas udvarán, amelyet kápolnának rendeztek be. A szász király, a fenséges mátkapár, valamint János György herceg, felesége, született Mária Immaculata, Thurn-Taxis herceg és felesége, úgyszintén Margit magyar kir. hercegnő délelőtt tíz órakor gyülekeztek a király termében. Ugyanakkor gyűlt egybe a kastély nagytermében a kíséret, amelynek tagjai voltak: Rex grófné főudvarmesterné, a volt bécsi szász követ özvegye, von Metzsch Reichenbach főudvarmester és Karácsonyi Jenő gróf.
A menyasszony fehér selyemruhát viselt. Hajában mirtuszkoszorú volt. Hosszú uszályát Hohenzollern kir. herceg hároméves ikergyermekei hordozták. József Ferenc kir. herceg magyar huszáregyenruhában, az aranygyapjúval ékesítve állott oldalán. Minden szem az ifjú pár vonzó, sudár alakja felé fordult A szász király szintén huszáregyenruhát viselt. Az ünnepélyes megáldást György szász trónörökös üdvözlőbeszéddel vezette be, majd összeeskette a mátkapárt. Utána a boroszlói bíbornok megadta az ünnepélyes áldást.
Az Újság, 1924. október 5.
Arcanum Digitális Tudománytár
Aranka utca, József főherceg villája
A telket többszöri tulajdonosváltás után Ostián Ferenc adta el Gerstenberger Ágost Emil építőmesternek 16192 koronáért 1908-ban, ő építette a képen látható villát valószínűleg 1910-11-ben. Utána az Erdődy család tulajdonába került.
József Ferenc főherceg 1923-24 fordulóján vette meg már Oleschak Albertnétől 1550000000 korona vételáron. Megvásárolta a felette lévő Ürge utca 4. sz. telket is Pöche Annától 114750000 koronáért, hogy megnövelhesse a ház kertjét.
A főherceg végül 1939-ben felajánlotta Budapest városának megvételre, amit el is fogadtak, így 1940. elején már a fővárosé lett 140000 pengőért.
Erzsébet-híd, 1940 körül
A Budapesti Polgári Lövészegyesület ünnepe, 1903.
A Budapesti Polgári Lövészegyesület ünnepe
Emlékezetes díszlövészetet rendezett június 7-től június 14-ig a Budapesti Polgári Lövészegyesület a hetvenedik életévet most betöltött József főherceg tiszteletére, ki atyja, a nádor halála óta örökös főlövészmestere a lövöldének.
A budai polgári lövöldét még 1696-ban a törökök gyakori betörései ellen való védekezés céljából állították fel. Mint akkortájban minden nagyobb város, úm. Pozsony, Székesfehérvár, stb., Buda polgárai is alakítottak egy katonailag szervezett polgárőrcsapatot, melynek épülete az akkori német világban „Das Schiesshaus” elnevezéssel a budai Sánc- és Száraz utca közti telken, a mostani Szegényház utcában állott, hol a polgárcsapat vasárnaponkint gyakorolta magát a lövésben. A katonailag szervezett lövészcsapatok élén az illető városokban állomásozó katonaság egy századosa állott és háború idején a polgári lövészek néha ütközetekben is részt vettek. 1790-ben lett a budai lövölde fővédnöke Sándor nádor, ki ezt a tisztet haláláig, 1790-ig viselte, amidőn öccse, József nádor lett a lövölde védnöke, kinek 50 éves jubileumát a budai polgárok nagy ünnepélyyel ülték meg az 1846-ik évben, amit számos képben örökítettek meg, melyek az egyesület dísztermében most is láthatók. A budai lövöldének nemcsak a nádori család volt pártfogója, hanem néhány főúri család is.
A szabadságharc után nagy kárt szenvedett a budai lövölde, mert a drága, részben családi ereklyéket képező fegyvereket elkobozták és a lövészeti köröket feloszlatták. 1850-ben a katonai kincstár vette át az épületeket, 1852-ben I. Ferencz József Őfelsége meglátogatta és három lövést tett egy még most is megőrzött céltáblára. l861-ben Paulovics László budai főpolgármester közbenjárására és áldozatkészsége folytán ismét megnyílt s újra a régi látogatottságnak örvendett a lövölde. Állandó rendes tagja és buzgó látogatója volt a néhai miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula is, ki évekig itt gyakorolta magát a céllövésben. 1871-ben Érczhegyi Ferenc főlövészmestersége alatt nagy nemzetközi lövészetet tartottak, melyen a hazai lövészeken kívül számos külföldi lövész vett részt.
