A Nemzeti Múzeum
E nagyszerű épűlet a Józsefvárosban van, tágas térnek közepén. Kétemeletű négyszeg, melynek éjszakról délre menő oldala 57, szélessége 37, magassága pedig 12 és fél ölet tesz. Homlokzata az Országút felé néz, közepén kiugrása van, mely oszlopcsarnokot képez. Itt van a főkapu, s 29 széles és kényelmes lépcső vezet föl. Az oszlopcsarnok oromja nyolc hatalmas oszlopon nyugszik, melyeknek szép „korinth” fejeik vannak. Az oromfal terét hét jelvényes képszobor ékesíti, melyek az épület rendeltetését mutatják. Középen Pannonia ül, mindegyik kezében babért tartva, jobbján a Történelem jegyezgeti a nemzet tetteit s hirdeti a Hír annak dicsőségét, a sarokban pedig az ősz Duna ül, bal felől a Festészet és Szobrászat s a Tisza látható, ez utóbbi mint virágzó leány, evezőt tartva kezében.
E szoborműveket Monti mintái szerint Förster önté Bécsben horganybul, ugyanazon fémbül az oszlopok fejei is készültek. A kapu két oldalán fülkék vannak a falon, melyekbe képszobrokat akartak állitani, de melyek mai napigban üresek.
Belül két tágas négyszegű udvart foglal magában a múzeum, több kapuval és feljárattal. A homlokzaton levő főkapu, valamint az épület belsejében találtató feljáratok is két díszterembe visznek, ezek közül a nagyobbik hosszúkás négyszeget képez s karzatai vannak, a másik kerek s kupolája van, melyet a magyar koronához tartozó országok s az egyes vármegyék címerei díszesítnek. Ezeket, valamint a többi teremek felső padlatin levő festéseket Kiebler József, a falak márványozásait pedig Mozbrugger készíték.
Az építés vezetését az 1855-ben meghalt Pollák pesti építőre bízták, ki, fájdalom, a várakozásnak nem felelt meg s kinél ügyesebb és műértőbb mestert hazánkban is lehetett volna találni. E nemigen szerencsés választásnak tulajdonítható, hogy Nemzeti Múzeumunk, jóllehet külsőleg elég méltóságos épület, s belsőleg is dúsan van felcifrázva oszlopokkal, festésekkel és aranyozásokkal, azt, ki hozzá tud s kinek míveltebb ízlése van, egyáltalában ki nem elégíti, s a külföldi múzeumi épületekhez képest nagyon alárendelt helyen áll.
Az 1856-i év tavaszán a múzeumot környező udvart sétakertté kezdék átalakítani. Kár, hogy kerítésének legnagyobb része még mindig ocsmány deszkapalánkbul áll. A múzeum hátulsó részéhez tágas ívcsarnokokat kellett volna építeni, hogy oda helyezhessék a terjedelmesebb régiségeket, kőkoporsókat, stb. melyek a teremekben el nem férnek. De a pénz hiánya miatt e tervet még nem valósíthaták s a terjedelmesebb régiségek most a kapuk alatt s a folyosókon hevernek.
A Nemzeti Múzeum első gondolatát s megalapíttatását gróf Széchenyi Ferenc buzgóságának és hazaszeretetének köszönjük. E nemeslelkű gróf már 1792-ben tökélte el magában, hogy lassankint nagyszerű könyvtárt gyűjt s azután a nemzetnek ajándékozza. Fáradhatlan szorgalommal s nagy költséggel gyűjtögeté könyveket, kéziratokat, földképeket, festményeket, pecséteket, pénzeket s egyéb nevezetességeket, s e becses gyűjteményeket 1802-ben I Ferenc király jóváhagyása mellett s ünnepélyes okirat erejénél fogva, a nemzetnek ajándékozá. 1819-ben még 9205 kötet könyvbül s 6000 földabroszbul álló kézi könyvtárát is oda ajándékozá.
A nemzeti könyvtár ez első gyűjteményeit a mostani papnövelde épületében állíták föl s 1803. aug. 20-án közhasználatra megnyiták. József főherceg és nádor a nemzeti könyvtár gondolatát nagy lelkesedéssel karolá föl, s ugyanő a Nemzeti Múzeumnak mindvégig legbuzgóbb gyámolítója maradt. A Széchenyi-könyvtár lajstromait a törvényhatóságokkal és egyes tudósokkal közlék, 1804-ben pedig a nádor eszközletére a k. helytartóság körlevelet bocsátott ki, melynél fogva az ország összes könyvnyomó intézetei kötelesek minden nálok megjelent nyomtatványnak egy példányát az országos könyvtárnak beküldeni. 1805-ben a könyvtárt a közelgő francia seregek miatt Temesvárra szállíták a nádor parancsára s az egyetem költségén, következő évben ismét visszahozák, végre 1809-ben megint Nagyváradra vitték.
