Hajdan a Városház téren állt egy Szentháromság-szobor, de az az idők során olyan állapotba került, hogy elbontották, talán az 1820-as évek elején. A város polgársága a bontás után elhatározta, hogy gyűjtést indít egy új szobor építésére. A régi szobor anyagából és az adakozásból a kamatokkal együtt 1862-re 22000 forint gyűlt össze, ebből már megkezdhették az építkezést. A híradások szerint már 1859-ben felkérték Halbig János bajor szobrászt a tervek elkészítésére. 1862-re készen lett a terv és 63-ban felállították. Az egykorú leírás szerint a talapzat nélkül 10 öl magas volt, a szobrok carrarai márványból, az építmény pedig sóskúti és breitenau-i kőből készült. Sokan a Városház térre szerettek volna állítani, mint az elődjét, de a Plébánia térre (Eskü tér) került, amit rendeztek.
A szobor felirata: Statua Haec Decreta Auspicio Parochi Antonii Szántóffy, Consummata Ardore et Vigilantia Parochi Michaelis Schwendtner, Inaugurata Religiosis Cerimoniis A Card. Principe Primate Archiepiscopo Joanne Bapt. Scitovszky de Nagy-Kér Quinta Idus Octobris A. 1863. Pietate et Liberalitate Fidelium, Arte et Ingenio egregii Fictoris Andreae Halbig Surrexit.
Sajnos az anyaga mállékony volt, egy vihar a felállítás után két-három évvel le is sodorta a tetejét újra kellett építeni. Utána egyre jobban potyogtak a díszek róla, ezért 1877-ben deszkapalánkot építettek köré. Decemberben egy kiküldött bizottság javaslatot tett a lebontására. Ezután évekig állt az ügy, vitatkoztak, hogy bontsák-e vagy felújítsák, míg végül 1881-ben elbontották. A megrendelők és a művész valószínűleg nem gondolt arra, hogy a fagyok és a nagy meleg a laza szerkezetű szobrot hamar tönkreteszi.
_____
A Szentháromság leendő szobra Pesten.
Külföldi nagyobb városokat a szép épületeken, palotákon kívül nemcsak díszítik, de bizonyos értéket és nagyszerűséget is kölcsönöznek azoknak a művészi tökéllyel készült emlékszobrok, vallásos ékítmények, mitológiai alakokkal ellátott díszes nyilvános kutak stb. Pest a történeti tekintetben oly gazdag ország fővárosa mindezeknek nagy hiányában van. De vigasztaljuk magunkat a reménnyel, hogy idővel ez nálunk is megtörténik, meghozza ezt is a polgárisodás, de főképpen anyagi körülményeink jobbra fordulta.
Íme, itten mindjárt alkalmunk van egy szép szoborművet bemutatni, mely az említett hézagot addig is némikép pótolni van hivatva nyilvános téreinken. Hajdanában a mostani Városház téren állott a Szentháromság tiszteletére – pesti polgárok által – emelt kő emlékszobor, mely az idő mindent emésztő hatalma által utóbb tetemesen megrongáltatván – nehogy a véletlen összeomlás által a piacon szüntelen járó-kelőket fenyegesse, elővigyázatból mintegy 40 évvel ezelőtt szétbontatott. De mindjárt akkor elhatároztatott egy újnak és sokkal nagyobbszerűnek építése, melyre a pénz a lakosok közt adakozások útján volt egybegyűjtendő.
Pest város polgársága áldozatkészségének köszönhető, hogy a számtalan egyéb vallásos és jótékony alapítvány mellett erről nemcsak hogy meg nem feledkezett, de koronkint igen szép összegekkel járult e cél létesítéséhez. A városi letéthivatalnak, – hol a nagyszámú városi alapítvány is kezeltetik -, egy 1851. évi október hó utoljáról kelt kimutatása szerint akkor 12707 ft. 45 4/10 kr-ból állott az erre begyűlt összeg, mely azóta részint kamatjaival nagyobbodva, részint újabb kegyes adakozások útján annyira növekedett, hogy jelenleg mintegy 22000 ft-ra rúg, és így, miután az építkezési költségeket már bőven fedezi, jövő év tavaszán megkezdethetik az építés.
Jelen képünkben bemutatjuk e szobormű tervrajzát, az egész gót modorban építendő emlékoszlop faragott kövekből lesz készítve, Halbig müncheni és bécsi építész vezetése alatt, kinek jeles műterméből került ki e csinos terv is.
A nevezett építésszel kötött szerződés folytán jövő 1863. év tavaszán meg is kezdetik az építés és egész őszig tökéletesen be is kell fejezve lennie, készen kell állania. Az építkezési költség 18-20 ezer pengő forintra van megállapítva, s így az alapítványi összegből ezen felül maradandó rész kamatjai majdan e szobor javítására lesznek fordítandók. Jelenlegi helye nem lesz többé a Városház téren, hanem a belvárosi anyatemplom és plébánia előtti tágas térnek közepén lesz az, mintegy 6-7 ölnyi magasságban felállítva, s körülete csinos vasráccsal elzárva, mi nemcsak ezen térségnek, de íly művészi ékítményekben annyira szűkölködő Pestnek is valódi díszéül fog szolgálni. Legtöbbet nyerend ezáltal még tagadhatlanul e piac, mert ennek elkészültével mostani lejtősége – mély fekvése – ki fog töltetni, s a Duna-parti magassággal egyenlővé téve négyszögletes kövekkel kiköveztetik, miáltal az ugyanoly mélyen fekvő templom főbejáratát is magasabbra kell emeltetni.
Zombory G., 1862.