1880-ban a budai városrész folytonos fejlődése miatt a főváros ötvenezer forintért kisajátította a lövölde helyiségét; három évig a katonai lövöldébe jártak a tagok, mígnem 1885-ben vétel útján megszerezte az egyesület a Leitner-féle téglaégető telket a Nagy Rókus utca végén, melyet ugyanazon év október 5-én nagy ünnepélyességgel nyitottak meg. 1886-ban Buda vára visszavételének kétszáz éves évfordulóját is nagy ünnepélyességgel ülte meg a lövészegyesület. 1888 június 24-én a király Albrecht főherceg kíséretében meglátogatta a lövöldét, amit egy olajfestményű képen örökítettek meg. 1890-ben a nagy német lövészszövetség berlini díjlövészetén Szávoszt Alfonz vezetése alatt vett részt az egyesület s értékes selyemzászlót hoztak haza onnan. Ugyanezen évben egyesült a szintén a múlt század elején alakult Pesti Lövöldével, melynek 1840-ben épült régi lövőháza a jelenlegi Lövölde téren volt s díszes nagyterme sokáig szolgált a régi pesti fiatalság mulatságainak színhelyéül. Az egyesült lövöldék tiszta vagyona most kétszázhatvanezer korona értékű, a tagok száma pedig kilencszázon felül van. A Budai Lövészegyesület évtizedek óta mindig vezérszerepet vitt a fővárosi közéletben. A lövölde dísztermében körös-körül elhelyezett életnagyságú olajfestmények egész sorozata mutatja, hogy a főlövészmesterséget már a múlt század elején a város legtekintélyesebb családjainak tagjai vitték.
Télen, mikor a lövősport szünetel, a budai oldalon híres pénteki vacsorákon vitatják meg a közügyeket, melyeken igen gyakran részt vesz a budaiak népszerű képviselője, Darányi Ignác miniszter is.
A lövészegyesület mostani ünnepélyét abból az alkalomból rendezte, hogy legfőbb főlövészmestere, József főherceg ez évben töltötte be 70. évét. Az ünnepély napján június 7-én már reggel 8 órakor megkezdődött a díszlövés. Délután a lövölde díszes helyiségébe hölgyek is nagy számmal gyűltek össze. Fél három órakor érkeztek: Darányi, báró Fejérváry miniszterek, Gromon államtitkár, herczeg Lobkovitz hadtestparancsnok, Márkus József főpolgármester s még sokan, majd József és József Ágost főhercegek Auguszta főhercegasszonnyal, kiket Járitz főlövészmester üdvözölt.
Középen áll József főherceg, tőle jobbra sorban állanak gróf Szápáry huszárszázados, Járitz András főlövészmester, Auguszta főhercegnő, Libits Adolf udvari tanácsos, Szőcs András, a lövészegyesület gazdája, Lobkovitz hercegné, Zichy grófnő udvarhölgy, Darányi miniszter, Sauervein Károly bizottsági tag. József főhercegtől balra Gromon Dezső államtitkár, József Ágost főherceg, Rácz Károly fővárosi bizottsági tag, Matheidesz Dániel, Vándory József lövészmester, Lobkovitz Rezső herceg, Kormos Gyula lövészmester, Surányi térparancsnok, Mauthner Károly lövészmester.