A nemzeti könyvtár gondolata csakhamar a Nemzeti Múzeum gondolatává növekvék, 1807-ben a nádor meghagyá az akkori könyvtári őrnek, hogy múzeum tervét dolgozza ki, mely ne csak a régiségeket, hanem az ország természeti kincseit s műterményeit is magában foglalja. A felállítandó múzeum tervezetét kinyomaták s mind az országgyűlés, mind az egyes törvényhatóságok elé terjeszték. Az országgyűlés a Széchenyi könyvtárt az ország oltalma alá helyezé s egyúttal azt is rendelé, hogy az ajánlandó adó minden forintja után egy garas a múzeum pénzalapja növelésére járjon. Ez alkalommal először használták a Nemzeti Múzeum nevezetét. 1808-ban herceg Grassalkovics a múzeum számára telket ajándékozott, melyen akkor a füvészkert vala, s hol most a Szép utca van, következő évben a nádor Pray György s Kovacsics Márton kézirataival s nevezetes ásványgyűjteménnyel szaporitá a múzeum gyűjteményeit. Gróf Szapáry Péter is odaajándékozá gazdag ásványgyűjteményét. 1813-ban azon telket, melyen a múzeum most áll , gróf Batthyány Antaltól vették meg, a Grassalkovics ajándékozta telket pedig eladták. A múzeum szállása tehát ekkor negyedszer változott meg, ugyanis legelsőben a papnöveldében, azután darab ideig az egyetemben, végre 1808. óta a mostani Szép utca helyén állott épületben vala. A gyűjtemények folyton-folyvást szaporodtak, részint vételek, részint ajándékok következtében: 1818-ban a nádor Kietaibel Pál híres füvész kéziratait vette meg a múzeum számára, 1824-ben hagyományképp Vuchetich néhai egyetemi tanár könyvtárát s Kéler Godofréd könyvtárát kapta, ezt is a nádor vette meg; továbbá 1835-ben gróf Illésházy István könyvtárát kapta ajándékban, a következett évben pedig Jankovics Miklós gazdag gyűjteményeit (könyveket, kéziratokat, érmeket, régiségeket s festményeket), melyeket az országgyűlés 125000 ft-on vétetett meg. 1836-ban Pyrker János László egri érsek becses képtárát ajándékozá a múzeumnak, végre 1838-ban Veszerle József s Kiss Ferenc éremgyűjteményeit vették meg.
Míg a gyűjtemények oly gyorsan szaporodtak, mind jobban érezék annak szükségét, hogy azok számára méltó épület emeltessék. A roskadozó ócska házak, melyekben a gyűjteményeket tartották, sok költséget okoztak a szükséges tatarozások miatt, s mégis sem célszerűk nem valának, sem elegendő oltalmat nem nyújtának. A nagy árvíz idején a gyűjteményeket a Ludoviceumba kellett szállítani, hogy a víz martaléka ne legyenek. Az 1832-6-i országgyűlés tehát elhatározá, hogy a nemzet méltóságának megfelelő épület emeltessék s evégre csak a nemességtől fizetendő 500000 pftot rendelt, mely összeget utóbb még 200000 pfttal megtoldani kellett. Az új múzeum építése 1837-ben kezdetett meg s 1840-ben elkészült. De belső berendezése és bútorzata még most is nagyon hiányos, sőt, sok gyűjteményt a szükséges szekrények és polcok híja miatt föl sem lehet állítani.
A múzeum pénzalapja az 1808-i törvénycikkely nyomán keletkezett, s azután részint egyesek, részint törvényhatóságok önkéntes adakozásai által növeltetett. De azon egész pénzalap alig tesz 150000 pftot. Márpedig az országgyűlés által ajánlott 500000 pft nem volt elegendő, s az építés folytathatására kölcsönt kelle tenni. Ezek szerint a múzeumi pénzalap adóssága kerek számmal 283000 pftra rúg, míg tőkéje csak 150000 pftot tesz. Tehát a múzeumnak tulajdonképp semmi pénzalapja és biztos jövedelme nincsen, hanem még folyvást magánosok adakozásaira szorul.
Azonban gyűjteményei még most is évről évre szaporodnak. A könyvtár különösen 1852-ben szaporodott Horváth István néhai őr könyvtárával, melyet 60000 pfton vettek meg, s Jankovics Miklós még hátramaradt gyűjteményeivel, melyeket 10000 pfton vettek meg.
A könyvtár most 170-180000, s a kettős példányok kitudásával 120-130000 kötetre rúg. Az első emeleten van 14 teremben s négy osztályra szakad, ti. az oklevelek, a nyomdai zsengék, a kéziratok gyűjteményeire s a tulajdonképpi könyvtárra. Magyar könyvek szerzésére rendelt csekély alapítmányon kívül semmi biztos pénzalapja nincs, hogy új irodalmi művek szerezhessenek.
A régiség- és kincstár igen gazdag és érdekes gyűjteményekből áll, szintén az első emeleten van 9 teremben. A természetiek és kézművek tára a második emeleten van 14 teremben. Főleg a természetiek tára évről évre növekedik. A képtár szintén a második emeleten van 8 teremben. Három osztálybul áll: Pyrker gyüjteményéből, általános képtárbul s a József nádor tiszteletére alapított nemzeti képtárbul.
Hunfalvy: Magyarország és Erdély eredeti képekben.
__
A metszeten balra látható a kecskeméti kapunál (Széna tér 1.) Gyarmathy György fűszerkereskedő cégtáblája, Gyarmathy úr nemcsak a vállalkozásában volt aktív, hanem lelkesen adományozott kisebb-nagyobb összegeket különféle egyleteknek, alapítványoknak. A Nemzeti Múzeumnak őselefántcsontokat adományozott. Rendszeresen nála lehetett venni a belépőjegyeket a farsangi lövészbálokra