A céltábláknál József főherceg háromszor lőtt, azután átadta a helyet József Ágost főhercegnek, aki szintén háromszor lőtt a célba. Lövései pontosak voltak s mikor a lövészet ünnepies megnyitásának formaságai véget értek, jó kedvvel kezébe vette újra a fegyvert s most már egészen rendszeresen versenyzett. Auguszta főhercegasszony is kedvet kapott s nem győzték neki tölteni a fegyvert. Lobkovitz herceg és a felesége, báró Fejérváry Géza, Gromon Dezső egymásután állottak lövőállásba. József Ágost főherceg, aki kitűnő céllövő, átment a háromszáz méteres céltáblához s ott is kiváló eredménnyel lőtt, majd a százötven méteres céltáblán egyszer a középpontba lőtt. Valaki a körülállók közül megjegyezte: „ez egy hordó sört kóstál!” „Megrendelem a hordó sört”, válaszolt nyájasan a főherceg s egy lövész elsietett, hogy a hordó sört csapra üssék. Auguszta hercegasszony a húsz körös céltáblán kétszer lőtt tizenkilencet s rendszerint a fekete pontba lőtt.
Két óra hosszáig lövöldöztek a fejedelmi vendégek s azután kivonultak a kertbe, hol a lövészekkel együtt lefényképezték őket. József Ágost főherceg kívánságára még a pisztolylövésben próbálkoztak meg. József Ágost főherceg megkapta a meslerlövő címet s Járitz András főlövészmester a jelenvoltak éljenzése közben föltűzte mellére az egyesület mesterlövő-jelvényét. Szép szöglövéseket lőttek Auguszta főhercegasszony, ki fölváltva jobb és bal kézzel lőtt, Lobkovitz hadtestparancsnok felesége is. Már alkonyodni kezdett, mikor a vendégek abbahagyták a lövöldözést. József főherceg 12, József Ágost főherceg 120, Auguszta főhercegasszony pedig 92 lövést tett.
A céllövés többi napjai június 9., 11. és 14. voltak, e napon dőlt el a céllövések eredménye.
Díjak voltak: a király adta 30 db húsz koronás aranya, külön-külön szép díszítésben, József főherceg ezüstserlege, Lobkovitz és neje szintén ezüst serleget adtak. Díjakat adtak: a főváros, a honvédelmi és földmívelésügyi minisztérium, külön báró Fejérváry és Darányi miniszterek s ezenkívül pénzintézetek, egyesületek és magánosak. Járitz András főlövészmester június 14.-én este hirdette ki az eredményt. Mesterlövő címet és jelvényt nyert József Ágost főherceg a pisztolycéltáblán, továbbá Grawátsch Tivadar és Dietl Ágoston a 150 méter távolságú fegyvercéltáblán, ifj. Löwinger Mór és Gyulay Elemér dr. a pisztolycéltáblán.
A király által adományozott 30 db aranyat emlékül többek közt osztották ki. Wirth Károly, a József főherceg által adományozott serleg elnyerésével együtt a „lövészkirály” címet is kapta. Rátonyi Zoltán állatorvos a Lobkovitz hercegi pár serlegét érdemelte ki. A hölgy céltáblán díjat nyertek közt van Pártos Gyuláné (Bartolucci Viktória), az operaszínház művésznője is. Férje Pártos Gyula építész (lövészmester) szintén elsőrendű kitüntetésben részesült, A díjak kiosztását mulatság és tűzijáték követte.
Markó Miklós, Vasárnapi Újság, 1903.
Buda, Corvin tér
Arany János: A tölgyek alatt
Arany János
A TÖLGYEK ALATT
(Margitsziget)
A tölgyek alatt
Szeretek pihenni,
Hova el nem hat
Város zaja semmi.
Zöld lomb közein
„Áttörve” az égbolt
S a rét mezein
Vegyül árny- és fényfolt.
A tölgyek alatt
Oly otthonos itten!
Évem leapadt:
Íme, gyermek lettem,
Mint mikor a tölgy
Sudarát megmásztam,
Hol seregély költ –
S vígan madarásztam.
A tölgyek alatt
Több egykorú társsal
Madárfiakat
Kifeszíténk nyárssal;
Jó tűz lobog ott,
Zizeg a kis bogrács –
S ha bealkonyodott,
Haza már egy ugrás.
A tölgyek alatt
Örömest valék én,
Bár a madarat
Hagytam utóbb békén;
Gyermeki önző
Korom ifjú ábránd
Veszi ösztönző
Szárnyára, s tovább ránt…
De tölgyek alatt,
Valamerre jártam,
Szűlőhonomat,
– Csakis ott – találtam;
S hol tengve, tunyán
Hajt, s nem virul a tölgy:
Volt bár Kanaán,
Nem lett honom a föld. –
A tölgyek alatt
Még most is el-ülök;
Bűv-kép csalogat,
Ábrándba merülök;
Hajó-kerekek
Zubogását hallom…
„Hajrá, gyerekek:
A vízi malom!”
A tölgyek alatt
Ím, meglep az alkony,
Hűsebb fuvallat
Zörög át a parkon;
Felhők szeme rebben:
Haza sietek,
Jobb ott, melegebben,
Ki vén, ki beteg…
A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerűen bár,
Tölgy lenne a fejfám!
(1877 aug. 5)
Jámbor Pál: A Zugligetben, 1865.
A Zugligetben.
Két hónapra a könyvet bezárom,
Ím mosolyg a boldog szünidő,
Isten hozzád á † b s a többi!
Most enyém a szabad levegő!
Nem veszek még tollat sem kezembe,
Hegy mosolyg rám emberarc helyett,
Ott vagyok már régen gondolatban,
Üdvözöllek, boldog Zugliget.
Diogenes hordóban lakott rég,
Ronda börtön volt ez, semmi más,
Szikla kelle már Prometheusnak,
Égbe csalta őt a szent parázs,
Szárnyat öltött a lángész Ikarral,
Hogy mondhassa: láttam az eget!
De lehullt, mert fölebb vitte a gőg,
Üdvözöllek, árnyas Zugliget!
Itt vagyok már a lombok tövében,
Jobb hely ez, mint bármi lágy karok,
Leshelyekből nem jönnek nyilak rám,
Szemközt jönnek itt a viharok.
Szárnyat öltnek eszméim, ha vannak,
Míg utánam lágy emlék üget…
Oh mi élv a lombok közt merengni!
Üdvözöllek, árnyas Zugliget!
Óh dicsőség koronás tanúja!
Corvinoknak édes nyughelye,
Hol veté le a bíborpalástot?
Hol pihent, a sátor megvan-e?
Tán nyomából kelt e tiszta forrás,
Hol mosolygott? Mondd, hol könnyezett?
Éljen zúgott, mint ma a hazában,
Üdvözöllek, csöndes Zugliget!
A sűrűben a nádor vadat hajt,
Egy aranyszárnyú lepkét Apor,
Túl Cesinge és Bonfin merengnek,
Hogy mikor lesz béke már, mikor?
Mert a kardok akkor nem pihentek,
Hősök írtak dalt és könyveket,
Ő tölté be zajjal a világot…
Üdvözöllek, csöndes Zugliget!
És a partnál flották háborogtak,
Mind epedve tenger s Márs után,
Hollós zászló nyúlt a vár fokáról,
S őrködött a holló a Dunán.
Koszorúkat lengetett a szellő,
Mely nem ismert hősével telet.
A világnak Pest volt kikötője…
Üdvözöllek, csöndes Zugliget!
Más kor ez… Halld! Dante pokla zendül,
Mily csodás orkán jajvésze ez!
„Hittem én is, engem is megöltek!”
Így sír a szív, kit száz tőr sebez,
Minden ország itt nyögött sebével,
Hallja a menny és mégis siket,
Hadd! Elég egy perc a kárhozatból!
Üdvözöllek, csöndes Zugliget!
Jó hírek közt ébred újra a hon,
És merészebb dalt zeng a madár,
Jobb kezekbe szálla át a kormány,
A szegény nép rég áldásra vár.
Nem törődöm, bárki lesz miniszter,
Csak ne bántsa, óh hon, fényedet.
Hagyja meg csak szárnyát a madárnak,
Üdvözöllek, árnyas Zugliget.
Nem Laszlovszky, Corvin hegye vagy te,
Róla szólnak e magas romok,
Akkor is, mint most, világművészek
Jártak itt, mint bolygó csillagok,
A tudósok menhelyt itt találtak
Vizsgálván a csillagot s eget,
Csillagászok csillagot lelének,
Mátyás téged lelt föl, Zugliget!
Hiador (Jámbor Pál), Pest, 1865. aug. 23.